186289. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7-(ciklizált guanidino)-cef- 3-em-vegyületek előállítására

9 1. táblázat folytatása 186289 Mikroorganizmus Kód­szám MGK ng/ml 1. vegy. 2, vegy. 3. vegy. Serratia marescens A16 l >64 32 Proteus mirabilis A18 32 4 256 Pseudomonas aeruginosa A21 >256 >64 >256 Az (I) általános képletű vegyületek antibakteriális aktivitását in vivo körülmények között egereken vizsgál­tuk. Ismert módszerrel meghatároztuk azt a dózist (PDJ0), amely az egerek 50%-át védi bakteriális fertőzés­sel szemben. A toxicitás vizsgálata során az egereknek egy napig két dózisban a minimális PD50-érték legalább tízszeresének megfelelő mennyiségű hatóanyagot ad­tunk be, azaz a következő hatóanyagokat az alábbi dó­zisokban vizsgáltuk: 100 mg/kg 7-(imidazol-2-il)-amino-3-(lH-l-metiI-tetra­­zol-5-il)-tiometil-cef-3-em-4-karbonsav, 100 mg/kg 3-acetoximetil-7-(imidazol-2-il)-amino-cef-3- -em-4-karbonsav, 200 mg/kg 3-acetoximetil-7-(4-hidroxi-benzimidazol-2- -il)-amino-cef-3-em-4-karbonsav, és 100 mg/kg 3-acetoximetil-7-[4-(4-dimetilamino-fenil)­­-imidazol-2-il]-amino-cef-3-em-4-karbonsav. Egyetlen esetben sem tapasztaltunk toxikus tüneteket vagy nemkívánt mellékhatásokat. Egy további kísérlet­ben a 7-(imidazol-2-il)-amino-3-(2-metil-l,3,4-tiadiazol­­-5-il)-tiometil-cef-3-em-4-karbonsavat orálisan és szub­­kután adtuk be egereknek 2 g/kg-os dózisokban. Toxi­kus tüneteket vagy nemkívánt mellékhatást ebben az esetben sem észleltünk. A találmány szerint előállított új cef-3-em-vegyülete­­ket nem toxikus, gyógyszerészetileg felhasználható hí­gítószerekkel, hordozóanyagokkal és/vagy egyéb segéd­anyagokkal elegyítve gyógyászati készítményekké ala­kíthatjuk. A gyógyászati készítmények például orális, rektális vagy parenterális adagolásra alkalmas gyógyszerformák, így tabletták, kapszulák, vizes vagy olajos oldatok vagy szuszpenziók, emulziók, diszpergálható porkészítmé­nyek, kúpok, továbbá steril, injektálható vizes vagy olajos oldatok vagy szuszpenziók lehetnek. A gyógyásza­ti készítményeket ismert gyógyszertechnológiai mód­szerekkel állítjuk elő. A gyógyászati készítmények az (I) általános képletű vegyületeken kívül egyéb gyógyhatású anyagokat, pél­dául egy vagy több ismert antibakteriális hatóanyagot (így egyéb fi-laktám-vegyületeket vagy aminoglükozido­­kat), ß-laktamäz-inhibitorokat (például klavulánsavat), vesetubulus-blokkolókat (így probenicidet), valamint enzimműködést gátló anyagokat (így peptidáz-inhibi­­torokat, például Z-2-acilamino-3-szubsztituált-prope­­noátokat) is tartalmazhatnak, illetve e hatóanyagokkal együtt adagolhatok. A gyógyászati készítmények előnyös képviselői az intravénás, szubkután vagy intramuszkuláris injekció formájában beadható kompozíciók, például 1—10 súly% új cef-3-em-vegyületet tartalmazó steril injekciós készítmények, valamint a dózisegységek, például 100— 1000 mg hatóanyagot tartalmazó tabletták vagy kapszu-Iák formájában kiszerelt, orálisan adagolható kompo­zíciók. A találmány szerint előállított gyógyászati készítmé­nyeket a humán gyógyászatban az ismert cefam- és cefem-vegyületek (például cephalotin, cefoxitin, cephra­­dine stb.) alkalmazási módjához hasonlóan használjuk fel; természetesen a dózis meghatározásakor figyelembe vesszük az új vegyületek és a klinikai gyakorlatban már alkalmazott cefam- és cefem-származékok aktivitása közötti különbségeket. A betegeknek intravénás, szub­kután vagy intramuszkuláris injekció formájában napi 0,5—50 g, előnyösen 0,5—10 g új vegyületet adhatunk be 1—4 részletben. A fenti hatóanyagmennyiséget egyedi injekciók formájában juttathatjuk a szervezetbe, intra­vénás kezelés esetén azonban a szükséges hatóanyag­mennyiséget meghatározott ideig tartó infúziós kezelés­sel is beadagolhatjuk. A betegeket orálisan is kezelhet­jük; ebben az esetben a napi dózis lényegében megegye­zik a parenterális kezelés dózisával. Orális kezelés ese­tén tehát a betegeknek előnyösen napi 0,5—10 g új cefem-vegyületet adunk be 1—4 részletben. A találmány szerinti eljárást az oltalmi kör korlátozá­sa nélkül az alábbi példákban részletesen ismertetjük. Az NMR-spektrumoknál a kémiai eltolódás értékeit tetrametilszilán belső standardra vonatkoztatva adtuk meg. Az NMR-spektrumokkal kapcsolatban felhasznált rövidítések jelentése a következő: s=szingulett, d= =dublett, m=multiplett, sz=széles. Amennyiben a pet­­roléter forráspont-tartományát külön nem közöljük, 47—61 C° forráspont-tartományú petrolétert használ­tunk fel. A példák szerint a cefem-vegyületeket rendszerint sóik — belső sóik (ikerionos sók), illetve savakkal, például hidrogénbromiddal vagy trifluorecetsavval képezett sóik — formájában különítjük el. Az elkülönített só jellege számos tényezőtől, köztük a termék bázicitásá­­tól, a végrehajtott reakciótól, a reakcióelegy feldolgo­zásának és a tennék tisztításának körülményeitől és a kiindulási anyag jellegétől (só vagy szabad bázis) füg­gően változik. így például az 1—5. példában — a ben­­zimidazol-gyűrű pK-értékére tekintettel — a terméket általában trifluoracetát formájában kapjuk, a termék azonban az ikerionos szerkezetű vegyület és a trifluor­­acetát-só keveréke is lehet. A 6. példában leírt eljárás során — az imidazolin-györű pK-értékére tekintettel — a terméket ikerionos formában, trifluoracetát-só for­májában, a kiindulási anyagéval azonos só (hidrobro­­mid) formájában, valamint a felsorolt sók elegyeiként egyaránt elkülöníthetjük. Az a) eljárásváltozatot ismertető 1—17., 19—23., 25—28., 34., 36., 38., 39., 40. és 45. példában a terméke­ket a zárólépésben 85—95%-os hozammal kapjuk. A c) eljárásváltozatot ismertető 24., 18., 29., 30., 31., 33., 35., 37., 43-, 44. és 48. példában a termékeket a záró­lépésben 5—30%-os hozammal kapjuk. A d) eljárás­­változatot ismertető 32., 41., 42., 46. és 47. példában a termékeket a zárólépésben 15—50%-os hozammal kap­juk. A további példákban a hozam-adatokat külön kö­zöljük. 10 1. példa 0,28 g (0,5 mmol) 3-acetoximetil-7-(benzimidazol-2- -il)-amino-cef-3-em-4-karbonsav-difenilmetilészter 0,8 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents