186223. lajstromszámú szabadalom • Üreges tengely és eljárás annak előállítására

186223 2 Egy további példaképpcni kiviteli alakot, amely nem szimmetrikus 20 és 2l tengelyrészekből áll. alkatrészenként a 3. ábra tüntet fel. míg a 4. ábrán a dörzshegesztési 24 varrattal egyesített kész 23 tengely metszeti képe látható. Az ilyen találmány szerinti üreges tengelyek a mechanikai szilárdság szempontjából egyenértékű tömörtengelyekhez képest 50%-kal könnyebbek. Találmányunk jelentősége elsősorban abban áll, hogy lehetővé teszi folyasztó sajtolással a tengely­végek vagy ezek legalább egyike felé erősen véko­nyodó vállas, lépcsős tengelyek előállítását, ame­lyeknél az üregek előállítása az általánosan ismert korábbi módon rendkívül nehéz volt. Lehetőség van továbbá a tengelyrészek egyesíté­sére a viszonylag olcsó dörzshegesztés helyett tompa ellenálláshegesztés alkalmazással is, és ter­mészetesen kettőnél több tengelyrészből is állhat a kész találmány szerinti üreges tengely. Az egyes üreges tengelyrészek elektronsugaras hegesztéssel is egyesíthetők. A gyakorlatban is bebizonyosodott, hogy kizá­rólag a folyasztó sajtolásos eljárás alkalmazásával az egyes üreges tengelyrészek és kész munkada­rabban jelentkező megengedhetetlen súlypont­­helyzet-eltolódások nélkül állíthatók elő igen nagy pontossággal. A normál körülmények között a külvilággal szemben hermetikusan, tömítetten le­zárt belső üregek biztosítják, hogy a későbbi beépített, üzemi állapotban a gépbe, különösen motorba vagy hajtóműbe szennyeződések, így re­­veszemcsék, égési maradványrészek és hasonlók nem kerülhetnek. A zárt belső üregekbe ugyanígy nem juthat be olaj, ami az olajfelhasználás ill. a betöltendő olajszükséglet tekintetében előnyös. A folyasztó sajtolással előállított üreg következ­tében jelentkező anyagtérfogat-megtakarítás az anyagigény ill. -ráfordítás jelentős csökkenését, ezzel megfelelő költségcsökkenést eredményez a kész termékre vetítve is. A 3. és 4. ábrán látható módon a találmány szerinti eljárással olyan tengelyek is előállíthatok, amelyek két (vagy több) nagyobb átmérőjű vállal közrefogott kisebb átmérőjű palásttartományok­kal bírnak. Az ilyen viszonylag gyakori tengelyalak folyasztó sajtolásssal csak a vékonyabb tengelytar­­tomány(ok)ban fellépő jelentős anyagfelhalmozó­dás mellett ill. árán volt eddig előállítható. A találmány szerinti eljárás alkalmazásával az említett hátrány kiküszöbölhető. Az 5—27. ábrákon tömörtengelyek és ezekkel analóg találmány szerinti üreges tengelyek külön­böző további példaképpeni kiviteli alakjait tüntet­tük fel anélkül, hogy azok bővebb magyarázatot igényelnének ill. a találmány oltalmi köre azokra korlátozott lenne. A találmány szerinti üreges tengelyek előnyei a következőkben foglalhatók össze: — A hagyományos tömörtengelyekben zárt bel­eső tengelyüreg kialakításával és alkalmazásával ‘ súlycsökkenés jelentkezik. — Olyan előállítási eljárást fejlesztettünk ki, amelynek során egyoldali nyitott belső üregekkel bíró két vagy több tengelyrészt folyasztó sajtolással állítunk elő, majd a tengely részeket egymással pl. dörzshegesztéssel egyesítjük. — A belső tengelyüreg alakja racionálisan vá­lasztható meg az alábbi előnyök érvényesítésével: Az üreg alakja követheti a külső felület alakját, ezzel optimális geometriai alakok valósíthatók meg poláris és axiális másodrendű nyomaték szempontjából optimális súlymegtakarítás mel­lett anélkül, hogy torziós vagy hajlítószilárdság terén a legcsekélyebb veszteség következne be. Átmérőiépcsőknél kedvező átmenetek alakítha­tók ki. így sarkok, bemetszések által okozott feszültségcsűcsok elkerülhetők. Az alkatrész szövetszerkezetében a teljes lép­­csőzetre kiterjedően megszakítás nélküli folyto­nos szálszerkezet biztosítható. — Tömörtengelyek helyett üreges tengelyek járművek hajtórendszereiben történő alkalmazása révén a jármű tömege, ezzel önsúlya jelentősen csökkenthető anélkül, hogy az érintett szerkezeti elemek hajlításra vagy csavarásra való mechanikai igénybevehetősége számottevően csökkenne. A csupán példaképpen a rajzon feltüntetett kiviteli alakok többsége mindkét tengelyvégen erősen levékonyított tengelycsapban végződik. Ennek következtében a tengelycsapokban forgá­csolással nem alakíthatók ki üregek. Ahol ez konstrukciós okokból még lehetséges lenne, ott ez költségokokból nem jöhet számításba. A talál­mány szerinti eljárás lehetővé teszi az ilyen alkatré­szek gazdaságos előállítását, mimelllett az alábbi előnyök is jelentkeznek: Az egyoldali nyitott vagy átmenő üreges ten­gelyrészek összehegesztésük előtt gazdaságosan előállíthatok folyasztó sajtolás, azaz hidegfolya­tás vagy hasonló eljárás alkalmazásával. Folyaszró sajtolásnál az üreg alakja a külső felület alakjához nehézség nélkül illeszthető. Ezáltal a keresztmetszetváltozások helyein opti­mális mechanikai feszültségviszonyok állnak elő. Üreges tengelyek egyes tengelyrészeinek előállításakor a folyasztó sajtolásos eljárás lehe­tővé teszi, hogy az üregek benyúljanak a vi­szonylag hosszú tengelyvég-, ill. tengelycsaptar­­tományokba is anélkül, hogy ezzel az eljárás gazdaságossága kérdésessé válna. Ily módon optimális súlymegtakarítás érhető el. FoIyaszró sajtolás útján a különböző átmérőlép­csőket elválasztó lépcsős átmenetek folyási ábra vonatkozásában úgy alakíthatók ki, hogy az alkatrész tartós szilárdságát, azaz kifáradási ha­tásszilárdságát csökkentő feszültségkoncentrá­ciók nem keletkeznek. A folyasztó sajtolásos eljárás alkalmazása esetén a belső üreg és a külső burkolófelület egytenge­­lyűségének tűrése olyan csekélyre választható, hogy zavaró kiegyensúlyozatlan erők, nyomaté­kok nem ébrednek. A falvastagságkülönbségek csekély eltéréseire visszavezethetően a betéted­zést követő lehűtés során elviselhetetlen tartós edzési alakváltozások, deformációk nem lépnek fel. A belső üreg következtében megtakarított anyag az anyagköltség-ráfordítás jelentős csök­kenését eredményezi, ami több mint kompen­zálja a találmány szerinti eljárás alkalmazása miatt bizonyos esetekben jelentkező többlet­­költségeket. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents