186285. lajstromszámú szabadalom • Szilil-benzimidazol- 2-karbamidsav-észtereket tartalmazó gombaölőszerek és eljárás a hatóanyagok előállítására

3 186285 4 A találmány hatóanyagként szilil-benzimidazol-2- -karbamidsav-észtereket tartalmazó gombaölő szerekre, valamint a szilil-benzimidazol-2-karbamidsav-észterek előállítására szolgáló eljárásra vonatkozik. Ismeretes, hogy benzimidazol-karbamidsav-észtereket tartalmazó gombaölő szereket a mezőgazdaságban és a kertészetben alkalmaznak [R. Wegler : Chemie der Pflan­zenschutz- und Schädlingsbekämpfungsmittel, 4. kötet, 180. oldal ; Springer-Verlag, Berlin, 1977], Az ismert sze­rek számos gombafertőzés elleni jó szisztemikus haté­konyságukkal tűnnek ki. Hátrányuk azonban, hogy az ismert hatóanyagok számos oldószerben nehezen oldód­nak, ezért felhasználhatóságuk, például favédő szerként korlátozott. Megállapítottuk, hogy az (I) általános képletű új szilil-benzimidazol-2-karbamidsav-észtereket ható­anyagként tartalmazó gombaölő szereknek lényegesen jobb hatásuk van, mint az ismert benzimidazol-karb­­amidsav-észtereket tartalmazó szereknek. Az (I) általá­nos képletben Y és Z egymástól függetlenül hidrogén­­atomot vagy (a) általános képletű szililcsoportot jelent, és ebben a csoportban R1, R2 és R3 egymástól függetle­nül legfeljebb 8 szénatomos alkilcsoportot vagy egyikük fenilcsoportot is jelent ; R legfeljebb 4 szénatomos alkil­csoportot képvisel, azzal a megszorítással, hogy Y és Z legalább egyike hidrogénatomtól eltérő jelentésű. A találmány szerinti új gombaölő szer elsősorban a Phycomycetes és Ascomycetes osztályba tartozó kártevő gombák, valamint a Fungi imperfecti gyűjtőcsoportba tartozó gombák ellen hatásos. Az (I) általános képletben tehát R egyenes vagy el­ágazó szénláncú, 1—4 szénatomos alkilcsoportot, pél­dául metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, n-butil-, izobutil­­vagy terc-butilcsoportot jelent. Az (I) általános képlet Y és Z jelű szililcsoportjában R1, R2 és R3 egyenes vagy elágazó szénláncú, 1—8 szén­­alomos alkilcsoportot vagy egyikük fenilcsoportot kép­viselhet. Az R1, R2 és R3 jelkép például metil-, etil-, n-propil-, izopropil-, n-butil-, izobutil-, terc-butil-, n-pentil-, 1-metil-n-butil-, 1-etiI-n-propil-, neopentil-, terc-pentil-, 2-metil-n-butil-, 3-metil-n-butil-, izopentil­­n-hexil-, 1,3-dimetil-n-butil-, 2,3-dimetil-n-butil-, 1,1-di­­metil-n-butil-, 1-metil-n-pentil-, 1-etil-n-butil-, 1,2-di­­metil-n-butil-, 3-metil-n-pentil-, 1-metil-1-etil-n-propil-, 4,4-dimetil-n-butil-, n-heptil-, 1-metil-n-hexil-, l-etil-n­­-hexil-, 1-n-propil-n-butil-, n-oktil-, 1-metil-n-heptil-, 1-etil-n-heptil-, 1-n-propil-n-pentil-, 1-etil-neopentil-, 1,2-dimetiI-n-hexil-, fenilcsoport lehet. Az (I) általános képletű szilil-benzimidazol-2-karb­­amidsav-észtereket úgy állítjuk elő, hogy egy (II) általá­nos képletű benzimidazol-karbamidsav-észtert — a kép­letben R a fenti jelentésű — vagy alkálifém- vagy alkáli­­földfémsóját egy (III) általános képletű halogén-szilán­­nal — a képletben R1, R2 és R3 a fenti jelentésű és Hal halogénatomot jelent — közömbös hígítószer vagy oldó­szerjelenlétében és adott esetben savmegkötő szer jelen­létében reagáltatunk. Ha kiindulási anyagként a benzimidazol-2-karbamid­­sav-metil-észter-nátriumsót és trietil-klór-szilánt haszná­lunk, akkor a találmány szerinti eljárás a [A] reakció­vázlaton bemutatott módon játszódik le. Ha kiindulási anyagként benzimidazol-2-karbamid­­sav-metil-észter-bisz(lítium)sót és n-butil-dimetil-klór­­-szilánt alkalmazunk, akkor a találmány szerinti eljárás lefolyását a [B] reakcióvázlat szemlélteti. Az