186286. lajstromszámú szabadalom • Herbicid hatóanyagot és antidotumot együttesen vagy antidotumot hatóanyag nélkül tartalmazó készítmények
3 186286 4 A találmány herbicid hatóanyagot és/vagy antidotumot tartalmazó készítményekre vonatkozik, amelyek herbicid hatóanyagként (II) általános képletű 1,2,4-triazinszármazékot és a hatóanyag súlyára számítva 1,0— 50 súly% (I) általános képletű dikarbonsavszármazékot — mint fitotoxicitást csökkentő anyagot — tartalmaz szilárd vagy folyékony hígítószerek és felületaktív anyagok, adott esetben segédanyagok mellett. Az (I) és (II) általános képletben : Rj 1—8 szénatomos cikloalkilcsoport, fenilcsoport ; R2 1—4 szénatomos alkil- vagy 1—4 szénatomos alkil-tio-csoport ; és A két hidrogénatom vagy 3—6 szénatomos alkilidéncsoport ; X2 és X3 egymástól függetlenül hidroxil-, 1—5 szénatomos alkoxi-, 2—5 szénatomos alkenil-oxi-, aminovagy 2,2-dimetil-l,3-oxazolidin-l-il-csoportot jelent ; n, értéke 1, ha Xt oxigén- vagy kénatom ; n, értéke 0, ha X, nitrogénatom ; n2 értéke 0 vagy 1 ; és Z 1—4 szénatomos alkilén-, 2—4 szénatomos alkenilén-, fenilén-, tetrahidro-fenilén- vagy endo-metilén-tetrahidro-fenilén-csoport. Ismeretes, hogy a nagyüzemi növénytermesztésben gyomirtásra alkalmazott herbicid készítmények jelentős része nemcsak a gyomnövényeket károsítja, hanem a megvédeni kívánt kultúrnövényekre is fitotoxikus, s így azok termését csökkenti. Ez a fitotoxicitás részben a dózis függvénye. Ha kisebb dózisban alkalmazzák a herbicid hatóanyagot, a kultúrnövényt ugyan nem károsítja, de csekély a gyomirtó hatása is. Ha a kezelés során növelik a dózist — oly mértékben, hogy a gyomirtó hatás a kívánt 90%-os mértéket elérje —, a hatóanyagok még a védeni kívánt kultúrnövényt is károsítják. Ez a kultúrnövényt károsító hatásuk részben a csírázásgátlásban — csökken a kikelt növények száma —, részben pedig a növények deformálódásában — torzképződésű hajtásokban — nyilvánul meg. Mindkét esetben alacsonyabb a terméshozam. A herbicidek kultúrnövényekre gyakorolt fitotoxicitása különösen a tiolkarbamát-típusú hatóanyagok esetén okozott problémát. Az N,N-dialkiI-S-alkil-tiolkarbamátok homológ sorában csak az egyik tag — a Sután (N,N-di-izobutiI-S-etil~tioIkarbamát) — szelektív, de éppen ennek a származéknak a legcsekélyebb a gyomirtó hatása. A lényegesen jobb gyomirtó hatású EPTC hatóanyaga — az N,N-dipropil-S-etil-tiolkarbamát — azonban már a kultúrnövényt — s így a kukoricát is —jelentősen károsítja ; 30—50% terméscsökkenést okoz sok esetben. A 2 218 097 számú és a 2 350 800 számú NSZK-beli leírás szerint a tiolkarbamátot tartalmazó herbicidek kultúrnövény károsító hatása kiküszöbölhető, ha a herbicid hatóanyaghoz 0,0001—30 súly% mennyiségben meghatározott N,N-diszubsztituált-diklór-acetamidszármazékokat adnak, illetve ha a herbicid hatóanyaggal egyidőben ilyen acetamidszármazékokkal kezelik a talajt. Ugyancsak a tiolkarbamát-hatóanyagú készítmények károsító hatásának csökkentését ismerteti a 3 131 509 számú és a 3 702 759 számú USA-beli szabadalmi leírás, amely a fitotoxikus hatás ellensúlyozására az 1,8-naftálsavat, valamint annak sóját vagy észterét javasolja. Az 1,2,4-triazin-származékok fitotoxikus hatásának ellensúlyozására irányuló kutatásaink során azt tapasztaltuk, hogyha az (I) általános képletű ciklusos dikarbonsav-származékokat a fitotoxikus herbicid hatóanyagra számítva 1—50 súly%-ban alkalmazzuk, a károsító hatás jól csökkenthető, sőt gyakorlatilag kiküszöbölhető. Az (I) általános képletben Z, Xj, X2, X3, n( és n2 a fentiekben megadott. Az (I) általános képletű karbonsavszármazékokat alkalmazhatjuk úgy, hogy a herbicid hatóanyaggal együtt formáljuk és a készítményt kipermetezzük a talajfelszínre vagy a két anyag külön-külön elkészített kompozícióját tartálykeverék formájában permetezzük ki, vagy az egyes hatóanyagokat külön-külön permetezzük ki egymást követően és dolgozzuk be a talajba. Az 1. táblázat tartalmazza azoknak az (I) általános képletű vegyieteknek a felsorolását, amelyek a találmány körébe tartoznak, s amelyek alkalmasak a herbicid hatóanyagok fitotoxicitásának csökkentésére. 5 10 15 20 25 30 35 40 1. táblázat A vegyüíet sorszáma "I z Xi n2 x2 x3 À vegyület megnevezése Fizikai állandó (olvadáspont, forráspont), °C í. 1 0 0 amino-, amino-, oxálsav-diamid Op. 419 (bomlik) 2. 1 — 0 0 etoxi-, amino-, oxálsav-monoetil-észter-amid Op. 110 3. 1 metilén-, 0 1 etoxi-, etoxi-, malonsav-dietil-észter Fp. 198—199 4. 1 etilén-, 0 1 amino-, amino-, borostyánkősav-diamid Op. 268—270 5. 1 butilén-, 0 1 metoxi-, metoxi-, adipinsav-dimetil-észter Op. 210 6. 1 butilén-, 0 1 etoxi-, etoxi-, adipinsav-dietil-észter Fp. 239—241 7. 1 butilén-, 0 1 amino-, amino-, adipinsav-diamid Op. 223 8. 1 vinilén-, 0 1 metoxi-, metoxi-, maleinsav-dimetil-észter Fp. 205 9. 1 vinilén-, 0 1 etoxi-, etoxi-, maleinsav-dietil-észter Fp. 225 10. 1 fenilén-, 0 1 hidroxil-, hidroxil-, izof tálsav Op. 348 11. 1 fenilén-, 0 1 hidroxil-, hidroxil-, tereftálsav szublimál 12. 1 fenilén-, 0 1 metoxi-, metoxi-, ftálsav-dimetil-észter Fp. 283,8 3
