186255. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés térbeli tárgypontok koordinátájának meghatározására

25 186255 26 sodik járulékos optikai adócsatomával és újabb, má­sodik járulékos vevőcsatornával kell kibővíteni. A má­sodik járulékos adócsatomában (23. ábra) a fő 7 adó­csatorna 8 lézere, az időbeli, illetve térbeli megvilágítás­­erősség-modulációt végző 13 és 14 egységei és optikai 10 átalakítója, valamint az első járulékos adócsatoma periodikus 40 rasztere kerül felhasználásra. A berendezés periodikus 41 raszterrel van kiegészítve, amely ugyan­úgy, mint a periodikus 36. 37 és 40 raszterek, a koordi­nátamérőmű elmozdítható 34 elemén van elrendezve merőlegesen a 8 lézer optikai tengelyére, és az elmozdít­ható 34 elem mozgásirányába vannak orientálva. A pe­riodikus 41 raszter periódusainak száma egész szám­­nyival nagyobb, mint a 40 raszter periódusainak-száma. A második járulékos 18' vevőcsatomában az első járulékos 18' vevőcsatorna 29 fényérzékelője van fel­használva, és a koordinátamérőmű rögzített 35 elemén a periodikus 41 raszter mögött elrendezett 19' fényér­zékelővel, valamint 0...27trad fázismérési tartományú fázismérőként kivitelezett 20 mérőegységgel van kiegé­szítve. Ezúttal az első járulékos 18' vevőcsatoma 19' fényérzékelőjének kimenete a második járulékos 18' vevőcsatoma 20 fázismérőjének 38 mérőbemenetével is össze van kötve, míg ezen fázismérő 39 referenciajel­­bemenetére a második járulékos 18' vevőcsatomához tartozó 19' fényérzékelőjének kimenete van csatlakoz­tatva. A leírt berendezésben a második járulékos fénymező ugyanolyan elven van előállítva, mint az első járulékos fénymező, tehát két koherens fénymezőből, amelyeket a 23 sugárosztó, az optikai 10 átalakító és a 40, illetve 41 raszterek alakítanak ki. A térbeli tárgypont koordinátájának meghatározására szolgáló találmány szerinti eljárás az első, amelyik az optikai rendszerhez képest mozdulatlan és mozgó tárgy pontjainak koordinátameghatározását igen nagy pon­tossággal és nagy mérési tartományban teszi lehetővé. A találmány szerinti eljárás magában foglalja annak a lehetőségét, hogy térbeli tárgyak formáját és helyzetét meghatározó precíziós, lézeres mérőberendezések új családját hozzuk létre, többek között olyan berendezé­sekét, amelyekkel mozgatott és alakváltoztatott tárgyak állapotának meghatározása is lehetséges lesz. A találmány szerinti térbeli tárgypontok koordiná­tájának meghatározására szolgáló eljárás, és az eljárás foganatosítására szolgáló berendezés tenzometriai vizs­gálatokat, valamint gáz és folyadék halmazállapotú közegek jellemzőinek mérését is lehetővé teszi. Szabadalmi igénypontok 1. Eljárás térbeli tárgypont koordinátáinak meghatá­rozására, amelynél — a tárgy térbeli környezetében koherens fénymezőt állítunk elő, amelynek valamelyik optikai mérőjellem­zőjét megfordithatóan egyértelműen hozzárendeljük a választott tárgyponttal egybeeső helyéhez, és amely jel­lemző a fénymezőnek, így a választott tárgypont koor­dinátáját legalább egy koordinátatengely mentén meg­adja, — az optikai jellemző értékét a koherens fő fény­mezőnek ezen a helyén megmérjük, és — a mért optikai jellemző alapján a tárgy (1) kivá­lasztott pontjának a koordinátamérés irányába eső koordinátáját meghatározzuk, azzal jellemezve, hogy — a tárgy környezetében még legalább egy, a fő fényipezővel kölcsönhatásban nem álló pótlólagos ko­herens fénymezőt (3') állítunk elő térbelileg periodiku­san modulált megvilágításerősséggel és — amellett, hogy megmérjük a koherens fő fényme­zőnek (2) a tárgy kiválasztott pontjával egybeeső helyén az optikai jellemző nagyságát, a pótlólagos koherens fénymezőnek (3') ugyanezen a helyén megmérjük a fá­zisát is 2k rád határon belül, ezután — megkeressük a térbeli periodikus megvilágítás­­erősség-moduláció azon periódusának számát, amely­ben a tárgypont a mérés időpontjában található oly módon, hogy ezen periódusszámként annak a különb­ségnek az egész részét vesszük, amelyik a koherens fő fénymezőnek (2) a választott tárgyponttal egybeeső helyén lévő optikai jellemző nagysága alapján meghatá­rozott koordinátaértéknek a térbelileg periodikusan modulált megvilágítás-erősségű pótlólagos koherens fénymező (3') periódusnagyságához mért viszonyából és az ennek a pótlólagos mezőnek a térbelileg periodikus megvilágítási erősség moduláció periódusainak tört­részeként kifejezett fázisából számítunk ki, valamint — a tárgypont koordinátatengely menti koordinátá­ját a térbelileg periodikusan modulált megvilágítás­­erősségű pótlólagos koherens fénymező (3') periódusá­nak és a megvilágításerősség-moduláció periódusainak törtrészeként kifejezett, mért fázisának összegeként ha­tározzuk meg, mikoris az összeg összeadandóinak szá­ma eggyel kevesebb, mint a térbeli megvilágításerősség­­moduláció periódusainak meghatározott száma. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási módja, azzal jellemezve, hogy a térbelileg periodikusan modulált megvilágításerősségű pótlólagos koherens fénymező (3') periódusainak nagyságát a tárgypont koordinátájának a koherens fő fénymező (2) optikai jellemzője alapján történő meghatározásának kétszeres mérési hibahatáránál nagyobbra választjuk. 3. Az 1. igénypont szerinti eljárás foganatosítási mód­ja, azzal jellemezve, hogy — a koordináta mérési pontosságának növelésével a fő fénymezővel és egymással kölcsönhatásban nem lévő több térbelileg periodikusan modulált megvilágítás­erősségű pótlólagos koherens fénymezőt (3', 3" ...) ál­lítunk elő, mikoris minden előző pótlólagos mező tér­beli periodikus megvilágításerősség modulációjának periódusa nagyobb, mint a rákövetkező térbelileg perio­dikusan modulált megvilágítás-erősségű pótlólagos fény­mező periódusa, és — a fő fénymezőnek (2) a választott tárgyponttal egybeeső helyén az optikai jellemző mérése mellett — — meghatározzuk minden soronkövetkező pótlóla­gos koherens fénymezőnek ugyanezen a helyen lévő fázisát 2n határon belül, továbbá — megkeressük a periodikus térbeli moduláció an­nak a periódusának számát, amelyben a mérés pillanatá­ban a tárgypont van, és amely periódusszám annak a különbségnek az egész értéke, amely az előző pótlólagos koherens fénymező segítségével meghatározott viszony­ból adódik, amely viszony a választott tárgypontnak a periodikus térbeli moduláció periódusszámából és a fázisból meghatározott koordinátája, valamint a tér­belileg periodikusan modulált megvilágítás-erősségű pótlólagosan előállított koherens fénymező periódus­nagyságából és ennek a fénymezőnek ugyanennek a 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 14

Next

/
Thumbnails
Contents