186239. lajstromszámú szabadalom • Berendezés főként cseppfolyós halmazállapotú közegek továbbításához, kibocsátásához és hajlékony tömlőidom, főként vezeték szakaszok áthídalásához
186239 2 tó merev vezetékidomokat, valamint a szükségszerint elhelyezendő kibocsátó szerveket, rugalmas vagy hajlékony tulajdonságú vezetékidomokkal és kibocsátó szervekkel helyettesítjük, A találmány továbbá azon a felismerésen alapul, amely szerint akkor alkalmazhatunk a leágazásainál is a saját falanyagával azonos, vagy hasonló tulajdonságú — teherbírású és hajlékonyságra — tömi óidomokat, ha a merev csőidomok leágaztatásánál ismeretes — kerületirányú összeeresztés-vonalakat kiküszöböljük, oly módon, hogy az idomok leágazásá(i)t képező lapanyagokat alkotóirányú összeeresztés-vonalakkal kapcsoljuk egy egységgé össze. A találmány szerinti berendezés lényege tehát, hogy hajlékony tömlő és/vagy tömlőcső és/vagy merev csővezetéket tartalmazó vezetékrendszerének hajlékony vezetékidoma(i), valamint a hajlékony vezetékidoma(i)nak és/vagy a rövidebb-hosszabb vezetékszakaszának szükségszerint közegkibocsátó szerve(i) van(nak), A berendezés tömlővezeték-rendszerének folytonos falú hajlékony vezetékidoma(i) van(nak). A berendezés hajlékony vezetékidoma(i) és/vagy vezetékszakasza(i) végén a csatlakoztatáshoz — szükségszerint peremes, bordás, vagy más hasonló kiképzésű járulékos szerve(i) van(nak). A hajlékony vezetékidomá(i)nak és/vagy vezetékszakaszá(i)nak közegkibocsátó szerve(i), és ezekhez előnyösen hajlékony nyílásszabályozó szerve(i) van(nak). A hajlékony vezetékidomá(i)nak és/vagy vezetékszakaszá{i)nak szükségszerint az áramló közeg útját elzáró szerve(i) van(nak). A hajlékony vezetékidomai és/vagy vezetékszakaszai hajtogatásához szükségszerint csévélő tartozéka(i) van(nak). A találmány szerinti tömlőidom lényege, hogy szükségszerint elágazás(oka)t tartalmaz és falának alkotóirányú és/vagy közel alkotóirányú összeeresztésvonala(i) van(nak). A tömlőidom falának elágazó faleleme(i) és az elágazó falelem(ek)et egyesítő alkotó és/vagy közel alkotó irányú összeeresztés-vonala(i) van(nak). A tömlőidom falának elágazó faleleme(i) és/vagy kiegészítő faleleme(i), valamint a falelem(ek)et egyesítő, alkotó és/vagy közel alkotóirányú összeeresztés vonala(i) van(nak). A tömlőidom falában nyitható, zárható — előnyös esetben fokozatosan szabályozható — közegkibocsátó szerve(i) van(nak). A tömlőidomnak szükségszerint az áramló közeg útját elzáró szerve(i) van(nak). A találmány szerinti tömlős berendezés pl. öntözőberendezésként való üzemeltetése aszerint változik, hogy az elhelyezendő folyadékot — vízszintes irányban — a felszínen csörgedeztetéssel és/vagy a felszín alatt szivárogtatással akarjuk-e majd teríteni. Az öntöző folyadékot a felszínen csörgedeztetéssel terítve, egyidejűén nagy intenzitással kisszakaszokat ; a felszín alatti szivárogtatással terítve, egyidejűén kis intenzitással nagy szakaszokat öntözhetünk. Ennek megfelően kell a kibocsátó tömlővezetékeket is megválasztani. Vagyis attól függően tehát, hogy kis intenzitású, vagy nagy intenzitású öntözést akarunk megvalósítani, kis vagy nagy intenzitású folyadékkibocsátó tömlőket alkalmazunk. Fővezetékes tömlős berendezés esetén a fővezetékbe iktatott hajlékony „té”, „ipszilon” vagy „keresztidomokhoz” csatlakozó mellékvezetékek meghatározott szakaszainak megfelelő hosszban, vagy a teljes mellékvezeték(ek) hosszának megfelelő hosszban történik a folyadék kibocsátás. Egyetlen vezetékrendszerből álló berendezés üzemeltetése pedig úgy történhet, mintha az a fő vezetékes rendszerből egy adott mellékvezeték lenne. A fővezetékes berendezés nagyintenzitású öntözés esetén előnyösen három, négy mellékvezetékkel üzemeltethető. Kis intenzitású öntözés esetén háromnál több mellékvezeték is üzemelhet. A folyadékkibocsátó vezetékek egyidejűén üzemeltetett számát, illetve összes hosszát a fővezeték vízhozama, és a folyadékkibocsátó vezetékek folyadékhozam szükséglete (vizhozamszükséglet) határozza meg. A folyadékkibocsátó szervek üzemeltetése kiképzésüktől és átmérőjüktől függően változik. Amennyiben a folyadékkibocsátó szerveket a tömlőfalon képezett nyílások jelentik, csupán a kisebb méretű (pl. 0—10 mm átmérőjű) nyílásoknál tapasztalható eltömődéseket kell szükségszerint megszüntetnünk. Abban az esetben, ha a folyadékkibocsátó szervek szabályozható szervek, a befogadó térség folyadék emésztő, és/vagy folyadék áteresztő képességéhez igazíthatók, vagy a befogadó térség eltérő lejtési viszonyaiból adódó (durvább nyomáskülönbségek miatt kialakuló) vízhozam különbségek, a szükséges értékre módosíthatók. A szabályozható, illetve nyitható-zárható vízkibocsátó szervek másik csoportja — amelyek a vízszállító tömlőidomokon és/vagy a vízszállító tömlőszakaszokon helyezkednek el — a folyadékszállitás befejeztével megnyithatók, és segítségükkel a vezetékrendszer kiürítési munkái viszonylag egyszerűen megvalósíthatók. A hajlékony alkotóelemekből kiépített tömlős berendezés vezetékrendszere — vagyis a tömlőszakaszok a tömlőidomokkal együtt — folyamatosan csévélődobokra hajthatók. Ez úgy történik, hogy a kitelepített berendezés leüzemelése után a vezetékeket először gondosan víztelenítjük. A víztelenített vezetékrendszerből — a csévélődobok kapacitásának megfelelően — pl. 150—200 m-es hosszú szakaszokat fogva, a csévélést folyamatosan végezzük. A felcsévélt vezetékeket szükségszerint, vagy az újabb üzemelési helyükre telepítjük, vagy a kijelölt tárolóhelyen összegyűjtjük. A hajlékony tömlővezetékek csévélésekor a merev csőidomokhoz hasonlóan kialakított tömlőidomok esetében is elfogadható tekervény formákat kapunk. A találmány szerinti tömlőidomokkal kiépített vezetékrendszereknél pedig, szinte az ideálist megközelítő, henger alakú tekercselt testeket hajtogathatunk. A találmány szerinti berendezés és tömlőidom példaképpeni kiviteli alakját bemutató rajzok: 1. ábra. A hajlékony alkotóelemekből kiépített vezetékrendszer egyik lehetséges telepítési vázlata, öntözésnél, feiülnézetben. 2. ábra. A hajlékony alkotóelemekből kiépített tömlős vezetékrendszer hajlékony tömlőidoma, folytonos fallal, feiülnézetben. 3. ábra. A hajlékony alkotóelemekből kiépített tömlős vezetékrendszer hajlékony tömlőidoma, amelynek leágazásai kerületirányú összeeresztés-vonalakkal vannak kialakítva, feiülnézetben. 4. ábra. A találmány szerinti hajlékony tömlőidom, amelynek leágazásai elágazó falelemekből, alkotóirányú összeeresztés-vonalakkal vannak kialakítva, feiülnézetben. 5. ábra. A találmány szerinti tömlőidom, amelynek 5 10 J5 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