eljáráshoz például a következő közömbös hígító­anyagokat használhatjuk: formamid, így dimetil-form­­amid, dimetil-acetamid ; nitril, így acetonitril, benzo­­nitril, butironitril ; szulfoxíd, így dimetil-szulfoxíd ; fosz­­forsav-amid, így hexametil-foszforsav-triamid ; keton, így aceton, etil-metil-keton, ciklohexanon, acetofenon ; éter, így tetrahidrofurán, anizol, dimetoxi-etán, n-butil­­-etil-éter, dioxán; nitroalkán, így nitro-metán; nitro­­-benzol; karbamid, így tetrametil-karbamíd ; szulfon, így szulfolár ; észter, így etil-acetát, propionsav-metil­­-észter, hangyasav-metil-észter ; halogénezett szénhidro­gén, elsősorban klórozott szénhidrogén, így metilén­­-klorid, kloroform, 1,2-diklór-etán, 1,1,2,2-vagy 1,1,1,2- -tetraklór-etán, diklór-propán, triklór-etilén, klór-ben­zol, O-, m-, p-diklór-benzol, fluor-benzol, o-, m-, p-klór­­-toluol, diklór-naftalin, szén-tetraklorid ; alifás vagy cikloalifás szénhidrogén, így heptán, pinán, 70—190 °C forráspontközű benzinfrakció, ciklohexán, metil-ciklo­­hexán, dekalin, petroléter, ligroin, 2,2,4-trímetiI-pentán, oktán ; aromás szénhidrogén, így benzol, toluol, o-, m-, p-cimol, o-, m-, p-xilol, tetralin, valamint ezek elegyei. Az oldószert célszerűen 100—2000 s%, előnyösen 100— 1000 s% mennyiségben alkalmazzuk a (II) általános kép­letű kiindulási vegyületre vonatkoztatva. Savmegkötő szerként például alkálifémet, alkálifém-hidridet, alkáli­fém- és alkáliföldfém-alkoholátot, szerves fémvegyületet és tercier, szerves bázist használhatunk. Különösen al­kalmas a lítium, lítium-hidrid, nátrium-hidrid, kálium­­-hidrid, kalcium-hidrid, fenil-lítíum, n-butil-lítium, metil-lítium, nátrium-metilát, magnézium-etilát, metil­­-magnézium-bromid, etil-magnczium-bromid, fenil­­-magnézium-bromid, fenil-magnézium-klorid, kálium­­-metilát, nátrium-propilát, alumínium-izopropilát, nát­­rium-butilát, lítium-metílát, kalcium-ciklohexanolát, nátrium-propilát, kálium-terc-butilát, trimetil-amin, tri­­etil-amin, tripropil-amin, triizopropil-amin, tributil­­-amin, tri>zobutil-amin, tri-szek-butil-amin, tri-terc­­-butil-amin, tribenzil-amin, triciklohexil-amin, triamil­­-amin, trihexil-amin, N,N-dimetíl-anílin, N,N-dietil­­-anilin, N,N-diizopropil-anilin, N,N-dimetil-toluidin, N,N-dietil-toluidin, N,N-dipropil-toluidin, 4-N,N-di­­metil-amino-piridin, 4-N,N-dietiI-amino-piridin, N-me­­til-piperidin, N-etil-piperidin, N-metil-pirrolidin, N-etil­­-pirrolidin N-metil-pirrol, N-metil-morfoIin, N-etil­­-morfolin, N-metil-hexametilénimin, piridin, kinolin, a-, ß-, y-pikolin, akridin, N,N,N',N'-tetrametil-etilén-di­­amin, N-etil-diizopropil-amin, N,N-dimetil-ciklohexil­­-amin. Más, szokásosan alkalmazott bázikus anyagok is felhasználliatók. Célszerű lehet, ha a reagáltatást a szilifezési reakciók­ban szokásosan használt reakciógyorsító jelenlétében játszatjuk le. Ilyen anyagként például imidazolt vagy 4-dimetil-amino-piridint használhatunk. Az eljárást általában —70 °C és +100 °C között, elő­nyösen — 20 °C és +100 °C között, 30 perc és 200 óra között, előnyösen 1 óra és 100 óra között, légköri nyo­máson vagy nyomás alatt, folyamatos vagy szakaszos műveletben végezzük. A monoszílil-vegyületek előállításához általában 0,5— 2 mól, előnyösen 0,9—1,5 mol (III) általános képletű vegyületer és adott esetben 0,5—2 mól savmegkötő szert reagáltatunk 1 mol (II) általános képletű vegyülettel. Ha savmegkötő szerként alkálifémet, alkálifém-hidridet, al­kálifém- vagy alkáliföldfém-alkoholátot használunk, akkor a (II) általános képletű vegyületet először átala-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents