186341. lajstromszámú szabadalom • Eljárás triazol-származékokat tartalmazó, fungicid hatással rendelkező gyógyászati készítmények előállítására

5 186341 6 kát is ismertet, amelyek a hatóanyag mellett közömbös hordozó- vagy hígítóanyagot, például kaolint, bentoni­­tot, szilikagélt, dolomitot, kalcium-karbonátot, talku­­mot, porított magnéziumoxidot, fullerföldet és hasonló anyagokat, továbbá adott esetben nedvesítő- vagy szusz­­pendálószereket tartalmaznak. Ezek a kompozíciók mezőgazdasági célokra használhatók fel, gyógyászati cé­lokra azonban nem alkalmasak. A megfelelően meg­választott hatóanyagokat azonban a gyógyszerekkel szemben támasztott követelményeknek megfelelő hígí­tó-, hordozó- és/vagy segédanyagok felhasználásával humán- és állatgyógyászati célokra alkalmas készít­ményekké alakíthatjuk. Ezek a készítmények különösen előnyösen használhatók fel candidiasis és emberi der­­matophyta-fertőzések kezelésére. Előnyösnek bizonyultak azok a fungicid hatású, hu­mán- vagy állatgyógyászati készítmények, amelyek ható­anyagként (III) általános képletű triazol-származékokat vagy azok sóit tartalmazzák — ahol a képletben R5 és R6 egymástól függetlenül a 4-es helyzetben halogénatom­mal szubsztituált és az egyik adott esetben a 2-helyzetben további halogénatomot is hordozó fenilcsoportot jelent­het, kizárva azt az esetet, amikor R5 és R6 helyettesítő­ként kizárólag klóratomot vagy klóratomokat tartal­maz. Az R5 és R6 helyén álló fenilcsoport a 4-es helyzetben halogénatomként előnyösen klór-, fluor- vagy brómato­­mot tartalmazhat. Az Rs vagy R6 helyén álló halogénfenilcsoporthoz adott esetben a 2-helyzetben további szubsztituensként halogénatom, így klór-, fluor- vagy brómatom kapcso­lódhat. A (III) általános képletű vegyületek sói szervetlen vagy szerves savakkal, például sósavval, salétromsavval, kénsavval, p-toluol-szulfonsavval, maleinsavval, borkő­savval vagy citromsavval képezett sók lehetnek. A találmány szerint előállítható gyógyászati készítmé­nyek hatóanyagokként előnyösen az 1. táblázatban emlí­tett 1., 7., 2., 12. és 13. sz. vegyületet, illetve azok sóit tartalmazhatják. A candidiasis és emberi dermatophyta-fertőzések ke­zelésére alkalmas (II) általános képletű triazol-szárma­­zékok közül kiemelkedően előnyösnek bizonyult az 1 -(2,4-diklór-feniI)-l -(4-fluor-fenil)-2-(l ,2,4-triazol-l -il)­­-etanol. Ez a vegyület in vivo körülmények között Can­dida és Trochophyton gombafajokkal szemben igen erős hatást fejt ki, és ugyanakkor nem idéz elő nem­kívánt mellékhatásokat. A találmány értelmében tehát előnyösen olyan gyó­gyászati készítményeket állítunk elő, amelyek ható­anyagként l-(2,4-diklór-fenil)-l-(4-fluor-fenil)-2-(l,2,4- -triázol-l-il)-etanolt vagy e vegyület sóját tartalmazzák, gyógyszerészeti hígító-, hordozó- és/vagy segédanyagok­kal együtt. A (II) általános képletű vegyületek Candida albi­­cans-szal (a candidiasis kórokozója) és Trichophyton mentagrophytes var. quinkeanum-mal szemben kifejtett fungicid hatását a következőképpen vizsgáltuk : 30 g körüli testsúlyú nőstény egereknek egy pénteki napon szubkután injekció formájában 0,5 mg ösztradiol­­-benzoátot adunk be. A következő hétfőn (a kísérlet kezdőnapján, azaz a 0. napon) az egerek hátát leborot­­v ál tűk, és az állatoknak orális úton beadtuk a vizsgá­landó vegyületeket. Ezután az állatokat vaginálisan Candida albicans-szal fertőztük meg, és az állatok hátá­ba Trichophyton mentagrophytes var. quinkeanum-ot oltottunk. Az állatoknak újabb hatóanyag-dózist ad­tunk be. A kísérlet 1—4. napján az állatokat naponta egyszer kezeltük a vizsgálandó hatóanyaggal. A 7. na­pon vizuálisan megvizsgáltuk az állatok bőrsérüléseit, az állatok vaginájából pedig kenetmintát vettünk, amit agaron tenyésztettünk. Minden egyes kísérlethez 5—5 egeret használtunk fel. A kezelést 250 mg/kg-os ható­anyag-dózisokkal kezdtük, majd a dózist a minimális hatásos dózis (MHD) eléréséig fokozatosan csökkentet­tük. Néhány (II) általános képletű triazol-származék minimális hatásos dózisát (mg/kg egységekben kifejez­ve) a 2. táblázatban közöljük. 2.táblázat * 1 2 A ve­gyület száma R* R* MHD mg/kg (A) (B) 6. 4-fluor-fenil-2-fluor-fenil-50 50 4. 4-klór-fenil-2-fluor-fenil-25 25 5. 2-klór-fenil-4-fluor-fenil-50 25 1. 4-klór-fenil-4-fluor-fenil-5 5 2. 4-fluor-fenil-4-fluor-fenil-5 5 7. 2,4-dikIór-fenil-4-fluor-fenil-5 5 A találmány tárgya továbbá eljárás Candida vagy Trychophyton nemzetségbe tartozó mikroorganizmusok irtására, amelynek során a mikroorganizmusok tartóz­kodási helyére valamely (II) általános képletű vegyületet vagy sóját tartalmazó kompozíciót viszünk fel. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlátozá­sa nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. 1. példa 5, 10, 25, 50, 100 vagy 250 súlyrész l-(2,4-diklór­­-fenil)-l-(4-fluor-fenil)-2-(l,2,4-triazol-l-il)-e tanolt 70 súlyrész kalcium-karbonáttal és 200 súlyrész 10%-os kukoricakeményítő-péppel keverünk össze. A keveréket szárítjuk, majd 16 mesh szál távolságú szitán granulál­juk. A granulátumhoz 5 súlyrész magnézium-sztearátot keverünk, majd a keveréket gyógyászati célokra fel­használható, orálisan adagolható tablettákká préseljük, amelyek 5—100 mg hatóanyagot tartalmaznak. A készítmény előállításához hatóanyagként gyógyá­­szatilag egyenértékű mennyiségű egyéb (II) általános képletű triazol-származékot is felhasználhatunk. 2. példa 2, 5, 10, 25, 50 vagy 100 súlyrész l-(2,4-diklór-fenil)­­-l-(4-fluor-fenil)-2-(l,2,4-triazol-l-il)-etanolt 500 súly­rész laktózzal és 100 súlyrész kukoricakeményítővel keverünk össze, majd a keveréket megfelelő mennyiségű \0%-os kukoricakeményítő-péppel összegyúrjuk. A ned­ves masszát 16 mesh száltávolságú szitán granuláljuk, a granulátumot szárítjuk, majd 8 súlyrész magnézium­­sztearáttal homogenizáljuk. A keveréket gyógyászati célokra alkalmas, orálisan adagolható tablettákká pré­seljük, amelyek 5—100 mg hatóanyagot tartalmaznak. Az említett triazol-vegyület helyett- hatóanyagként 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents