186154. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szilárd szemcsés anyagok folyási tulajdonságainak meghatározására, illetve befolyásolására

1 186 154 2 melyik mire szolgál, illetve az opciós adók mellőzé­se esetén azok funkcióit hogyan töltik be a jelfeldol­gozó egység önmagában ismert módon kialakítha­tó referenciajelforrásai. A típusadó kimenőjele a cserélhető mintatartó (betéte)k közül az adott mérési fázisban beiktatott mintatartó(betét) típusjele, amely a jelfeldolgozó egység számára azt az információt szolgáltatja, mi­lyen űrméret milyen oszlopmagassággal realizáló­dik. A nyílásadó a kifolyó nyílás hasznos keresztmet­szetét reprezentáló kimenőjelet ad. Az időtartamadó a nyílászáró szerv pillanatnyi (nyitott, zárt) helyzetét reprezentáló jelet ad, amelynek állapotváltásai az időtartamadóban vagy a jelfeldolgozó egységben végzendő időméréshez szolgáltatják a start, illetve stopjeleket. A pályafigyelő eszköz alkalmasan választott ér­zékelővel (optikai, kapacitív stb.) azt figyeli, halad-e anyag a kifolyó csatornában, vagyis a tömegará­nyos üzemmód számára a mérendő mennyiség (az átfolyási időtartam) leszármaztatásához szükséges állapotváltó fázisidöket szolgáltatja. A tömegadó a korábbi megoldásunknál is hasz­nált eszköz, célszerűen mérleg, amelynek kimenője­le az időarányos üzemmódban választott referencia időtartam alatt átfolyt és a mérlegen felhamozódott mintaközeg tömegét reprezentálja. Ha a referencia időtartamot előre meg is választjuk, a jelfeldolgozó egységgel ezt eltérő módon közölhetjük. Bizonyos méréseknél elég lehet a jelfeldolgozó egységgel kö­zölni a névleges időtartamot, mint választott para­métert, amely esetben konstans értékre beállított időtartamadót alkalmazunk, amelyet nem kell csa­tolnunk a jelfeldolgozó egység valamely adatköve­tő jelbemenetével. Ha azonban a feldolgozást nem a névleges időtartamra vonatkoztatva kívánjuk vé­gezni, mert így nem kapunk elég pontos eredményt (a kérdésre később részletesebben kitérünk), akkor az időtartamot a már említett opciós időtartamadó szolgáltatja, amely a nyitvatartás időtartamát köz­vetlenül figyeli. Ugyancsak figyelhető a mintatö­meg tényértéke, ha nem elég a névleges értékre való vonatkoztatás. A találmányt részletesebben ábrák segítségével magyarázzuk. Az l. ábra a berendezés példakénti kiviteli alakjának a találmány megértéséhez szüksé­ges mértékre redukált tömbvázlata, a 2. ábra az eljárás előnyös foganatosítási módját szemléltető folyamatábra. Az 1. ábrán látható, hogy a berendezést alkotó eszközkészlet funkcionálisan három főrészre bont­ható. Az I. főrészben foglaljuk össze a változtatha­tó geometriájú 101 mintatartót és az annak állapo­tát egyfelől figyelő, másfelől befolyásoló - önmagá­ban ismert módon kialakitható - eszközöket, neve­zetesen a 102 típusadót, 103 nyílásadót, első végre­hajtó 104 elemet, második végrehajtó 105 elemet, nyílászáró 106 szervet, 107 időtartamadót és pálya­figyelő 108 eszközt. A IÏ. főrész a 109 tömegadó, általában mérleg. A III. főrész a jelfeldolgozó 111 egység és az azzal csatolt kimeneti 110 illesztő egység. A példakénti kiviteli alaknál a 101 mintatartó a szabványokban is ajánlott, 40° nyílásszögű, célszerűen 0,3-1,5 cm között változtatható nyílású mintatartó, amely hengeres betéttel magasságban bővíthető. A 103 nyílásadó a nyílás méretéről ad információt, a 102 tipusadó a vizsgálathoz használt 101 mintatartó típusát jelzi. A pályafigyelő 108 eszköz a kifolyó nyílást figyeli és információt ad arról, hogy halad-e azon át mintaközeg vagy sem. A nyílászáró 106 szerv nyitásáról, illetve zárásáról az első, illetve második végrehajtó 104, illetve 105 elemek gondos­kodnak. A 1Ö9 tömegadó célszerűen elektronikus mérleg, amely a mért tömeget reprezentáló kimenő­jelet szolgáltat. A különböző jeladók jeleit és a különböző referenciaértékeket reprezentáló jeleket a jelfeldolgozó 111 egység dolgozza fel, az eljárással kapcsolatban már említett eredménykimenetet az 1. ábrán a kimeneti illesztő 110 fokozat reprezen­­f álja. A berendezés működtetését a 2. ábra segítségével szemléltetjük. A vizsgálandó anyag mintáját behe­lyezzük a 101 mintatartóba. Az alkalmazott minta­­artó típusáról, illetve a betétek alkalmazásától füg­gő mintaoszlop magasságáról, valamint a kifolyó nyílás méretéről a megfelelő jeladók adnak infor­mációt a jelfeldolgozó 111 egységnek. Ezután üzemmódot választunk. Tömegarányos üzemmód esetén a pályafigyelő 108 eszköz ad információt a jelfeldolgozó 111 egységnek arról, hogy a mintakö­zeg névleges tömege mennyi idő alatt halad át a kifolyó nyíláson. Ezt megoldhatjuk úgy is, hogy a pályafigyelö 108 eszköz egyszerű kétállapotú építő­elem, s a jelfeldolgozó 111 egység az egyik, illetve másik irányú állapotváltást reprezentáló jelek, mint kezdő és végfázist adójelek segítségéve! maga hatá­rozza meg az átfolyás időtartamát, előnyösen azon­ban úgy, hogy a pályafigyelő 108 eszköz nem az állapotváltást jelzi, hanem már a két állapotváltás között eltelt időt reprezentáló jelet ad. Időarányos üzemmód esetén ismert módon a 109 tömegadó szolgáltatja az időegység alatt átfolyt tömeget rep­rezentáló jelet. A különböző jeladóktól kapott adatjeleket a jel­­feldolgozó 111 egység az üzemmódtól függően és a keresett mennyiség előállítását biztosító algoritmus szerint kapcsolt hatáslánc üzemének megfelelően feldolgozza és az eredményt kijelzi, kiírja, illetve az eredményjele(ke)t vagy az eredményjelből leszár­­maztatott jele(ke)t folyamatszabályozó eszköz megfelelő bemenetére kapcsolja. A 2. ábra lépéseinek jelentése: 201 mérés indítása 202 jelképzés a tölcsér típusáról, a mintaoszlop magasságáról 203 jelképzés a kifolyónyílás méretéről 204 az üzemmód kiválasztása 205 tömegarányos üzemmód 206 időarányos üzemmód 207 a kifolyás időtartamának meghatározása 205 üzemmódban 208 a nyitvatartás időtartamának meghatározá­sa 206 üzemmódban 209 mérlegelés 210 adatfogadás, vezérlés, számítás 211 nyílászáró szerv működtetése 212 eredményjelek továbbítása (kijelzés, rögzí­tés, beavatkozás) 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4

Next

/
Thumbnails
Contents