186239. lajstromszámú szabadalom • Berendezés főként cseppfolyós halmazállapotú közegek továbbításához, kibocsátásához és hajlékony tömlőidom, főként vezeték szakaszok áthídalásához
186239 2 A találmány tárgya berendezés főként cseppfolyós halmazállapotú közegek továbbításához, kibocsátásához, valamint hajlékony tömlőidom főként tömlővezetékek, merev csővezetékek, és mások csatlakoztatásához. Ismeretes, hogy a különböző közegek szállítására, kibocsátására szolgáló vezetékek készülhetnek merev vagy hajlékony anyagokból. A merev anyagú vezetékeket (csöveket) gyártó ipari ágazatok napjainkban igen sokféle merev csővezeték-rendszert forgalmaznak. A merev csővezeték-rendszerek mellett vegyes alkotóelemű (merev és hajlékony) vezetékrendszerek is kialakultak. Ezek a vegyes alkotóelemű vezetékrendszerek — kettősségük ellenére is — tömlős vezetékrendszerek (vagy tömlős berendezések) megnevezéssel lettek ismeretesek. E berendezések fő alkotóelemei közül az egyes vezetékszakaszokat hajlékony tömlőszakaszokból, a vezetékidomokat pedig merev csőidomokból építik ki (159325 számú magyar szabadalmi leírás). A vegyes alkotóelemű vezetékrendszerek kiépítésénél a hajlékony tömlőszakaszokat a merev csőidomvégekre húzzák, és a két fő építőelemet egymáshoz rögzítve képeznek rövidebb-hosszabb egyenes, vagy elágazó vezeték vonalakat. Ilyen módon hajlékony és merev tulajdonságú alkotóelemekből álló tömlős vezetékrendszert alakítanak ki. A kiépített vegyes alkotóelemű vezetékrendszereket a merev vezetékrendszerekhez hasonlóan üzemeltetik. Leüzemelésük után a rendszerből a merev csőidomokat kiiktatják, és ezzel a vezetékrendszert az eredeti állapotának megfelelő szakaszokra bontják. A vezetékrendszer mozgatása, továbbszállítása is ennek megfelelően, hajlékony és merev alkotóelemekre elkülönítve történik. A hajlékony tömlőszakaszokat egyenként tekercsekbe hajtva, a merev idomokat pedig egyenként kézierővel, vagy szállító járműre rakva viszik tovább a következő felhasználási helyre. Szállítás közben gondosan ügyelve arra, hogy a merev csőidomok sérülésmentesen — az eredeti alakjukat megőrizve — viseljék el a telepítés közben adódó átrakási, mozgatási műveleteket. Mint ismeretes, mind a tisztán merev, mind a vegyes (hajlékony és merev) alkotóelemű vezetékrendszerek kiépítését ez ideig kimondottan alaktartó, vagyis nagy merevségű vezetékidomokkal (csőidomokkal) oldották meg. Ezeknek a merev csőidomoknak egyik fő jellemzője, hogy merev anyagból készülnek, egy másik jellemzőjük, hogy a szilárdsági méretezésük révén, a várható üzemelési terhelésüket meghaladóan, a mechanikai hatásokkal szemben is alaktartóak, vagyis a normál belső nyomású igénybevételt meghaladóan, a külső hatások ellen is viszonylag biztonságos merevséget tanúsítanak. A merev csőidomok folyamatos, vagy összeeresztéses fallal készülnek. A merev, folyamatos falú csőidomokat többnyire formába öntve állítják elő (pl. acél, alumínium, műanyag stb. csőidomok). A merev lapanyagokból készülő csőidomokhoz szabásminták segítségével vágják ki a szükséges alakzatokat, amelyeket azután formatestre hajlítva, összeeresztés vonalaikon kovácsolással, hegesztéssel dolgoznak hermetikusan záró egységgé össze. A merev lapanyagból készült csőidomok elágazásainál hagyományosan kerületirányú, vagy közel kerületirányú összeeresztés-vonalakkal képeznek leágazásokat. A folyamatos fallal kialakított, vagy a lapanyagokból kerületirányú összeeresztés-vonalakkal kialakított — a merev csőidomoknál bevált — megoldások, a hajlékony idomoknál is alkalmazhatók, de a teherbirásuk és/vagy a hajlékonyságuk gyakran elmarad az alkalmazott tömlőszakaszok hasonló mutatói mögött. A hajlékony lapanyagból készülő tömlőidomok kerületirányú összeeresztés-vonalai — részben az alacsonyabb teherbírásuk, részben a kisebb hajlékonyságuk miatt — hátrányos tulajdonságokkal járnak. Az ismertetett vegyes alkotóelemű tömlős vezetékrendszerek, illetve berendezések az igények egy részét ugyan kielégítik, de a technika fejlődésével, a tömlős vezetékrendszerek gépierővel történő telepítési mun- 1 •• kái a vezetékidomaival együtt csévélhető tömlős vezetékrendszerek felé irányítják a figyelmet; azaz mindkét fő alkotó elemét tekintve hajlékony tulajdonságú vezetékrendszerek fejlesztését, illetve a merevség nélküli hajlékony vezetékrendszerek kialakítását is szükségessé teszik. A fő alkotó elemeit (vezetékszakaszok, vezetékidomok) egymenetben csévélhető, vagyis együtt csévélhető tömlőrendszerek kialakítását nehezíti az a körülmény, hogy a jó csévélhetőséghez nagy hajlékonyságú, előnyösen gyűrhető hajlékonyságú vezeték elemekből kiépített vezetékrendszerekre lenne szükség. A tömlős vezetékrendszerek nagyüzemi alkalmazásánál, annak további kiterjesztését akadályozza tehát az a tény, hogy a vezetékrendszerek eltérő tulajdonságú alkotó elemekből, azaz a hajlékony alkotó elemek merev alkotó elemek közbeiktatásával vannak vezetékrendszerré képezve. Vagyis hiányoznak a tisztán hajlékony alkotó elemekből kiépíthető, szükségszerint közegkibocsátó és zárószervvel is rendelkező, biztonságos teherbírású, legalább néhány atmoszféra terhelést meghibásodás nélkül elviselő, könnyen kezelhető, előnyösen gyűrhető hajlékonyságú, vagyis nyugalmi állapotukban jól ellapuló, még kisebb átmérőjű dobokkal is jól csévélhető tömlős vezetékrendszerek. Hiányoznak továbbá a hajlékony lapanyagokból előállítható, a leágazásaiknál is a falanyagaikkal azonos, vagy hasonló hajlékonyságú és teherbírású, az átmérőjükhöz viszonyítva kis egységsúlyú, könnyen kezelhető, könnyen hordozható tömlőidomok. Ezeket az igényeket szeretnék a jelen találmányok kielégíteni. A találmány célja olyan tömlős vezetékrendszer kialakítása, amely az áthidaló vezetékidomaival és a szükségszerint elhelyezett kibocsátó szerveivel együtt folyamatosan tekercselhető, csévélhető, miáltal a vezetékrendszer alkalmassá válik a korábbi szakaszosan csévélhető vezetékrendszerek hátrányainak kiküszöbölésére, illetve a kézierő hiányból adódó új gépesítési igények kielégítésére. A találmány célja továbbá olyan vezetékidom kialakítása, amely a leágazásainál is a saját falanyagával azonos, vagy közel azonos hajlékonyságú, hasonló teherbírású, valamint az idom fő jellemzői közé tartozik még az is, hogy könnyű súlyú, és emellett egyszerű úton, olcsón előállítható. A találmány azon a felismerésen alapul, amely szerint az ismertetett szakaszosan csévélhető tömlős vezetékrendszerek helyett akkor alkalmazhatunk folyamatosan csévélhető tömlős vezetékrendszereket, ha a tömlővezeték-szakaszokat áthidaló és/vagy elágaztató t,i. tií) 2