186125. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vicinális dihidroxialkil-xantén-származékok előállítására
186125 2 4. példa / ,3-Dibatil-7-<3,4-dihidroxi-butil)-xantin a) 1,3-Dibutil-7-(3,4-epoxibutil)-xantin (11) képiéül vegyület 42,7 g 1,3-dibutil-7-(3-butenil)-xantint 900 ml kloroformban oldunk, majd mintegy 15 perc alatt keverés közben az oldathoz 39,4 g m-klór-perbenzoesavat (70%-os) adagolunk. Az elegyet 27 óra hosszat szobahőmérsékleten 10%-os nátrium-ditionit-oldattal, telített nátrium-hidrogén-karbonátoldattal, majd vízzel mossuk, az oldatot szárítjuk, majd csökkentett nyomáson betöményítjük. A maradékot kovasavval töltött oszlopon kromatografáljuk (eluáláshoz metilén-klorid és aceton 7:3 térfogatarányú elegyét használjuk), majd a kapott anyagot átkristályosítjuk. Hozam: 19g (42,4%) Op.: 52—53 °C C17H26N403 képlet alapján (Ms: 334,4) az analízis: számított: C 61,06%; H 7,84%, N 16,75%, talált: C 61,01%; H 7,89%, N 16,74%. b) 1,3-Dibutil-7-(3,4-dihidroxy-butil)-xar\tin (12) képletű vegyület 7 g l,3-Dibutil-7-(3,4-epoxibutil)-xantint 300 ml etilén-glikol-dietil-éter és víz 3:2 térfogatarányú elegyében oldunk, majd az oldathoz szobahőmérsékleten, keverés közben, 5 perc alatt 0,4 ml 70%os perklórsavat adagolunk. 45 óra keverés után az elegyet nátrium-hidrogén-karbonáttal semlegesítjük, majd az oldatot bepároljuk. A maradékot metil-kloriddal felvesszük, ezután kovasavval töltött oszlopon kromatografáljuk; az eluáláshoz kloroform és etanol 8:2 térfogatarányú elegyét használjuk; a kapott anyagot metilén-klorid és petroléter elegyével átkristályosítjuk. Hozam: 4,8 g (65%) Op.: 92—93 °C CI7H28N4Oj képlet alapján (Ms: 352,4) az analízis: számított: C 57,94%; H 8,00%, N 15,90%, talált: C 58,06%; H 8,06%, N 15,77%. A kapott dióit oxidáljuk ozmium-tetroxiddal a 2-es példában leírtak szerint. Vagy másik megoldásként 1,3-dibutil-xantint az irodalomból ismert 1 -halogén-3,4-izopropilidén-dioxi-butanénnal alkilezzük, (z. B. Tetrahedron: 34 (1978), 2873—2878) és azután a kapott dioxolán gyűrűt az 1. példában leírtak szerint, savas közegben hidrolizáljuk. 5. példa 1,3-Dietil- 7-(6,7-dihidroxi-heptil)-xantin a) l-bróm-6,7-epoxiheptan (13) képletű vegyület 50,9 g m-klór-perbenzoesavat (85%-os) 300 ml metilén-kloridban oldunk, majd az oldathoz keverés és nitrogéngáz beáramoltatása mellett, szobahőmérsékleten 37,3 g l-bróm-6-heptént csepegtetünk mintegy 40 perc alatt. Az elegyet egy éjszakán át állni hagyjuk, majd a keletkező csapadékot leszűrjük: a szűrletet 10%-os Na2S204 oldattal, telített nátrium-hidrogén-karbonát-oldattal, majd vízzel mossuk: a szerves fázist szárítjuk, majd csökkentett nyomáson bepároljuk. Ily módon 42,2 g nyers l-bróm-6,7-epoxiheptánt kapunk. b) l-Bróm-6,7-dihidroxi-heptán (14) képletű vegyület 42 g l-bróm-6,7-epoxiheptánt szobahőmérsékleten 400 ml tetrahidrofurán és 235 ml víz (perklórsavval 2 pH-ra állított) elegyéhez adunk. Az elegyet 8 óra hosszat szobahőmérsékleten keverjük, majd semlegesítjük, ezután csökkentett nyomáson bepároljuk; a maradékot metilén-kloriddal extraháljuk. Az oldószert eltávolítva 41,5 g nyers 1- bróm-6,7-dihidroxi-heptánt kapunk. c) l-Bróm-6,7-izopropilidén-dioxi-heptán (15) képletű vegyület 41 g l-bróm-6,7-dihidroxi-heptánt és 22,2 g 2,2- dimetoxi-propánt 100 ml acetonhoz adunk, majd keverés közben az oldathoz szobahőmérsékleten nitrogéngázban 0,1 ml tömény kénsavat adunk. 4 óra eltelte után 0,6 g nátrium-hidrogén-karbonátot adva az elegyhez, azt 1 óra hosszat tovább keverjük, majd leszűrjük, csökkentett nyomáson betöményítjük. A maradékot frakcionált vákuumdesztillációnak vetjük alá. Hozam: 38, g (77,9%) Forráspont: (0,4 mbar) 73—76 °C Törésmutató index: nÉ?: 1,4656 d) l,3-Dietil-7-(6,7-dihidroxi-hepül)-xantin (16) képletű vegyület 13,9 g 1,3-dietil-xantint, 18 g l-bróm-6,7- -izopropilidén-dioxi-heptant és 9,5 g káliumkarbonátot 100 ml dimetil-formamidban 7 óra hosszat, 100 °C hőmérsékleten keverünk. Az elegyet csökkentett nyomáson betöményítjük, majd a maradékot híg nátrium-hidroxiddal és metilénkloriddal többször extraháljuk. Az egyesített metilén-kloridos fázisokat vízzel mossuk, szárítjuk, majd bepároljuk. A maradékot 100—115 °C hőmérsékletű vízfürdőről 0,01 mbar nyomás alatt ledesztilláljuk. Ily módon 17 g l,3-dietil-7-(6,7- izopropilidén-dioxi-heptil)-xantint kapunk, amit 70 ml 0,5 pH-jú kénsavoldattal felveszünk: majd az oldatot 2 óra hosszat visszafolyató hűtő alkalmazásával forraljuk. Lehűtés után az elegyet semlegesítjük, csökkentett nyomás alatt bepároljuk, a maradékot metilén-klorid/dietil-éterből átkristályosítjuk. Hozam: 13,8 g (61,1%) Op.: 105 °C Ci6H26N404 képlet alapján (Ms: 338,4) az analízis: számított: C 56,79%; H 7,74%, N 16,56%, talált: C 56,83%; H 7,70%, N 16,67%. A b) lépésben előállított l-bróm-6,7-dihidroxi-heptán anélkül, hogy azt előzőleg 2,2-dimetoxi-propánnal dioxolán-származékká alakítanánk, közvetlenül 1,3-dietil-xantinná alkilezhető. 6. példa 3,7-Dietil-l-(4,S-dihidroxi-hexil)-xantin a) l-klór-4-hexén (17) képletű vegyület 330 g (3,3 mól) 4-hexén-l-olt (Organic Syntheses: 55 kötet, 62 oldalról) 400 ml piridinben oldunk, majd az oldathoz keverés és jeges hűtés közepette 476 g (4 mól) tionil-kloridot adunk oly módon, hogy a reakcióelegy hőmérséklete 55 °C fölé ne emelkedjen. Ezt követően az elegyet 1 óra hosszat 80 °C-on tartjuk. Ezután a reakcióelegyet lassan lehűtjük, vízzel hígítjuk, majd dietil-éterrel 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8
