186100. lajstromszámú szabadalom • Broiler-csirke nevelő egység
186100 kény, alagútszerű olyan szárnyastartó tér, amelynek a magassága az érett, egyenesen álló és szárnyát mozgató szárnyas magasságának megfelel, ezenfelül mind a magasságánál, mind pedig az elülső oldalától a hátsó oldaláig terjedő mélységénél lényegesen hosszabb, és így tartási tere lehet számos szárnyasnak, a napos csibétől kezdve az érettségi állapotot elért szárnyasig és benne bármely nagyságú szárnyasnak lehetősége van a testmozgásra, a szárnymozgatással és a tér mentén ide-oda való járkálással, e mellett pedig a térnek a hosszirányú falaihoz viszonyítottan mozgatható, a tér hosszán végignyúló padlója van, amely számos, végeiken oldhatóan kapcsolódó teherbíró elemet tartalmaz, amely elemek egymást követően elmozdíthatók a szárnyastartó tér egyik vége felé, amelyen szétkapcsolhatók a szárnyastartó térben visszamaradó elemektől, minden teherbíró elemnek pedig hajlékony anyagú, egy szilárd keretszerkezeten kifeszített állapotú, lyuggatott tartófelülete, szőnyege van. A broiler-csirke nevelő egység bármilyen hosszúságú lehet, hogy megfeleljen a tervezett berendezéssel szemben támasztott követelményeknek. így például elfoglalhatja annak a háznak, amelyben az egységet felállítják, lényegileg az egész hosszúságát és ily módon a szárnyasoknak az elnyújtott elhelyezési tere folyamatosan egybefüggően a ház hosszúságának megfelelően terjedhet ki. Elképzelhető, hogy a találmány szerinti egységeket még a 150 m, sőt esetleg még ezen túlmenő hosszúságot is elérő házakban állítják fel. Ennek megfelelően az egység igen tekintélyes teret nyújthat a szárnyasok elhelyezéséhez, amelyben szabadon mozoghatnak. A tartási tér azonban a rövidebb létesítményekben is lehetővé teszi, hogy a szárnyasok bőségesen mozoghassanak, ami elősegíti, hogy fejlesszék és megőrizzék lábuk erejét, ami szükséges ahhoz, hogy a súlyukat tartsák addig a méretig, amikor a szárnyasok már a kivételre megérettek. Sokkal csekélyebb itt a mozgás-korlátozás, mint az előzőkben ismertetett broiler-ketrecekben. A szárnyasok a tartási térben tetszésük szerint közlekedhetnek és lényegileg természetes módon mozoghatnak, szárnyukat mozgathatják és a tér mentén járkálhatnak. Amellett, hogy az egységben levő tartási tér bő helyet ad a szárnyasoknak a mozgásra, a szárnyasok eltávolítása a térből, amikor már érett állapotban vannak és készek a kivételre, többé nem olyan problematikus, mint amikor a szárnyasokat a baromfiház padlójáról kellett felszedni, vagy az eddig ismert broiler-ketrecekből kivenni. A szárnyasoknak a tartási térből való kivételét megkönnyíti az, hogy a padló mozgatható. A padlót úgy működtethetjük, hogy a szárnyasokat egy tömegben mozgassa az egység egyik vége felé, ahol azokat azútán az egységből el lehet távolítani. A szárnyasokat kézzel megfoghatjuk az egység végénél és egyenesen berakhatjuk abba a megfelelő konténerbe, amely közvetlen közelében van annak a helynek, ahol a szárnyasokat levettük a mozgatható padlóról, vagy pedig a padló elemeit a tartási tér végénél szétkapcsolhatjuk és a szárnyasokat, amelyek még mindig ezen a leválasztott, szétkapcsolt elemen állnak, behelyezhetjük a konténerbe, vagy ráállíthatjuk a szállítószalagra, hogy az az egységtől elszállítsa. Az egységet más hasonló egységekkel együttesen többszintes sorokban, vagy teraszokban, esetleg három vagy négy szinten lehet elhelyezni oly módon, mint a tojótyúkok ketreceit a ketrec-battériás rendszerben. Az egyes egységek elfoglalhatják a szintnek vagy a terasznak teljes hosszúságát. A tartási terek a hasonló szerkezetű tartási tereknek hátat fordítva helyezhetők el. A tartási térnek a mélysége a ketrec homlokfaltól a hátfalig előnyösen akkora, hogy bármely beteg, vagy elhullott szárnyast kézzel el lehet érni és az egység homlokrészen keresztül eltávolítani. A tartási térnek korlátozott mélysége megkönnyíti továbbá az egységben lévő szárnyasok ellenőrzését, szemrevételezését, mivel azok jól láthatók az egység homlokzata felől. Az egység homlokfala legalább részben huzalrudakból, vagy huzalfonatból állhat. Előnyösen a homlokfalon lehetnek a kézzel való benyúlásra alkalmas nyílások, ezeket normális körülmények között ajtók zárják. Az ajtók célszerűen huzalrudakból vagy huzalfonatból vannak, azok kinyithatok vagy eltávolíthatók. így hozzáférhetünk a tér belsejéhez. Az egység modulos szerkezetű lehet, aminek következtében az egységet bármilyen hosszúságban állíthatjuk elő, miközben a modul alkatelemek úgy kapcsolódnak egymással, hogy egybefüggő tartási teret biztosítsanak az egységben, bármilyen hosszú is legyen ez. Ha az egységet a használat céljára összeállítjuk, akkor ellátjuk takarmányozó vályúval, amely a tartási tér teljes hossza mentén fekszik, vagy úgy alkalmazhatunk más megfelelő takarmányozó és itató berendezést, hogy ezek a szárnyasok közelében legyenek és a szárnyasok ezekhez, előnyösen a lehető legkisebb tülekedéssel, hozzáférhessenek. Kívánatos, hogy a padló teherviselő elemei lyuggatottak legyenek, miközben a lyuggatás olyan legyen, hogy állásra megfelelő felületet nyújtson a szárnyasoknak, már naposcsibe kortól kezdve. Az egyes padló-elemnek a teherviselő felülete készülhet műanyagból és fonatos vagy fonatszerű szerkezete lehet. Minden elemnek előnyösen van egy lyuggatott műanyag szőnyege az azt tartó nyitott keretszerkezeten. Előnyös, ha minden elem akkora, hogy lehetővé teszi 75 naposcsibe, vagy 15 kivételre érett csirke tartását. Az elemek azonban más méretűek is lehetnek, amennyiben ez így előnyösebb. Ideális megoldás az, ha a padló-elemek úgy kapcsolódnak egymással, hogy közöttük csak minimális hézag marad, így tehát az általuk együttesen a szárnyasok részére képezett padlófelület lényegileg egybefüggő a tartási tér egész hossza mentén. A teherviselő elemek által alkotott lyuggatott padlózat lehetővé teszi, hogy a tartási térben lévő szárnyasok ürüléke a padlón keresztül kihulljon. Az ürüléket tálcán vagy tálcákon, vagy a tartási tér hossza mentén, a padló alatt elnyúló szalagon, avagy a használatra összeállított ketrec alatt kialakított gödörben, avagy más megfelelő módon foghatjuk fel. A teherviselő elemeket előnyösen úgy képezzük ki, hogy a tartási tér egyik végén kijussanak, mielőtt szétkapcsolódnának a visszamaradó elemektől. Annál a végnél, amelynél az elemek a tartási 4
