186227. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új antacid szer előállitására.

1 186227 2 A hyperaciditas illetve a gyomorfekély korszerű ke­zeléséhez — mely antacid terápiát igénylő népbetegség — (Magyarországon a felnőtt lakosokra számított gyakorisága 5%) korszerű savkötő antacid hatású vegyületre van szükség. Számos korszerűtlen antacid-készítmény van forga­lomban. Ezek egy része sok nátriumot tartalmaz — amely felszívódva alkalózishoz vezet, nátrium terhe­lést jelent, emelheti a vérnyomást, fokozhatja a vize­­nyőképződést és végső fokon vese-elégtelenséget vált­hat ki. A kálcium tartalmúak terhelik a vesét, a kálci­­um terhelés fokozhatja a gyomor secretiot, elősegítik az ún. tej-alkáli syndroma kialakulását. A magnézi­um tartalmúak nehezebben kötik a savat, hasmenést okoznak. Ezen hátrányok kiküszöbölésére alumínium tartalmú antacidák terjedtek el. Hazánkban az Alu­­kol van forgalomban, amely egy elöregedett alumíni­­um-oxid gélből készült pornak tekinthető, amelynek savmegkötő képessége csekély. A forgalomban lévő antacid készítmények kritiká­jával a jó antaciddal szembeni elvárásokkal Singh A., Mitai H. C.: Comparative Assesment of Antacid Pre­paration. Pharm. Acta Helv. 52 319 (1977), és Piper D. W„ Kang J. : Which Antacid? Durgs 17124 (1979) összefoglaló közlemények foglalkoznak. Az irodalomból számos olyan készítményt ismerhe­tünk meg, amelyek különféle arányban és összetétel­ben alumíniumot és/vagy magnéziumot tartalmaz­nak. (168716 Isz. magyar szabadalmi leírás; 3650704, 2958626 és 3272702 sz. USA-beli szaba­dalmi leírások; 50—30039, 47—38316, 49—38997 és 51—6040 sz. japán közrebocsátási iratok; 871767 sz. belga szabadalmi leírás; 2247 252 sz. francia közrebo­csátási irat.) A felsorolt leírások nagy része szerint nem megha­tározott kémiai összetételre törekszenek. Különböző vegytlletek elegyét állítják elő úgy, hogy a képződött célanyag fő komponensében igen finom eloszlásban jelennek meg az alkotó vegyületek. Kiindulási anya­gaik általában vízmentes alumíniumklorid, alumíni­­um-alkilátok, alumínium-hidroxikarbonát, alumini­­um-klorokarbonát sib. Az ismert eljárások során az aktív alumínium ve­­gyület előállításánál a kedvezőtlen öregedési folyama­tok elkerülésére a termék lecsapását és elválasztását végig savanyú közegben végzik. Hátrányos, hogy va­lamilyen drága savanyú alumínium só szolgál alap­anyagként — amelyet ipari alumínium-hidroxidból vagy aluminát-lúgból állítottak elő. A savanyú alumí­nium sót azután — más technológiai körülmények kö­zött — a kezdeti kiindulási anyagokkal rokon vegyü­­letekké (aktív alumínium-hidroxid, magnézium-hid­­roxid) alakítják vissza. így a végtermék előállítási ára a benne realizálódó magas anyagfelhasználás (sav-, il­letve kétszeres lúgfelhasználás) és munka ráfordítás miatt aránytalanul magas. A reaktánsok magas ára, és sokfélesége, és az a tény, hogy a termékek keverékek, nehezítik az anyag jellemzését és a gyártástechnológiát (a diszperzitás fo­kától nagymértékben függ a végtermékek minősége). A gyógyászati célra alkalmazott preparátumok majdnem mindegyike egy vagy több előnytelen bioló­giai tulajdonsággal is rendelkezik. Ilyenek: — A raktározás és gyártás közbeni öregedési folya­matokkal összefüggő savkötő kapacitás csökkenés. — A terápiás effektus eléréséhez szükséges arány­talanul nagy dózis — amely az alacsony savkötő ka­pacitással függ össze —, kényelmetlenné teszi a hasz­nálatot. — A kedvezőtlen in vivo pH-idő lefutási görbe, amely alacsony pufferkapacitással társul. — Az organizmusra nézve kedvezőtlen ionterhelés (Na+, Ca2+), amely további, az alapbetegség terápiá­jának következtében kifejlődő betegségek kialakulá­sához vezethet (hypertónia, hypercalcemia stb.). így a 3650704 sz. USA-beli szabadalmi leírás sze­rint szintetizált hydrotalkittal (elsősorban japán klini­kákon) végzett vizsgálatok mellékhatásként hasme­nést regisztráltak. Másfelől ismert a tiszta alumínium­­hidroxid székrekedést okozó tulajdonsága. Saját vizs­gálataink szerint az alkáliás készítményekkel kezelt betegek (kb. 40%) nem tolerálják az olyan mennyisé­gű magnézium bevitelét, mint amely a hydrotalkitban szerepel. A jelenség magyarázatául az európai és ázsi­ai táplálkozási szokások eltérő volta szolgálhat. Célunk olyan nagy savmegkötő képességű, alumíni­um, magnézium tartalmú, antacid hatású készítmény előállítása volt, amely: — az előbbiekben említett előnytelen tulajdonsá­gokkal nem rendelkezik és — olcsó hazai alapanyagokból gyártható. Találmányunk tárgya eljárás az új Al2Mg4(0H)uC03 molekulavegyületet és kívánt eset­ben 1—6 molekula vizet tartalmazó antacid gyógy­szerkészítmény előállítására, oly módon, hogy 4—5 mól magnézium-kloridot 2—5 mól nátrium-hidroxid jelenlétében 1—1,3 mól nátriumkarbonáttal és a) 2 mól nátrium-ortoalumináttal, vagy b) 2 mól vasmentes alumínium-trihidráttal 50—118°C-on keverés mellett reagáltatunk — elő­nyösen 40—150 mól-vízben, majd kívánt esetben a kapott molekulavegyületet izoláljuk, szárítjuk és kí­vánt esetben adalékanyagok hozzáadása után gyógy­szerkészítménnyé készítjük ki. A találmányunk szerinti új termék molekulavegyü­­let jellegét mikrotermoanalitikai, röntgendiffrakciós és IR-opektroszkópiai módszerekkel igazoltuk. Meg­állapítottuk, hogy a molekulavegyület pontosan Al2Mg4(OH)u • C03 stabil képletnek felel meg. A gya­korlatban légszáraz, egyensúlyi nedvességet tartalma­zó termékek formájában jelenik meg. Szobahőmér­séklet feletti szárítás esetén a termék a légtérrel szaba­don érintkezve felveszi az adott hőmérséklethez és pá­ratartalomhoz tartozó egyensúlyi nedvességet. Ez ál­talában nem haladja meg a molekulavegyület 1 móljá­ra számított 6 mól vizet. Kíméletes szárítással a víz­mentes termék állítható elő. A molekulavegyület jellemző hullámsávjai IR-spek­­trumban 1370 (karbonát-ion); 3460, 3480 és 3550 (hidroxi-csoport); 1640 (víz) cm-1 értéknél jelennek meg. A molekulavegyület analízisét az alábbi táblázat tartalmazza: Mólsúly A1 % gravimetri­ásán Mg % komplexo­­metriásan CO32- % volumetri­­ásan izzitási maradók % 1100 °C 2 óra 451,334 11,95 21,65 13,29 58,31 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents