185987. lajstromszámú szabadalom • Addiciós logikai játék

1 185 987 2 ^ - íTeíyek száma, a találmány szerint az információs jelek változtathatóan vannak kialakítva oly mó­don, hogy az elemeken több jel van elrendezve és ezek közül mindig csak egy van látható helyzetben, a játszóelemekben pedig a jeleket váltó léptetőszer­kezet van, amely a játszóelemek pályája mentén elhelyezett müködtetőelemekkel illeszkedően van kialakítva. A léptetőszerkezet célszerűen a játszóelem kö­zépvonala körül forgathatóan ágyazott fogaskerék, amelynek a forgástengelyre merőleges felső lapján vannak az információk, a játszóelem pedig egyetlen információ méretének megfelelő ablakkal van ellát­va. A léptetőszerkezet természetesen lehet más kiala­kítású is. Bonyolult és érdekes logikai rendszer alakítható ki például olyan konstrukcióval, amely­ben a léptetőszerkezet nem egyszerű fogaskereket, hanem több főköre mentén fogazott gömböt tartal­maz. A működtetőelemek ennek megfelelően fogaslé­cek lehetnek, ahol a fogaslécek különböző fogszá­mú lécszegmensként vannak kialakítva és cserélhe­tők. A cserélhetőség lehetővé teszi, hogy a léptetés különböző mértékű legyen a játék során. A játék egy célszerű kiviteli alakjánál a játszóele­mek a fogaskerekeket arretáló mechanizmussal vannak ellátva, annak érdekében, hogy az adott információt tartalmazó tárcsarészek pontosan a játszóelemen lévő ablak alatt helyezkedjenek el. A játék egy másik célszerű kiviteli alakjánál az elcsúsztatható játszóelemeket rögzített elektroni­kus kijelzők alkotják, amelyek a mozgást szimuláló és egyben léptető elektronikus rendszerrel vannak összekapcsolva. Az elektronikus kijelzők nyomó­gombokként lehetnek kialakítva, illetve nyomó­gombokkal lehetnek kombinálva. A léptetés mérté­két ugyancsak nyomógombokkal lehel változtatni, illetve beállítani. A játéknak ez a kiviteli alakja lényegében egy zsebszámológép formájában készíthető el, és adott esetben kijelzővel is ellátható, ahol a kijelző a játék eredményét és/vagy a léptetés mértékétől függő já­tékváltozatokat jelzi. A játszóelemeken lévő információk célszerűen számok, amelyek segítségével például egy 3 x 3-as keretben tetszőleges nyolcjegyü szám jeleníthető meg. A játék alapvető előnye, hogy a játékos a mü­ködtetőelemek cseréjével, illetve módosításával, sőt adott esetben a játszóelemekben lévő információk variálásával tetszőleges logikájú játékot építhet fel, a legkülönbözőbb logikai feladatokat tűzheti ki és oldhatja meg a játék során. A találmány további részleteit kiviteli példákon rajz segítségével ismer­tetjük. A rajzon az 1. ábra a találmány szerinti játék egy kiviteli alakjának távlati képe, a 2. ábra az 1. ábrán bemutatott játék vázlata a különböző müködtetőelemek elrendezésének fel­tüntetésével, a 3. ábra a játék kerete egy részének, valamint egy játszóelemnek egy metszete, a 3a. ábra a 3. ábrán bemutatott részlet 3-3 víz­szintes metszete, a 4. ábra a játék keretének egy része a cserélhető működtetőelem feltüntetésével, az 5. ábra a játék fenéklapjának egy részlete ugyan­csak egy cserélhető működtetőelem feltüntetésével, a 6. ábra pedig az 1. ábrán bemutatott játék mű­ködtető elemeinek különböző elrendezésével kiala­­kílhi tó két játékrendszer-változatot mutat. A találmány szerinti játéknak az 1. ábrán látható kiviteli alakjában nyolc darab 1 játszóelem van a 2 keret 3x3 oszlopában, illetve sorában elhelyezve. Az ! jálszóeieinek a 2 keretben lévő üres hely fel­­használásával tetszőleges sorrendbe rendezhetők át. A 2 keretben a 2. ábrán látható módon 3 működ­tetői Icmek vannak elhelyezve, amelyek az 1 játszó­elemeken lévő la jeleket megváltoztatják, ha az 1 játszóelemek mozgásuk során a 3 müködtetőele­mek mellett haladnak el. A 2. ábrán látható elren­dezésnél a szélső elemek függőleges irányú elmozdí­tása során kétfokozatú léptetés történik, azaz az la jelek, amelyek a bemutatott megoldásnál számje­gyek, két fokozatot ugranak, tehát ha például a hato s jelű 1 játszóelemet az üres helyre toljuk, azon négyes jel jelenik meg. Ha történetesen az üres hely az 1. ábrán látható példánál a jobb felső sarokban van, akkor a hatos jelű 1 játszóelem felfelé történő elmozgatása során a hatos jel nyolcasra változik, minthogy az elmoz­dulás iránya a léptetés előjelét is meghatározza. Ha történetesen az elmozdítást a felső vagy alsó sorokban végezzük, akkor az la jelek egyfokozatú léptetése történik, az előbb elmondottakhoz hason­ló módon. A 3a. és 3b. ábrán a léptetés módját mutatjuk be. Látható, hogy az 1 játszóelemekben lévő léptető­szerkezet ennél a kiviteli alaknál az i játszóelem középvonala körül forgathatóan ágyazott 5 fogas­­kerek, amelynek felső lapján vannak az la jelek elrendezve. Az 5 fogaskereket 4 ház foglalja magá­ba oly módon, hogy az 1 játszóelem a 2 keretben tetszőleges irányban elmozdítható legyen. Az 5 fogaskerék alsó részén körben egyenletes osz'ással helyezkednek el a 6 léptetőfogak. Ezek a 3 müködtetőelemek mentén elhaladva a 3 működ­tetődéinek kialakításának megfelelően egy vagy több oszlással elforgatják az 5 fogaskereket és ezzel együtt annak felső lapján lévő la jeleket. Ennek következtében az 1 játszóelem 4 házán kialakított 4a ablakban a léptetés útán mindig más la jel jele­nik meg. Annak érdekében, hogy az la jelek mindig pon­tosan a 4a ablakban tűnjenek fel, az 1 játszóelem céhzerűcn arretáló mechanizmussal van ellátva. Ez a bemutatott megoldásnál úgy van kialakítva, hogy az 5 fogaskerék felső ágyazó része lekerekített 7 arretáló fogakkal van ellátva, a 4 házban pedig eg) vagy több 9 rugóval megtámasztott 8 golyó van elhelyezve. A 9 rugók által a 7 arretáló fogak közé benyomott 8 golyók biztosítják, hogy az 5 fogaske­rék mindig pontosan meghatározott állásban le­gyem A találmány szerinti játékban alkalmazott 3 mű­ködtetődéinek célszerűen fogaslécek, amelyek fog­száma határozza meg a léptetés mértékét. A 2. áb­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents