185855. lajstromszámú szabadalom • Ionos 5-C-szubsztituált 2,4,6-trijód-izoftálsavszármazékokat tartalmazó röntgenkontrasztanyagok és eljárás az árnyékadó vegyületek előállítására

185855 2 Kitermelés: 33,8 g 5-ciano-3-N-metil karbamoil-2,4,6- trijód-benzoilklorid, amely az elméleti hozam 56,3%­a. Op. 265—267 °C. Az 1 -es és 3-as helyzetű savklorid-csoport amidálá­­sát egyetlen reakciólépésben végezhetjük, miközben biszamidok képződnek, de az amidálást lépésenként is végezhetjük a szakterületen ismert eljárások szerint. Abban az esetben, ha a két, az 1-es és 3-as helyzetű, amidcsoport a végső eljárástermékben az N-szubszti­­tuensek vonatkozásában azonos (Ri = R3 és R2 = Rí), akkor az amidálást előnyösen egyetlen reakciólépés­ben végezzük. Amennyiben azonban ez a két amid­csoport az N-szubsztituensek közül Rí—R4 vonatko­zásában különböző, akkor az amidálást előnönyösen lépésenként végezzük. A lépésenkénti amidálásnál ka­pott monoamid-monokloridok kiindulási vegyületek a b) eljárásnál, de ezek a vegyületek reagáltathatók a HNR3R4 bázissal is ég így a kívánt biszamidokhoz ju­tunk, amelyeknél CONRiR2£—CONR3R4. A dikarbonsavdikloridnak a szerves primer vagy szekunder bázissal — HN(RiR2) — az első lépésben való reakciója után kapott monoamid-monokloridot szokásos módon elkülönítjük a nem kívánt mellékre­akciók elkerülése érdekében és ezután, kívánt esetben, azt a szerves primer vagy szekunder bázissal — HN(R3R4) — reakcióba hozzuk. Olyan kiindulási anyagok előállítására, ahol a beviendő amidcsopor­­tok egyenlőek, az oldott dikarbonsavdikloridot négy egyenértéknyi szerves szekunder vagy primer bázissal — HN (Rí R2) — vagy két egyenértéknyi ilyen bázissal 2 egyenértéknyi tercier bázis, például piridin, trietil­­amin, előnyösen tributilamin, jelenlétében reagáltat­­juk. A következő példák az egyetlen reakciólépésben va­ló amidálást mutatják be. 5-karbamoil-2,4,6-trijód-izoftálsav-bisz-[l, 1-bisz­­-(hidroximetil)-metilamid] 1 lg 5-karbamoil-2,4,6-trijód-izoftálsavdikloridot 22 ml dimetilacetanüdban (DMA) oldunk, az oldatot + 50 °C-ra melegítjük és keverés közben 5 perc lefor­gása alatt hozzkáadjuk 40 g szerinol (2-amino-l,3-di­­hidroxipropán) 15 ml DMA-val készített oldatát. Eközben az elegy hőmérséklete + 62 °C-ra emelkedik. Ezt követően az elegyhez hozzáadunk 10,5 ml tributi­­lamint és az elegyet 4 óra hosszat körülbelül 50 °C-on és éjszakán át szobahőmérsékleten keverjük. Ezután 2,4 ml tömény sósavat csepegtetünk a savanyú reak­­cióelegyhez, majd az egészet cseppenként bekeverjük 270 ml metilénkloridba. Egy órás keverés után a raga­dós csapadékról a metilénkloridot leöntjük és 135 ml metilénkloriddal 30 percig ismét keverjük. A kapott nyers terméket (14,9 g) 110 ml vízben oldjuk és körül­belül 200 ml IR 120 kationcserélővei töltött oszlopra visszük. A vizes eluátumból 12,5 g-ot kapunk, ame­lyet 120 ml vízben oldunk és az oldatot körülbelül 200 ml IRA 410 aniocserélővel töltött oszlopra adjuk. Az eluátumot 30 percig 1,2 g szénnel keverjük, szűrjük és a szűrletet vákuumban betöményítjük, majd a mara­dékot 50 °C-on vákuumban szárítjuk. Ilymódon 8,4 g 5-karbamoil-2,4,6-trijód-izoftálsav-bisz-[l,l-bisz­­(hidroximetil)-metilamidj terméket kapunk. Op. 246—252 °C. Kitermelés az elméleti hozam 65%-a. 5-ciano-2,4-6-trijód-izoftálsav-bisz-[(2-hidroxi­etilj-amidj 151,4 g 5-ciano-2,4,6-trijód-izoftá!sav-dikloridot 1,5 liter dioxánnal készített szuszpenzió alakjában 25 perc leforgása alatt 75,5 ml etanolamin 750 ml dio­xánnal készített oldatával elegyítünk (felmelege­dés+45 °C-ig). Az elegyet éjszakán kát keverjük, majd 1,5 liter vizzel elkeverjük és a dioxánt vákuum­ban ledesztilláljuk. Mintegy 2—4 órás keverés után a csapadékot leszívatással elkülönítjük, vízzel mossuk és 50 °C-on vákuumban szárítjuk. Ilymódon 151,4 g 5-ciano-2,4,6-trijód-izoftálsav-bisz-[2-hidroxi­­etil)-amid] terméket kapunk. Kitermelés az elméleti hozam 92,5%-a. Op. 300 °C. Hasonló módon állítjuk elő a kővetkező vegyülete­­ket is: 5-ciano-2,4,6-trijód-izoftálsav-bisz-[(2,3-dihidroxi­propil)]-amid. Op. >280 °C (bomlik). Kitermelés az elméleti hozam 80%-a. 5-ciano-2,4,6-trijód-izoftálsav-bisz-[bisz(2-hidroxi-etil)]-amid. Op. 212—215 °C; Kitermelés az elméleti hozam 78%-a. 5-ciano-2,4,6-trijód-izoftálsav-bisz-[trisz-(hidroxi­metil)-metil]-amid. Op. >280 °C; Kitermelés az elméleti hozam 70%-a. A következő példák a lépésenkénti amidálás bemu­tatására szolgálnak. 5-ciano-3-[N-(2,3-dihidroxipropiI)-karbamoil]-2,4,6- -trijód-benzoil-klorid 18,1 g 5-ciano-2,4,6-trijód-izoftálsav-dikloridot 750 ml dioxánban 80 °C-on 7,1 g 1-aminopropándi­ol-(2,3) vegyülettel elegyítünk és 2 óra hosszat keve­rünk. Ezután a keletkező l-aminopropándiol-(2,3)­­-hidroklorid szilárd anyagot szűréssel elkülönítjük és a szűrletet vákuumbem betöményítjük, a maradékot pedig 800 ml etilacetáttal forraljuk. A kivonatból be­­töményítés és lehűtés után 11,7 g 5-ciano-3-[N-(2,3-di­­hidroxi-propil)-karbamoil]-2,4,6-trijód-benzoilklori­­dot kapunk fehér por alakjában. Op. 285—288 °C. Kitermelés az elméleti hozam 59%-a. 3-[N-(2,3-dihidroxipropil)-karbamoil]-5-[N-(2,3- dihidroxi-propil)-N-metil-karbamoil]-2,4,6-trijód­­benzoniíril 6,6 g 5-ciano-3-[N-(2,3-dihidroxipropil)-karbamo­­il]-2,4,6-trijód-benzoesavkloridot feloldunk 40 ml di­­metilacetamidban és az oldathoz hozzáadunk 2,3 g N- metilaminopropándiol-(2,3) vegyületet. Az elegyet egy óra hosszat szobahőmérsékleten keverjük és ezt követően vákuumban betöményítjük. Az így kapott nyers terméket közvetlenül használhatjuk a nitrillé va­ló elszappanositáshoz. A tiszta termék elkülönítése ér­dekében a nyers termék hígígott vizes oldatát kation- és anioncserélőgyantával kezeljük és a szűrletet váku­umban szárazra pároljuk. Ilymódon 5,9 g 3-[N-(2,3- dihidroxipropil)-karbamoii]-5-[N-(2,3-dihidroxipro­­pil)-N-metil-karbamoil]-2,4,6-trijód-benzonitrilt ka­punk. Op. 215 °C. Kitermelés az elméleti hozam 81%-a. 5 10 15 20 25 30 35 ■'*0 15 50 55 30 65 6

Next

/
Thumbnails
Contents