185979. lajstromszámú szabadalom • Eljárás oxa- és tiadiazinok előállítására
1 185 979 2 8. táblázat R’ R8 Op.°C Kristályosításhoz használt oldószer(ek) H H 268-270 izopropanol metil-H 236-237 etanol etil H 222-224 metanol n-propil H 236-237 etanol/dietil-éter allil-H 227-229 izopropanol benzil-H 219-220 izopropanol ciklohexil-H 245-246 izopropanol metiletil-125-126 (kromatografalással) tisztított termék) etiletil-154-155 izopropanol-(CH2)2-0-(CH2)2-180-181 etanol-(CH2)s-163-166 metanol 8. példa 0,5 g, a 2. példa szerint előállított p-(5,6-dihidro-5- -oxo-4H-l,3,4-tiadiazin-2-il)-benzoesav, 0,25 ml tömény kénsav és 100 ml izopropanol elegyét 36 órán át visszafolyatás közben forraljuk. Az elegyből 70 ml izopropanolt lepárolunk, és a kapott koncentrátumot lehűtjük, majd szűrjük. A szilárd maradékot metanolból kristályosítjuk. 141-143 °C-on olvadó p-(5,6-dihidro-5-oxo-4H-l,3,4,-tiadiazin-2-il)-benzoesav-izopropilésztert kapunk. Kitermelés: 0,25 g. A 8. példában közöltek szerint járunk el, azonban izopropanol helyett egyéb alkoholokat használunk fel. AIX. táblázatban felsorolt (II) általános képletű vegyületeket kapjuk, amelyek képletében X kénatomot, R5 hidrogénatomot és R4 RXICCO)- általános képletű csoportot jelent. 25 30 9. táblázat- • ____ R6 Op.°C Kristályosításhoz használt oldószer metil-205-206 metanol n-propil-148-150 metanol 9. példa 1,18 g, a 2. példa szerint előállított p-(5,6-dihidro-5- -oxo-4H-l,3,4-tiadiazin-2-il)-benzoesav, 0,72 g 1-hidroxi-benzotriazol, 0,47 g anilin és 25 ml dimetil-formamid elegyét 45 percig szobahőmérsékleten keverjük. Az elegyhez 1,6 ml diciklohexil-karbodiimidet adunk, a keverést 15 órán át szobahőmérsékleten folytatjuk, majd az illékony komponenseket csökkentett nyomáson lepároljuk. A maradékot dietil-éterrel elkeverjük, az elegyet szűrjük, és a szilárd maradékot etanolból kristályosítjuk. 264—266 °C-on olvadó N-fenil-p-(5,6-dihidro-oxo-4H-l,3,4-tiadiazin-2-il)-benzamidot kapunk. A fenti eljárást ismételjük meg azzal a különbséggel, hogy anilin helyett n-butanolt, illetve izobutanolt használunk fel. 185—188 °C-on olvadó p-(5,6-dihidro-5-oxo-4H-l,3,4-tiadiazin-2-il)-benzoesav-n-butilésztert (etil-acetát és dietil-éter elegyéből kristályosított termék) és 166—168 °C-on olvadó p-(5,6-dihidro-5-oxo-4H-l,3,4- -tiadiazin-2-il)-benzoesav-izobutilésztert (etil-acetátból kristályosított termék) kapunk. 10. példa 0,5 g, a 2. példa szerint előállított p-(5,6-dihidro-5- -oxo-4H-l,3,4-tiadiazin-2-il)-benzoesav és 30 ml dimetil-formamid elegyét 15 percig szobahőmérsékleten kever- 8 jűk. Az elegyhez 1,06 ml 2 n vizes nátrium-hidroxid-oldatot adunk, majd az illékony komponenseket lepároljuk. A maradékot metanollal elkeverjük, az elegyet szűrjük, és a szilárd sót tisztítás céljából vizes oldatából etan óllal kicsapjuk. p-(5,6-Dihidro-5-oxo-4H-l,3,4-tiadiazin-2-il)-benzoesav-nátriumsót kapunk; op.: > 300 °C. 11. példa 2,3 g N-(m-ciano-benzoil)-NLklóracetil-hidrazin 40 ml dimetil-formamiddal készített oldatához 500 mg nátrium-hidridet (50%-os ásványolajos diszperzió) adunk, és az elegyet 2 órán át 100 °C-on tartjuk. A reakcióelegyet lehűtjük, vízzel hígítjuk, majd vizes sósav-oldattal pH=l-re savanyítjuk. Az elegyet etil-acetáttal extraháljuk, az extraktumot vízzel mossuk, szárítjuk, majd az oldószert lepároljuk. A maradékot etil-acetátból kristályosítjuk. 229-230 °C-on olvadó 2-(m-ciano-fenil)-4H,6H-l,3,4- -oxadiazin-5-ont kapunk. Kitermelés: 0,07 g. A kiindulási anyagként felhasznált diacil-hidrazinvegyületet a következőképpen állítjuk elő: 10,6 g m-ciano-benzoesav-etilészter, 6,0 ml hidrazin- hidrát és 100 ml etanol elegyét 4 órán át visszafolytatás közben forraljuk. A reakcióelegyet lehűtjük, szűrjük, és a kapott 5,6 g szilárd hidrazid-származékot etanollal mossuk, majd szárítjuk. A terméket 100 ml toluolban 45 50 55 60 65
