185935. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szerves vegyületek szililezésére 1,1,1-trimetil-N-(trimetil-szilil) szilánaminnal nitrogéntartalmú katalizátorok jelenlétében
1 185 935 2 til-, fenil-, metilamino-, trimetilszüil- vagy trimetilszililoxi-karbonilmetil-csoporttal lehet szubsztituálva. A fenti képletnek megfelelő vegyületek például az (5-metil-l,3,4-tiadiazol-2-tio)-trimetilszilán, 1 -metii-5-trimetilszilil-tiotetrazol, 1 -trimetilszilil-5- trimetilszililtio-l,2,3-triazol, l-metil-2-(trimetilszililtio)-imidazol, l-trimetilszilil-3-trimetiIszililtio- 1H-1,2,4-triazol, 1 -fenil-5-trimetilszililtio-1H-tetrazol, 4,6-dimetil-2-(trimetilszililtio)-pirimidin, 2-metilamino-5-trimetilszilik j-l,3,4-tiadiazol, trimetilszilil-5-trimetilszililtio-l H-tetrazolil-1 -acetát, trirnetilsziIil-5-trirnetilszililtio-1,3,4-tiadiazolil-2- -acetát. A találmány további tárgyát képezik a következő új vegyületek előállítása: trimetilszilil-7-fenilacetamido-3-(l-metil-1 H-tetrazolil-1-tio)-metil-3-cefem-4-karboxilát-l-oxid, N,0-bisz(trimetilszililV7-fenil-acetamido-3-( 1 H-1,2,3-triazolil-5-tio)-metil-3-cefem-4-karbonsav-l-o.xid, trimetilszilil-7-trimetilszililamino-3-(5-metil-l,3,4-tiadiazolil-2)-tiometil-3-cefem-4-karboxilát, trimetílszilil-7-trimetilszililamíno-3-(l-trimetilszüil-1H-1,2,3-triazolil-5)-tiometil-3-cefem-4-karboxilát, trímetilszilil-7-trimetilszililamino-3-(l-metil-lH-tetrazolil-5)-tiometil-3- -cefem-4-karboxilát, trimetilszilil-7-fenilacetamido-3-( 1 -metil-1 H-tetrazolil-5-tio)-metil-3-cefem-4-karboxilát, trimetilszilil-7-fenilacetamido-3-(l-trimetilszilil-lH-l,2,3-triazolil-5-tio)-metil-3-cefem-4-karboxilát. Ezek a vegyületek értékes intermedierek a gyógyászati hatással rendelkező cefalosporinok szintézisében. A szakember számára világos, hogy a katalizátort eredeti formájában is a reakcióelegyhez adhatjuk, de alkalmazhatjuk maszkírozott, például szililezett származéka formájában, vagy nátriumsójaként, vagy bármely más származéka formájában, amely a reakcióelegyben az előbb említett katalizátor vegyületté bomlik. A következő példák a találmány szerinti eljárás további bemutatására szolgálnak anélkül, hogy a találmányt ezen vegyületek alkalmazására korlátoznák. 1. példa l - Trimetilszililoxi-dodekán előállítása A) 18,6 g (0,1 mól) 1-dodekanolhoz 90 mg (0,5 mmól) szacharint adunk és az elegyet 130 °C-ra melegítjük. 15,6 ml (0,075 mól) hexametildiszilazánt adunk hozzá 8 perc alatt. A reakcióban keletkezett ammóniát száraz nitrogénárammal vízbe vezetjük és 1 n sósavval titráljuk. A számított mennyiségű ammónia a hexametildiszilazán adagolásától számított 15 perc alatt fejlődik. Aa forralást további 10 percig folytatjuk, a hexametildiszilazán feleslegét csökkentett nyomáson ledesztilláljuk és a maradékot vákuumdesztilláljuk, így 25,42 g (98,5%) 1-trimetilszililoxi-dodekánt kapunk, melynek forráspontja 120 °C/0,5 Hgmm; n” 1.4268. B) 9,3 g 1-dodekanol (50 mmól) és 51 mg (0,27 mmól) szacharin 50 ml diklórmetánnal készült és forrásban lévő elegyéhez 7,8 mg (38 mmól) hexametíldiszilazánt adunk. Az 1A példában leírt módszerrel megállapítható, hogy a számított menynyiségű ammónia fejlődéséhez 1 óra volt szükséges. C) 9,30 g (50 mmól) 1-docíekanol és 70 mg (0,25 mmól) dimetil-N-triklóracetílfoszforamidát 50 ml diklórmetánnal készült oldatát forrásig melegítjük, és 7,8 ml (37,5 mmól) hexametíldiszilazánt csepegtetünk hozzá gyorsan egy nyomáskiegyenlítö csepegtetőtölcsér segítségével. 75 perc alatt fejlődik a reakcióban a számított mennyiségű ammónia. D) A reakciót az IC-példában leírtak szerint végezzük, de katalizátorként 121 mg (0,25 mmól) di-4- -nitrofenil-N-triklóracetil-foszforamidátot alkalmazunk. A reakció 40 perc alatt teljesen végbemegy. E) 121 mg (0,25 mmól) di-4-nitrofenil-N-4-toluolszulfonil-foszforamidát katalizátort alkalmazunk, a reakcióidő 60 perc. 2. példa TrimetilsziÜloxi-ciklohexan előállítása Az 1A példában leírt módszer szerint 15,0 g (0,15 mól) ciklohexanolt 23,4 ml (0,112 mól) hexametildiszilazánnal szililezünk, melyet 5 percig adagolunk. A szililezést 137 mg (0,75 mmól) szacharinnal katalizáljuk. 18 perc alat t számított mennyiségű ammónia fejlődik. A forralást további 10 percig folytatjuk, a hexametildiszilazán feleslegét csökkentett nyomáson ledesztilláljuk és a maradékot vákuumdesztilláljuk, így 22,01 g (85,3%) trimetilszililoxi-ciklohexánt kapunk; fp. 53-55 °C/I2 Hgmm; n^5 1,4281. 3. példa 2-Trimetilszililoxi-2-metilhutàn előállítása 17,6 g (0,20 mól) 2-metil-2-butanoI (terc-amilalkohol) és 0,18 g (1 mmól) szacharin forrásban levő elegyéhez 21,9 ml (0,105 mól) hexametildiszilazánt adunk. A szililezés előrehaladását az 1A példában leírtak szerint követjük. 18 perc alatt a számított mennyiségű ammónia 50%-a képződik. A forralást 3,25 órán át folytatjuk, mialatt a számított ammónia 98%-a szabadul fel. Az elegyet légköri nyomáson desztilláljuk és 22 ,75 g (71%) tiszta 2-trimetilszilíloxi-2-metilbutánt kapunk, amely 129-130 °C között forr; n£ 1,3980. A 125-129 °C között forró 3,69 g előpárlat (n” 1,3974) az NMR analízis alapján 88% cím szerinti vegyületet tartalmaz. 4. példa 17-béta~Trimetilszililoxi-4-androszten-3-on előállítása 577 mg (2,0 mmól) 17-bétahidroxi-4-androszten-3-on és 1,8 mg (0,01 mmól) szacharin 10 ml diklórmetánnal készült szuszpenziójához forrás közben 246 mg (1,5 mmól) hexametíldiszilazánt adunk. A reakció előrehaladását 6.0 F254 jelű, Merck gyártmányú kovasavgél adszorbensen vékonyrétegkromatográfiásan követjük toluol és aceton 9:1 arányú elegyét alkalmazva eluensként. 2 órás forra5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
