186347. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként triazolszármazékokat tartalmazó fungicid készítmények és eljárás a hatóanyag előállítására

5 186347 6 nyei között. A reakciót az A reakcióvázlattal szemléltet­jük. A reakciót általában megfelelő, a reakció szempontjá­ból közömbös oldószerben, például N,N-dimetil-forma­­midban, N,N-dimetil-acetamidban, hexametil-foszfor­­sav-triamidban, dimetil-szulfoxidban vagy 4-metil-2- -pentanonban hajtjuk végre. Az oldószert előnyös, más, a reakció szempontjából szintén közömbös oldószerrel összekeverve alkalmazni; ilyen oldószerként alkalmaz­hatunk például valamely aromás szénhidrogént, úgy­mint benzolt, metil-benzolt vagy dimetil-benzolt. Elő­nyös ezenkívül, ha a reakcióelegyhez valamely megfelelő bázist is adunk, például egy alkálifém-hidridet vagy -karbonátot, a kitermelés növelése érdekében. Másrészt előnyös lehet a (VI) általános képletű vegyületet először fémsójává, célszerűen nátriumsójává alakítani ismert módon, például úgy, hogy a (VI) képletű vegyületet egy fémbázissal, úgymint nátrium-hidriddel vagy -hidroxid­­dal reagáltatjuk, és a kapott fémsót reagáltatjuk a (VII) általános képletű vegyülettel. A kitermelés javítható, ha a reakciót szobahőmérsék­letnél magasabb hőmérsékleten hajtjuk végre; legelő­nyösebb 80 °C és 130 CC közötti hőmérsékleten dolgoz­ni. Azokat az (I—a) általános képletű vegyületeket, me­lyek képletében R4 jelentése halogénatommal szubszti­­tuált 1—4 szénatomos alkilcsoporttól eltérő, az (I—a—1) általános képlettel jelöljük, mely képletben a lehetséges R4 szubsztituenseket R4-vel jelöljük. Ezeket az (I—a—1) általános képletű vegyületeket úgy is előállíthatjuk, hogy egy (Vili) általános képletű vegyületet — e képlet­ben R], R2, Rj és W jelentése a megadott — egy (IX) általános képletű vegyülettel — a képletben X jelentése a megadott — reagáltatunk a reaktív észterekkel végre­hajtott O- és S-alkilezések szokásos, az irodalomban is­mertetett körülményei között, melyeket az (I) általános képletű vegyületek (VI) és (VII) képletű kiindulási anyagokból való előállításánál leírtunk. A reakciót a B reakcióvázlattal szemléltetjük. Azokat az (I) általános képletű vegyületeket, melyek képletében R4 jelentése 3-halogén-2-propinil-csoport, az (I—b) általános képlettel jelöljük. Ezeket az (I—b) álta­lános képletű vegyületeket úgy is előállíthatjuk,'hogy a megfelelő (I—c) általános képletű 2-propinil-származék savas hidrogénjét egy megfelelő halogénatomra, előnyö­sen klór-, bróm- vagy jódatomra, legelőnyösebben bróm- vagy jódatomra cseréljük. Ezt a reakciót a C reak­cióvázlattal szemléltetjük. A halogénezési reakciót végrehajthatjuk úgy, hogy a reagenseket egy megfelelő, a reakció szempontjából kö­zömbös oldószerben, például egy rövidszénláncú alka­­nolban, úgymint metanolban vagy etanolban, legalább egy mólekvivalensnyi lúg, például egy fém-hidroxid, úgymint nátrium-hidroxid jelenlétében összekeverjük. Sóképzés céljára azok a savak alkalmazhatók, me­lyekkel képzett sók a növényeket nem károsítják vagy amelyek mezőgazdasági célra elfogadhatók ; ezek lehet­nek szervetlen savak, úgymint hidrogén-halogenidek, ezen belül például sósav, hidrogén-bromid vagy hidro­­gén-jodid, továbbá kénsav, salétromsav vagy tiociánsav, valamely foszforsav, valamint szerves savak, például ecetsav, propionsav, hidroxi-ecetsav, 2-hidroxi-propion­­sav, 2-oxo-propionsav, etándiakarbonsav, propándikar­­bonsav, butándikarbonsav, (Z)-2-butándikarbonsav, (E)-2-buténdikarbonsav, 2-hidroxi-buténdikarbonsa'', 2,3-dihidroxi-buténdikarbonsav, 2-hidroxi-propán-l ,2,-3-trikarbonsav, benzoesav, 3-fenil-2-propionsav, a-hid­­roxi-fenil-ecetsav, metánszulfonsav, etánszulfonsav, hid­­roxi-etánszulfonsav, 4-metiI-benzolszulfonsav, 2-hid­­roxi-benzoesav, 4-amino-2-hidroxi-benzoesav, 2-fenoxi­­-benzoesav, 2-acetil-benzoesav, hexán-2,4-dikarbonsav vagy naftalin-l,5-dikarbonsav. Az előállítási eljárások során alkalmazott kiindulási anyagok és intermedierek egy része ismert vagy az iro­dalomban ismertetett módszerrel előállítható vegyület, más részük azonban új vegyület. Az ismert vegyületek előállítását ismertető irodalmi helyek megjelölését és az új vegyületek előállítását a következőkben ismertetjük. A (III) általános képletű aril-acetálokat a 4 101 666 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás­ban ismertetett módon állíthatjuk elő. A (VI) általános képletű intermedierek a 837 831 szá­mú belga szabadalmi leírásban az ezekkel analóg imidazol származékok előállítására ismertetett módsze­rekkel állíthatók elő. A megfelelő (XII) általános képletű l-(helyettesített)­­fenil-2-halogén-etanont propán-l,2,3-tric.llal a Syn­thesis, 1974 (I), 23. oldalon leírt módszerrel analóg módon acetálozzuk. A reakciót előnyösen úgy hajtjuk végre, hogy a reagenseket néhány órán keresztül vissza­­folyatás közben forraljuk megfelelő szerves oldószerben, azeotrópos vízeltávolítás mellett, előnyösen egy egy­szerű alkohol, például etanol, propanol, butanol vagy pentanol, és egy megfelelő erős sav, például 4-metil­­-benzolszulfonsav jelenlétében. Szerves oldószerként al­kalmazhatunk például aromás szénhidrogéneket, úgy­mint benzolt, metil-benzolt vagy dimetil-benzolt, vagy telített szénhidrogéneket, mint például n-hexánt. Ezután a kapott (XIII) általános képletű dioxolánt benzoil-kloriddal reagáltatjuk, így egy (XIV) általános képletű benzoátot kapunk, mely utóbbit egy (II) általá­nos képletű lH-l,2,4-triazoIlal reagáltatjuk. Ezt a reakciót az (I) általános képletű vegyületek (II) és (III) általános képletű vegyületek reagáltatásával végrehaj­tott előállításánál leírtakkal analóg módon végezzük. (VI—1) általános képletű intermediereket egyszerűen előállíthatjuk a (XV) általános képletű vegyületek lúgos hidrolízisével. A reakciót a D reakcióvázlaton szemlél­tetjük. Megjegyezzük, hogy a (VI—1) általános képletű inter­mediereket nemcsak úgy állíthatjuk elő, hogy a (XIII) általános képletű vegyületet benzoilezzük, majd a (XV) általános képletű vegyületet hidrolizáljuk. A (VI-—1) ál­talános képletű vegyületek előállíthatok a (XIII) és (II) vegyületek közvetlen reagáltatásával is. A benzoilezési lépés beiktatása a reakcióba azonban előnyös lehet ab­ból a szempontból, hogy megkönnyíti a (XIV) és (XV) általános képletű intermedierek cisz- és transz-formái­nak elválasztását. Azokat a (VI) általános képletű vegyületeket, melyek képletében X jelentése kénatom — ezt a vegyületcsopor­­tot a (VI—2) általános képlettel jelöljük — könnyen elő­állíthatjuk a (VI—1) általános képletű vegyületekből az irodalomban az alkoholok tiollá alakítására ismertetett módszerekkel (például The Chemistry of the Thio1 Group, Saul Patai kiadás, Ch. 4.). Célszerűen a (VI—2) általános képletű vegyületeket a (VI—1) általános kép" letű vegyületek foszfor-pentaszulfidos kezelésével állít­hatjuk elő. A reakciót az E reakcióvázlaton szemléltet­jük. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents