186100. lajstromszámú szabadalom • Broiler-csirke nevelő egység

186100 szükségszerűen szűk hézagaik között a különféle állagú és méretű baromfitrágya lehullását a trágya­kihordó berendezésre. A trágyatisztító szerkezet működtetése állandó kezelői felügyeletet kíván, mert a trágyakihordó kotróelem előtt a trágya összetömörülhet, ami káros a hatékony működte­tésre, és ezért a kezelő beavatkozását kívánja meg a továbbító elem, a menesztő kézi erővel való be­szerelést követel meg, a fenéklap továbbításához kivételkor. A berendezés működése tehát nem fo­lyamatos, a ketrecelemek közül nemcsak a fenékla­pokat, hanem a válaszfalakat is, tehát nagyobb számú ketrec-elemet kell továbbítani, ami a könnyű kezelés és a lehetőleg egyszerű szerkezet szempontjából egyaránt hátrányos. A fenékrá­csokhoz speciális anyag, és a szállítókerethez speci­ális, oldalfalakkal ellátott szerkezet szükséges. Mindez a költséget növeli. A mozgáskorlátozó, az egyes ketreceket egymástól elválasztó keresztirá­nyú válaszfalak a csirkék fejlődése szempontjából nem előnyösek. Ezzel szemben a bejelentésünk sze­rinti, hajlékony műanyagtartó-felület (11) e tekin­tetben is minden követelménynek eleget tesz, mert egyfelől lehetővé teszi a szárnyasok biztonságos testmozgását, másfelől pedig csökkenti a húsba­romfiak mellcsontja sérülésének, a mell felhólya­­gosodásának a veszélyét. Ismeretesek továbbá a 175436 lajstromszámú magyar szabadalom szerinti hosszúkás állványú broiler-csirke hizlaló battériákban a szárnyasok tartózkodási felületének az emelete vagy emeleti hosszában elhelyezett hosszanti vezetékek, az ezek mentén eltolható perforált, egymással nem bizton­ságosan összekapcsolt padló-szakaszok számára. A szárnyasok tartózkodási felülete alatt távközzel elhelyezkedő trágya-felfogó lemez van. A tartóz­kodási tér válaszfalaktól mentes. A csirkékkel megrakott padlószakaszokat az állvány egyik vé­gén kézi erővel betolják, az érett, hizlalt állatokat pedig ugyanilyen módon eltávolítják, vagyis az ál­latokkal megrakott padlószakaszokat az állvány végén kézi erővel kell egymás után kivenni. Ennek a megoldásnak hátránya, hogy üzemeltetéséhez sok kézi erő szükséges, a padlószakaszok között hézag keletkezhet, amely sérülést okozhat például a szárnyasok lábán, hajlékony tartófelületének hi­ánya pedig a szárnyasok mellén, a trágya a hizlalá­­si időnek megfelelő, tehát huzamos ideig, körülbe­lül hat hétig marad a ketrec-battériában, mert a trágya önműködő, folyamatos, mechanikus és akadálymentes eltávolításáról nem történt gondos­kodás. A szárnyasok állapotának ellenőrzése, a be­teg, vagy elhullott egyedek eltávolítása körülmé­nyes. A belül elhelyezett takarmányvályúk az állat­tartás teréből helyet foglalnak el, ezt tehát na­gyobbra kell méretezni, ami költségtöbbletet jelent a berendezésben. A megoldás általában munkaigé­nyes, sok élő munkát, kézi munkát igényel. A beje­lentésünk szerinti megoldásban mind a ketrecfe­­néklapok továbbítása, mind a trágya eltávolítása gépi úton valósul meg. Ezenfelül pedig az egyes fe­néklapok szétkapcsolódása a ketrec-battériából va­ló eltávolítás után önműködően megy végbe a rész­letesen ismertetett szerkezet alkalmazásával. A Német Szövetségi Köztársaság 1 607 121 szá­mú német szabadalmi leírása szerinti megoldás többszintes ketrecbattériákat ismertet, amelyeket teljes egészükben kell elmozdítani. Ezekben a ket­recek, a boxok szűkek, a trágya folyamatos, higié­nikus eltávolításáról a megoldás nem intézkedik és nem számol a felnövekvő csirkék helyszükséglet­növekedésével. A nagyobbra nőtt csirkéket kézi erővel át kell telepíteni. Ez munka- és időigényes, továbbá az állatok sérülésének veszélyével jár. A szerkezetnek, állványnak, ketrecbattériáknak nagymértékben szilárd szerkezetűnek és mérettar­tónak kell lenniök, ami nagy létesítési költséget okoz. A ketrec-egységeket kerekekkel látják el, és egy-egy futószerkezeten a ketrecek többszintesen helyezkednek el. Ezeket a többszintes ketrec-batté­riákat azután a szilárd építésű állvány futósíneiben kell kézi erővel vagy a leírásban nem részletezett módon mechanikus erővel továbbítani. Ez a meg­oldás az egyik kiviteli alakban összefüggő, zárt lapból álló, a másik kiviteli alakban rácsos ketrec­padlót ír elő. Az első esetben a trágya a ketrecben marad, amíg ki nem hordják, a második kiviteli alak változataképpen lehetővé teszi, hogy a trágya a ketrec vázának fenekére hulljon és ott maradjon, amíg ki nem hordják; ilyenkor a ketrecbattéria csak egyszintesen állítható elő; ennek másik válto­zatában a trágya egy felfogó lemezre hull, ahonnan a leírásban nem szereplő, de ismeretesnek mondott mechanikai lesöprő szerkezet távolíthatja el. En­nek a megoldásnak hátránya, hogy (ez a battéria­rendszer a viszonylag könnyű fenéklapok továbbí­tása helyett) az egész ketrec, vagy ketrecbattéria mozgatását, továbbítását és kiürítését írja elő, ami mind a szerkezet előállításában, mind az üzemelte­tésében lényeges költséget jelent, ezenfelül pedig a méretarányaiban nem meghatározott, viszonylag szűk ketrec-terek mind az állatok mozgását, mind az egészséges vagy beteg, elhullott állatok szem­­meltartását, ellenőrzését megnehezítik. A bejelen­tésünk szerinti megoldás ezzel szemben bőséges te­ret ad a felnövekvő szárnyasok mozgásához, szárnymozgatásához, ezen túlmenőleg pedig a fe­néklapok önműködő szétkapcsolódása folytán nagymértékben megkönnyíti az érett, már felhiz­lalt szárnyasokkal megrakott fenéklapoknak a ket­rec-battériából való eltávolítását és a szállítóesz­közre való helyezését. Találmányunk feladata, hogy az előzőkben fel­hozott problémáknak legalább egy részét kiküszö­bölje. E célból legfontosabb követelmények a kö­vetkezők: a megoldás egyfelől nyújtson biztonsá­gos alapot és teret a szárnyasoknak a testmozgás­ra, amely térnek a mennyisége, a ketrec homlok­lapjától a hátlapjáig, azonban elég csekély ahhoz, hogy könnyű legyen a szárnyasoknak a szemrevé­telezése, ellenőrzése egészségügyi szempontból, másfelől az egymást követően a végeiken oldható­­an összekapcsolt és az összes, kivételre előirány­zott, a szárnyasokkal betelepített, gépi erővel egy­idejűleg továbbítható, és a battériából való kilépést kővetően egymás után önműködően szétkapcsoló­dó fenéklapok révén a szárnyasok elszállítását a padlón állva hagyva tegye lehetővé, összefogdosá­­suk nélkül, tehát épségük és nyugalmuk veszélyez­tetése nélkül. Találmányunk lényege broiler-csirke nevelő egy­ség, amelyben a szárnyasok tartására szolgáló hosszúkás tér van, amely az egybefüggő, egész hossza mentén elnyúló falak által határolt, kes-3

Next

/
Thumbnails
Contents