185954. lajstromszámú szabadalom • Eljárás bisz-tetrazolil-metil-csoporttal helyettesített cefem-karbonsav-származékok előállítására
1 185 954 2 tens Haemophilus influenzae által kiváltott meningitis (agyhártyagyulladás) kezelésében is. Kísérleti adataink szerint az E-jelű vegyület patkányok agygerincvelői folyadékában 20 mg/kg szubkután dózis után a hatáshoz szükséges koncentrációban van jelen. Parenterális úton (a gyomor- és bélrendszer megkerülésével) körülbelül 50 mg/kg és körülbelül 500 mg/kg közötti dózisban adagolva, a találmány szerinti vegyületeket hatékonyan alkalmazhatjuk emberek és állatok fertőző betegségeinek kezelésére. Megfelelő gyógyszerformákban e vegyületeket intramuszkulárisan (izomba adva), vagy intravénásán (vénába adva) is adagolhatjuk. Intramuszkuláris készítmények céljaira alkalmazhatjuk a találmány szerinti vegyüiet valamely alkalmas sóját, például nátrium-sóját, és ezt valamely, a gyógyszerkészítéshen szokásos hígítószerben, például injekcióhoz való vízben, vagy fiziológiás só-oldatban oldhatjuk, vagy pedig szuszpendálhatjuk e sót, valamely alkalmas, gyógyászatilag elfogadható, olajos alapanyagban, például valamely hosszú széníáncú zsírsav észterében, például olajsav-etil-észterben. Intravénás adagolás céljára a találmány szerinti vegyület valamely alkalmas, gyógyászatilag elfogadható sóját valamely fiziológiás oldattal, mint például Ringer-oldattal, 5%-os dextróz-oldattal .vagy más, hasonlókkal szereljük ki. Amint ez az antibiotikumokkal végzett kezelések során általános, a beadott antibiotikum mennyisége általában a fertőzés súlyossági fokától, a kezelt beteg érzékenységétől és a fertőzést okozó mikroorganizmus vagy .mikroorganizmusok típusától függ. A vegyületeket általában naponta 2-4-szer adjuk be, mindadig, míg a fertőzést le nem küzdjük. Ennek megfelelően, a találmány tárgya továbbá gyógyászati készítmény, amely az I általános képletű, ahol Rj jelentése hidrogénatom, vegyületet, vagy ennek gyógyászatílag elfogadható sóját, továbbá valamely vivőanyagot tartalmaz. A találmány szerinti eljárást a továbbiakban, a találmány oltalmi körének szűkítése nélkül, példákkal szemléltetjük. A nagynyomású folyadékkromatográfia céljaira egy Waters and Associates Model 500 készüléket (szilikagéllel töltött oszloppal) alkalmaztunk. A magmágneses rezonancia (NMR) spektrumokat Varian Associates Model T-60 spektrométeren vettük fel, illetve a 90 MHz-es spektrumokat Jeol Model FX-90Q, valamint a 100 MHz-es spektrumokat Jeol Model PFT-100 spektrométeren vettük fel. Az NMR-spektrumok felvételénél összehasonlító anyagként tetrametil-szilánt (TMS) használtunk. Az NMR-spektrumok adatainak megadásánál az alábbi rövidítéseket alkalmaztuk: s = szingulett; d = dublett; t = triplett, q = kvartett, m = multiplett. I. példa 7-Amino~3~[ l~(l~metil~lH-tetrazol~5~il-metil)lH-tetrazol-5~il~merkaptometil]~3~cefem-4~ karbonsav 1,54 g 7-amino-cefalosporánsav és 1,0 g (5 mmól) 1 -( 1 -metil-1 II-teírazol-5-il-metil)-1 H-tetrazol-5-ümerkaptán 7,0 ml ecetsavval készült oldatát olajfürdőben körülbelül 65-70 °C hőmérsékletre melegítjük, majd hozzáadunk 3,6 ml bór-trifluoridéterátot, és a reakcióelegyet további ! órán át keverés közben, 65-70 °C hőmérsékleten tartjuk. Ezután szobahőmérsékletre hűtjük, és hozzáadunk 10 ml vizet.. Ezt követően negyedórán át keverjük, megszűrjük és jeges fürdőbe hűtjük. A lehűtött elegy pH-ját tömény ammónium-hidroxid-oldattal 4,5-re állítjuk, a kivált csapadékot kiszűrjük és többször kimossuk vízzel, utána acetonnal és végül dietil-éterrel. A nem teljesen fehér színű, szilárd terméket 1 órán át 40 °C hőmérsékleten, csökkentett nyomáson szárítjuk. Ily módon 1,5 g (hozam: 80%) cím szerinti vegyületet kapunk. Analízis Ci2H14Ni0O3S-re: számított: C: 35,12; H: 3,44; N: 34,13; S: 15,62%; talált: C: 35,62; H: 3,53; N: 31,63; S: 14,52%. IR-spektrum (KBr): karbonil-abszorpció: 1800 cm-'. NMR-spektrum (T-60, NaHC03/D20) 2. példa 7ß-[a~Metoxi-imino-a~(2-amino-l ,3-tiazol-4-il J - acetamidoJ-3-f l-( l~metil~lH-tetrazol-5~il-metil)lH-tetrazol~5-il-merkaptometil]-3-cefem-4- karbonsav 5,9 g (15,6 mmól) 7-amino-3-[l-(l-metil-lH- tetrazol-5-il-metil)-lH-tetrazol-5-il-merkaptometil]-3-cefem-4-karbonsav 60 ml aceton és 60 ml víz elegyével készült oldatához hozzáadunk 6,2 g (17,0 mmól) a-metoxi-imino-a-(2-amino-1,3-triazol-5- il)-ecetsav hidroxi-benzotriazol-észtert, és az elegy pH-ját 45%-os kálium-foszfát-oldattal körülbelül 7,5-ön tartjuk. A reakcióelegyet körülbelül 12 órán át szobahőmérékleten keverjük, majd az acetont csökkentett nyomáson ledesztilláljuk. A vizes maradékot (pH = 7,0) kétszer 100 ml etil-acetáttal kirázzuk, majd megszűrjük. A vizes részt körülbelül 0 °C hőmérsékletre hűtjük, és pH-ját 20%-os sósavval 2,5-re állítjuk. Az acilezett termék ekkor kiválik; ezt kiszűrjük és vízzel többször kimossuk. A terméket szobahőmérsékleten, csökkentett nyomáson szárítjuk. A fentiek szerint kapott terméket nagynyomású folyadék-kromatográfiás úton az alábbiak szerint tisztítjuk: a fenti termék 7,0 gjának 200 ml, 0,3 ml ammónium-hidroxidot tartalmazó 0,05 mólos ammónium-acetát-oldattal készült oldatát bevisszük egy Waters and Associates Model 500 nagynyomású folyadék-kromatográfba, és a kromatografálást egy C18-fordított fázisú szilikagélen végezzük. Eluensként először 12:2:86 arányú, majd 15:2:83 arányú acetonitril-ecetsav-víz elegyet használunk. 32, egyenként 250 ml térfogatú frakciót szedünk. A kromatografálást analitikai nagynyomású folyadék-kromatográfiás módszerrel követjük. A 15-22. frakciót egyesítjük, és az oldatot csökkentett nyomáson betöményitjük. A sűrítményből a termék kiválik; ezt kiszűrjük és vízzel mossuk. Szárítás után 1,4 g terméket kapunk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 8