185986. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szubsztituált n-(karboxi-alkik)-aminoacil-prolin-dipeptid-származékok előállítására

1 2 185 9S6 Az új vegyíiletek angiotenzin-eredetű magas vérnyo­más kezelésére alkalmasak. Különböző szubsztituált prolin-származékokat ismer­tetnek a 4 105 776, 4 157 935 és 4 217 359 számú ameri­kai egyesült államokbeli szabadalmi leírások, valamint a 2 028 327, 2 027 025 és 2 039 478 számú nyilvánosság­­rahozott nagy-britanniai szabadalmi bejelentések. A találmány szerint az I általános képletű új vegyülete­­ket úgy állítjuk elő, hogy II általános képletű szubsztitu­ált L-alanin-származékot — R és R, a fenti jelentésű — III általános képletű szubsztituált L-prolin-származékkal — R2 a fenti jelentésű — reagáltatunk, majd kívánt eset­ben a kapott vegyületet hidrolizáljuk. A II általános képletű L-prolin-származékot savaddíci­­ós sója alakjában is reagáltathatjuk. A reakciót célszerűen kapcsoló ágens, például diciklohexil-karbodiimid vagy difenil-foszforil-azid je­lenlétében hajtjuk végre. Ha R2 4-helyzetben fenil-alkil­­aminocsoporttal szubsztituált L-prolilcsoport, az amino­­csoportot a reakció előtt védeni kell, például N-formil-, N-terc-butoxi-karbonil- vagy N-benziloxi-karbonil-cso­­porttal. A védőcsoportot savas kezeléssel, például tri­­fluor-ecetsavval távolíthatjuk el. Az adott esetben végzett hidrolízist lúgos körülmények között, például nátrium-hidroxid-oldattal valósíthatjuk meg. A hidrolízis révén olyan vegyületet kapunk, amely­ben R hidroxilcsoport, illetve a prolin karboxilcsoportja szabad. A II általános képletű kiindulási vegyületet úgy állítjuk elő, hogy IV általános képletű oxovegyületet — R és R, a fenti jelentésű — V általános képletű L-alaninnal vagy reakcióképes származékával reduktív körülmények kö­zött, például nátrium-ciano-bórhidrid jelenlétében rea­gáltatunk. Az V képletű L-alanin reakcióképes származékaként valamilyen észterét, így alkilészterét, például terc­­butilészterét használhatjuk. A III általános képletű L-prolin-származékok például a 4 105 776 számú amerikai egyesült államokbeli szabadal­mi leírásban ismertetett módszerrel állíthatók elő. Az I általános képletű vegyületek molekulájának prolin-része L-konfigurációjú. A szubsztituensek megha­tározásától függően egy második vagy harmadik aszim­metriacentrum is lehet a molekulában. A vegyületek en­nek megfelelően diasztereoizomer formákban vagy ezek keverékeiben létezhetnek. Az előbbiekben leírt eljárá­sokhoz kiindulási anyagokként racemátok, enantiomerek vagy diasztereomerek is használhatók. Ha diasztereomer termékeket állítunk elő, ezek szokásos kromatográfiás vagy frakcionált kristályosítási módszerekkel választha­tók szét. Általában az (A) és (B) általános képletű amino­­sav szerkezeti részletek előnyösen S-konfigurációjúak. Az I általános képletű termékek cisz-transz-izomériát is mutatnak. A végtermék konfigurációja a III általános képletű kiindulási anyag konfigurációjától függ. Az I általános képletű vegyületek magas vérnyomást csökkentő szerekként használhatók. Gátolják az angio­­tenzin I dekapeptid angiotenzin Il-vé való átalakítását, és ennélfogva hasznosak az angiotenzin kiváltotta hiperten­­zió megszüntetésénél. A renin enzimnek angiotenzinre, egy vérplazmában előforduló pszeudoglobulinra való ha­tásakor keletkezik angiotenzin I. Az angiotenzin I-et az angiotenzin konvertáló enzim (ACE) alakítja át angioten­zin Il-vé. Az utóbbi hatásos presszor anyag, amelyet a hi­­pertenzió különböző formáinak okozó ágenseként tarta­4 nak számon különböző emlős fajoknál, például patká­nyoknál és kutyáknál. A találmány szerinti vegyületek beavatkoznak az angiotenzinogén — (renin) — angioten­zin I — (ACE) — angiotenzin II átalakítási sorozatba az angiotenzin konvertáló enzim gátlásával, és az angioten­zin II presszor anyag képződésének csökkentésével vagy megszüntetésével. így valamely I általános képletű vegy­ületet önmagában vagy ilyeneket valamilyen komomáció­­ban tartalmazó készítmény adásával az angiotenzin­­okozta hipertenzió az ettől szenvedő emlős f iókban csökkenthető. Körülbelül 0,1—100 mg/testsúlykilogramm naponta, előnyösen 1—15 mg/testsúlykilogramm naponta egyszerű dózisban vagy előnyösen két-négy megosztott napi dózisban megfelelő a vérnyomás csökkentésére. Az anyagot előnyösen szájon át adjuk be, de parenteralis úton, például bőr alá, intramuszkulárisan, intravénásán vagy intraperitonealisan is alkalmazható. A találmány szerinti vegyületek valamilyen diureti­­kummal kombinált készítményben is alkalmazhatók hi­pertenzió kezelésére. Egy találmány szerinti vegyületet és valamilyen diuretikumot tartalmazó készítmény emlős fajoknak (körülbelül) 70 kg-os emlősnek) hatásosan úgy adható, ha a teljes napi dózis körülbelül 30—600 mg, előnyösen körülbelül 30—300 mg találmány szerinti vegyületet, és körülbelül 15—300 mg, előnyösen körül­belül 15—200 mg diuretikumot tartalmaz. A találmány szerinti vegyületekkel kombinálva alkalmazható diureti­­kumokra példaként a tiazid-diuretikumok, például klórti­­azid, hidroklórtiazid, flumetiazid, hidroglumetiazid. bendroflumetiazid, metklotiazid, triklórtiazid. politiazid vagy bentiazid, valamint etakrinsav, ticrynafen. klórtali­­don, furosemid, musolimin, bumetanid, triamteren, amilorid és spironolakton és ezek sói említhetők. Az I általános képletű vegyületek a vérnyomás csök­kentésére használható készítményként szájon át való be­adásra szolgáló tablettákként, kapszulákként vagy elixi­­rekként vagy parenteralis beadásra szolgáló steril olda­tokként vagy szuszpenziókként formázhatok. Körülbelül 10—500 mg I általános képletű vegyületet vagy ilyenek keverékét keverik valamilyen gyógyszerészetileg elfogad­ható segédanyaggal, hordozóval, kötőanyaggal, tartósító­szerrel, stabilizálóval, ízesítőszerrel, stb. a gyógyszeré­szeti gyakorlat által ajánlott egységdózis formájába. A hatóanyagok mennyisége ezekben a készítményekben annyi, hogy az alkalmas dózis a jelzett tartományba essen. Az alábbiakban felsorolt példákban a különböző reak­ciókra gyakorlati részleteket szemléltetünk. Ezek a pél­dák a találmány előnyös megvalósításai, és modellül is szolgálnak a találmány szerinti más vegyületek előállí­tására. 1. példa [l(S),4S]-4-Feniltio-l-[N-(3-fenil-l-karboxi-propil)-L-alanil]-L-prolin. a) N-(Benziloxi-karbonil)-L-alanin-terc-butil-észter. 160 g (0,72 mól) N-(bcnziloxi-karbonil)-L-aianin, 270 ml vízmentes diklór-metán, 700 ml cseppfolyós izobuti­­lén és 7,5 ml tömény kénsav elegyét Parr-készülékben szobahőmérsékleten 3 napig rázatjuk. Az izobutiiént szo­bahőmérsékleten éjszakán át állva hagyjuk elpárologni, a maradékot pedig 1 liter dictil-éterben oldjuk. A kapott oldatot 1 n nátrium-hidrogén-karbonát oldattal és nátrium-klorid oldattal mossuk. Vízmentes magnézium­szulfáton szárítjuk, majd az oldószert csökkentett nyomá-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents