186255. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés térbeli tárgypontok koordinátájának meghatározására

3 186255 4 A találmány tárgya eljárás térbeli tárgypont koordi­nátájának meghatározására méréstechnikai módszerek­kel, továbbá berendezés az eljárás foganatosítására. Térbeli tárgypont koordinátájának meghatározására szolgáló eljárást és berendezést ismertet az 52—7938 számú 106c 34 nemzeti osztályú japán szabadalmi le­írás. Ennél a megoldásnál a tárgy környezetében 8 for­májú megvilágítás-eloszlású koherens fő fénymezőt állí­tanak elő a tárgy pontjaihoz tartozó koordináták meg­határozásához. Ennek a fénymezőnek az az optikai mérőjellemzője, amely a fénymezőnek a kiválasztott tárgyponttal egybeeső helyéhez megfordíthatóan egy­értelműen van hozzárendelve és a tárgypontnak a koor­dinátáját megadja, a megvilágításerősség említett 8 formájú eloszlásának az időtől való monoton függése. A mérés során a tárgy kiválasztott pontját egyenletesen keskeny lézersugárral tapogatják le. Ezután ezen a pon­ton megmérik a koherens fő fénymező mérőjellemző­jének értékét. Ez az érték a letapogatás kezdetének időpontja és a keskeny lézersugárnak a kiválasztott tárgypontra esésének időpontja között eltelő időtartam­ból adódik. Ez az időtartam arányos a kiválasztott tárgypont koordinátájával. A mért időtartam alapján határozzák meg a kiválasztott tárgypontnak a letapo­gatás irányába eső koordinátáját. Ha a letapogatási sebesség V, akkor a kiválasztott tárgypont x koordi­nátája x=V • T (1) ahol T a letapogatás kezdésének időpontja és a keskeny lézersugárnak a kiválasztott tárgypontra esésének pilla­nata között eltelő időtartamot jelenti. A fenti berendezésnek, amely kiválasztott térbeli tárgypont koordinátájának meghatározására szolgál, adórésze és vevőrésze van. Az adórész optikai fő adó­­csatornával van ellátva, amely a tárgy körüli térben ko­herens fő fénymező előállítására lézerrel, továbbá a ki­választott tárgypont lézersugárral való mérésirányú le­tapogatásához és az optikai mérőjellemző megadásá­hoz letapogatószerkezetként kivitelezett egységgel és a. keskeny lézersugár kialakításához optikai átalakítóval van ellátva. A vevőrészhez a tárgyponttal optikai kap­csolatban lévő fényérzékelővel ellátott fő vevőcsatoma és a koordinátát kiszámító számitóegységhez csatlakoz­tatott mérőegység tartozik. A vevőrész ezen felül refe­renciajeladót is tartalmaz, amely a letapogatás kezdete­kor jelet állít elő. A berendezésben a fényérzékelőnek a tárgyponthoz való optikai csatlakoztatását a fényérzé­kelőnek a kiválasztott tárgypontban való elhelyezésével érik el. v Ezen ismert eljárás és a megfelelő berendezés alkal­mazásával a koordináta meghatározásának hibája főleg a V letapogatási sebesség állandóságától és a T időtar­tam pontosságától függ, amely a lézersugár divergen­ciája miatt kielégítően nagy értéken tartható. Térbeli tárgypont koordinátájának meghatározására szolgáló másik eljárást és berendezést ismertet a 1 521 351 számú, G01B 11/14, 11/24 nemzetközi osz­tályú 1976. január 19-én bejelentett brit szabadalmi irat. Az ebben leírt megoldásnál a tárgy felületén lévő pont koordinátájának meghatározásához a tárgy felü­letének környezetében koordináta-tengelyirányú kohe­rens fénymezőt állítanak elő, amely fénysíkok sorozatá­ból áll, és a fénysíkok egymástól azonos állandó távol­ságra vannak. A fénymező fáziseloszlása a tárgypont koordináta mérési irányában optikai mérőjellemzőként szolgál. A fénymezőnek a tárgyhoz képesti eltolása közben a mérés kezdeti időpillanatától fogva folyama­tosan mérik a fénymező fázisát. A mért fázis alapján határozzák meg a tárgypont koordinátáját ahhoz a tárgyponthoz képest, amelyen a kezdeti időpontban a fénymező fázisát megmérték. Az említett, térbeli tárgypont koordinátájának meg­határozására szolgáló berendezés ugyancsak adórészt és vevőrészt tartalmaz. Az adórészben fő adócsatomá­­nak a tárgy környezetében a fő fénymező előállítására szolgáló lézere ; továbbá az optikai mérőjellemzőt szol­gáltató és sugárosztóként kivitelezett egysége, továbbá optikai átalakítója van, amely objektívet ábrázol. A ve­vőrészhez a kiválasztott tárgyponttal optikai kapcsolat­ban lévő fényérzékelő és koordinátát kiszámoló számító­­egységhez csatlakoztatott mérőegység tartozik. Az utóbb leírt eljárás és berendezés alkalmazásával azonban lehetetlen a kiválasztott tárgypont koordinátá­jának bármely, tetszés szerinti időpontban való meg­határozása, mivel a koordináta meghatározásához az eljárás értelmében a tárgyat valamely kezdeti időpont­tól kezdve folyamatosan kell letapogatni. A tárgy felüle­tén lévő kiválasztott pont koordinátáinak mérése során a mérőjel véletlen megszakadása következtében hiba­halmozódás lép fel. Ilyen véletlenszerű mérőjel megsza­kadást okoznak a tárgyfelületről visszavert szórt fény statisztikai tulajdonságai. Ezen túlmenően az eljárás és a berendezés nem ad rá lehetőséget, hogy a kiválasztott tárgypont koordinátáját a tárgyon kívül eső ponthoz viszonyítva határozzák meg. Ismert továbbá a 3 930 734 számú G 01 B 9/02 nem­zetközi osztályú 1974. áprüis 26-án bejelentett amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásból olyan — a találmány szerintihez legközelebb állónak tekinthető — eljárás térbeli tárgypont koordinátáinak meghatározá­sára, amelynél a tárgypont koordinátatengely menti mé­réséhez a következő eljárási lépéseket végzik el : — a tárgy térbeli környezetében koherens fő fényme­zőt állítanak elő, amelynél mérőjellemzőként két egy­mást metsző koherens fénymező interferenciája követ­keztében kialakuló 0...360°-os, egyenletes, és a koor­­dinátamérés irányába eső fáziseloszlást alkalmazzák; — a koherens fénymezőnek a kiválasztott tárgypont­tal egybeeső helyén megmérik a fázisát ; — a mért fázisérték alapján meghatározzák a kiválasz­tott tárgypont koordinátatengely irányába eső koordi­nátáját. Ennél az eljárásnál azonban nagy mérési pontosság iránti igény esetén meg kell oldani a fénymező precíziós fázismérésének műszakilag meglehetősen bonyolult fel­adatát. Ha például a tárgy mérete a koordinátamérés irányában 1 cm, és a tárgypont koordinátájának ab­szolút értékeit 10-4 m abszolút hibával kell meghatá­rozni, akkor a koherens fénymező fázisát 0,036° pon­tossággal kell megmérni. Ez a feladat azonban műszaki­lag bonyolult. Ezzel az eljárással e tárgy valamely pont­jának a koordinátáját a fény hullámhosszával össze­mérhető pontossággal gyakorlatilag egyáltalán nem le­het meghatározni. A találmánnyal célunk térbeli tárgypont koordinátá­jának meghatározásánál a mérési pontosság növelése a tárgy térbeli környezetében előállított járulékos kohe­rens fénymezőkből kialakított fénymező-rendszer út­ján. -.'••••' ' Y .'-v: • " ■ ■ •’ ' A feladatot a találmány szerinti eljárás kidolgozásává! 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents