186300. lajstromszámú szabadalom • Fungicid, herbicid és növekedésszabályozó hatású heterociklusos vegyületeket tartalmazó készítmények és eljárás a hatóanyagok előállítására
25 186300 26 IV. táblázat folytatása Példa A levélpermet-vizsgálatok mellett kikelés előtti vizsgálatokat is végeztünk, melynek során a vizsgálandó vegyületet a különböző növények magjait tartalmazó talajra permeteztük. A 3., 5., 8., 13., 23., 26., 28—30., 32— 34., 38., 43—50., 53—59., 62. és 70—76. példák szerinti vegyületek kikelés előtti herbicid hatást is mutatnak. 81. példa Növekedésszabályzó hatás A 80. példában leírt vizsgálatok során a találmány szerinti vegyülettel kezelt növényeken pontos megfigyeléseket végeztünk. A következő hatásokat figyelhettük meg. 1. Mindazon vegyületek, melyek herbicid hatást mutatnak, csökkentik a növekedés mértékét, azaz csökkentik a szár magasságát, néhány vagy az összes növényfaj esetében. 2. Sok vegyidet túlszíneződést eredményezett a vizsgált növényeknél, azaz mélyzöld levelek fejlődtek ki. Más egyéb hatásokat is megfigyeltünk a különböző vizsgálatok során. Ilyenek voltak például : megnagyobbodott sziklevél kifejlődése, csomópontok közti szakaszok lerövidülése és rövidebb, szélesebb levelek kifejlődése. 82. példa Növekedésszabályzó hatás vizsgálata A 3. példa szerinti vegyületet részletesen megvizsgáltuk, annak növekedésszabályzó hatása szempontjából. A különböző növényfajták magjait elvetettük és a vizsgálandó vegyület 1 : 1 arányú aceton/vizes oldatának különböző dózisaival kezeltük. A növekedés mértékét hetenként ellenőriztük a permetezéstől számított 5 héten keresztül. A fűféléknél a növekményt időnként lekaszáltuk és annak friss súlyát feljegyeztük. Az összes vizsgálatot a nem kezelt növényekkel is elvégeztük. A vizsgált növényfajok a következők voltak: kukorica, cirok, búza, árpa, abrak zab, héla zab, olaszperje, csenkesz, feketefű, kakaslábfű, tarack fű, bermuda fű, nutsedge, hajnalka, szójabab, cukorrépa, gyapot, lucerna, kelkáposzta, pelyhes selyemperje, mustár, redshank, lóhere, Pale persicaria, útilapu, tagétesz, tyúkhúr, pásztortáska, székfű, porcsin, disznóparéj. A vizsgálandó vegyületek jelentős növekedésszabályzó hatással rendelkeztek az összes faj esetében, a Nutsedge kivételével. A főbb szimptómák a következők voltak: depresszió (a növény magasságának csökkenése), túlszíneződés (sötétzöld levelek), a csomók közti távolság csökkenése (a levelek közelebb állnak egymáshoz a száron) és némely fű levele kiszélesedett (a kezelt növények levelei rövidebbek és szélesebbek a nem kezelt növényekhez viszonyítva, melyeken a levelek hosszabbak és vékonyabbak). \z általános hatás a növekedés csökkenése volt. \ lekaszált füvek friss súlya azt mutatta, hogy a növekedés a kezeletlen kontroll növényekhez képest sokkal kisebb mértékű volt, és a hatás hosszantartó. A további vizsgálatok kimutatták, hogy ezt a hatást megszűntethetjük és a normális növekedést helyreállíthatjuk, ha a növényeket növényi hormonokkal, pl. gibberel1 insavval kezeljük. 83. példa . Kémiai gyepnyírás” A 3, példa szerint előállított vegyületnek a különböző fűfélékre gyakorolt növekedésszabályzó hatását összehasonlítottuk a kereskedelemben kapható növekedéscsökkentő szernek, a maleinsavhidrazidnak a hatásával. A következő fűféléket, Barren Brome (Bromus sterilis, BB), Yorkshire Fog (Holcus lanatus, YO), Csenkesz (Festuca arundinacea, TF), Tippan (Agrostis tenuis, BT1 és Perje (Lolium perenne, LP) műanyag tálcán tenyésztettük és a képződött pázsitot 5-ször visszavágtuk a kezelés előtt. A 3. példa szerinti 5 g vegyületet 25 : 75 arányú aceton.'víz elegyében feloldottuk és az oldathoz 0,2%-ban Triton X—155 felületaktív anyagot adtunk. Ezt az oldatot használtuk a vizsgálandó fajokhoz, mint gyökértápot 2,5; 5,0 és 1,0 kg/hektárnak megfelelő adagolásban Összehasonlítás céljából maleinsavhidrazidot és 0,2% Triton X—155-öt tartalmazó vizes oldatot is használtunk a fentivel azonos dózisokban, mint levélpermetet a kereskedelemben ajánlott alkalmazás szerint. A kiértékelést kétféle módon végeztük: a; A pázsit kinézete szerint A vizuális kiértékelést a kezelés utáni 25. napon végezt ik. Az értékelést egy 0—9 értékű lineáris skálán végeztük, ahol a zérus jelenti a kitűnő megjelenést és a 9 jelerti a teljesen elfogadhatatlan megjelenést. Az eredményeket a kontroll pázsit százalékos arányában adtuk meg ahol a nagyobb mint 100% azt jelenti, hogy a kezelt növények megjelenése kedvezőbb mint a kezeletlen kontroll növényeké. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 14
