186342. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 3-amino-1,2-propándiol származékok előállítására

indulási vegyidet reakcióképes észterezett hidroxilcso­­portot tartalmaz, a reakciót előnyösen bázisos szer, így szervetlen bázis, például alkálifém- vagy alkáliföldfém­­-karbonát vagy -hidroxid vagy szerves bázisos szer így alkálifém-(rövidszénláncú) alkanolát jelenlétében, és/vagy a bázisos reakciópartner feleslegében végezzük. AIX általános képletű vegyület sóként, így alkálisóként, például nátriumsóként lehet jelen. A IX általános képletű vegyületet valamely XI álta­lános képletű vegyülettel rendszerint bázisos katalizátor, így egy alkáli-hidroxid, így kálium-hidroxid vagy szerves bázis, így trietil-amin, vagy savas katalizátor, így tri­­fluor-ecetsav jelenlétében reagáltatjuk. Ezt a reakciót önmagában ismert módon és rendsze­rint oldószer vagy oldószerelegy jelenlétében és szükség esetén hűtéssel vagy melegítéssel, például +20° és +200°, előnyösen +100° és +180° közötti hőmérséklet­­tartományban, nyitott vagy zárt edényben és/vagy inert gázatmoszférában például nitrogénatmoszférában vé­gezzük. A X általános képletű kiindulási anyagokat — amely képletben Z5 jelentése reakcióképes észterezett hidroxil­­çsoport, például klóratom, és X! jelentése hidroxilcso­­port — valamely Xa általános képletű amint, amely kép­letben adott esetben védett hidroxilcsoport van — epi­­klórhidrinnel a szokásos módon állíthatjuk elő, vi­szont egy X általános képletű kiindulási anyagot — ahol Z5 és Xj együttesen epoxiesoportot jelentenek — vala­mely Xa általános képletű aminból epiklórhidrinnel bázisos szer, például alkáli- vagy alkáliföldfém-hidroxid vagy -karbonát, így nátrium-hidroxid vagy -karbonát, vagy kalcium-hidroxid vagy -karbonát jelenlétében állít­hatunk elő. Védett hidroxilcsoport például redukcióval és a hidrogenolízist is beleértve, például valamely oc-aril­­(rövidszénláncú) alkil-csoporttal, így adott esetben a fentiekben megadott szubsztituált l-fenil-(rövidszénlán- CÚ) alkil-csoporttal, például benzilcsoporttal vagy hidro­lízissel lehasítható és hidrogénatommal helyettesíthető csoporttal, például acilcsoporttal, így rövidszénláncú alkanoilcsoporttal, így acetilcsoporttal szubsztituált hidroxilcsoport. Ilyen védőcsoportokat redukcióval, beleértve a hidrogenolízist vagy hidrolízissel szokásos módon egyidejűleg vagy külön reakcióművelettel, pél­dául a fentiekben megadott módon lehasítjuk és hidro­génatommal helyettesítjük. Valamely XI általános képletű kiindulási anyagot önmagában ismert módon állíthatunk elő, úgy, hogy valamely Xla általános képletű vegyületet — ahol mind­két hidroxilcsoport előnyösen reakcióképesen észtere­zett alakban van jelen, például halogénatommal, így klóratommal vagy szulfonil-oxi-csoporttal, így metán­­-szulfonil-oxi-csoporttal észterezett — valamely Xlb általános képletű vegyülettel — ahol alk jelentése a fen­tiekben megadott — való reagáltatásával állíthatunk elő. Ezeket a reakciókat a szokásos módon oldószerben vagy oldószerelegyben, és szükség esetén hűtéssel vagy melegítéssel például —20° és 150°, előnyösen +60° és + 100° közötti hőmérséklettartományban, nyitott vagy zárt edényben és/vagy inert gázatmoszférában így nitro­génatmoszférában végezzük. A fentiekben leírt reakciókat adott esetben egyidejű­leg vagy egymás után, továbbá tetszés szerinti sorrend­ben végezhetjük el. Szükség esetén a reakciókat hígító­szer, kondenzálószer és/vagy katalitikusán ható szerek jelenlétében csökkentett vagy magasabb hőmérsékleten, 11 zárt edényben, nyomás alatt és/vagy inert gázatmoszfé­rában végezzük. Az eljárás körülményeitől és a kiindulási anyagoktól függően az új vegyületeket szabad alakban vagy sóik 5 alakjában — amelyek szintén a találmány tárgyát képe­zik — állítjuk elő, emellett az új vegyületek vagy sóik hemi-mono-, szeszkvi- vagy polihidrát alakjában fordul­hatnak elő. Az új vegyületek savaddíciós sóit önmagá­ban ismert módon, például bázisos szerekkel, így alkáli- 10 fém-hidroxiddal, -karbonáttal vagy -hidrogén-karbo­náttal vagy ioncserélőkkel kezelve a szabad vegyületek - ké alakítjuk át. Célszerűen a találmány szerinti reakciók elvégzéséhez olyan típusú kiindulási anyagokat alkalmazunk, ame- 15 lyeket a leírás bevezetésében említett különösen meg­felelő csoportokat tartalmazó végtermékekhez és a kü­lön kiemelt és ismertetett végtermékekhez vezetnek. A kiindulási anyagok ismertek és abban az esetben ha újak, önmagában ismert módon, így például a fenti- 20 ekben ismertetett eljárással analóg módon állíthatók elő. A II—VIII és a X—XI általános képletű kiindulási anyagok, amelyeket a találmány szerinti I általános kép­letű vegyületek előállításához készítettünk, szintén újak. Az új vegyületeket például gyógyszerkészítményekben 25 alkalmazhatjuk, amelyek a hatóanyag gyógyászatban hatásos mennyiségét, a gyógyszertechnológiában hasz­nálatos vivőanyagokkal együtt tartalmazzák, amelyek enterális, például orális vagy parenterális adagolásra alkalmasak, ez utóbbiak lehetnek szervetlen vagy szer- 30 vés anyagok, szilárdak vagy folyékonyak. így tablettá­kat vagy zselatinkapszulákat alkalmazunk, amelyek a hatóanyagot a hígítószerekke! együtt, például laktózzal, dextrózzal, szacharózzal, marinittal, szorbittal, cellulóz­zal és/vagy glicerinnel és/vagy lubrikáns anyagokkal, 35 például kovafölddel, talkummal, sztearinsawal és sóival, így magnézium- vagy kalcium-sztearáttal és/vagy poli­­(etilén-glikollal) együtt tartalmazzák. A tabletták tartal­mazhatnak kötőanyagokat, például magnézium-alumí­­nium-szilikátot, keményítőt, így kukorica-, búza-, rizs- 40 vagy marantha-keményítőt, zselatint, tragakantát, me­­til-cellulózt, nátrium-karboxi-metil-cellulózt és/vagy po­­li(vinil-pirrolidon)-t és kívánt esetben duzzasztószert, például keményítőt, agart, alginsavat vagy sóját, így nátrium-alginátot, és/vagy pezsgőtabletta alapanyagot 45 vagy adszorpciói szereket, színezéket, ízanyagot és édesítőszert. Továbbá a gyógyászatban hatásos új ve­gyületeket parenterális készítmények vagy infúziós olda­tok alakjában is alkalmazhatjuk. Ilyen oldatok előnyö­sen izotóniás vizes oldatok vagy szuszpenziók, emellett 50 például a liofilezett készítmények, amelyek csak ható­anyagot és vivőanyagot, például mannitot tartalmaznak, használat előtt közvetlenül is előállíthatok. A gyógyszer­­készítmények lehetnek sterilezve és/vagy segédanyago­kat például konzerváló-, stabilizáló-, nedvesítőszereket 55 és/vagy emulgeálószereket, oldódást elősegítő anyago­kat, az ozmózisos nyomás szabályozásához sókat és/vagy puffereket tartalmazhatnak. A fentiekben említett gyógy­szerkészítmények kívánt esetben további hatóanyagokat is tartalmazhatnak, amelyeket önmagában ismert mó- 60 don, például a hagyományos keverő, granuláló, drazsí­­rozó, oldó vagy liofilező eljárással állítunk elő és 0,1% és 100% közötti, különösen körülbelül 1—50% közötti mennyiségű, liofilizátumok 100% hatóanyagot tartal­maznak. 65 Az adagolást különböző tényezők, így az alkalmazás 12 186342 7

Next

/
Thumbnails
Contents