185794. lajstromszámú szabadalom • Eljárás vízben azonnal diszpergálható tápszer előállítására

1 185 794 2 A találmány tárgya eljárás lisztes anyagból és zsiradékból álló, vízben azonnal diszpergálható élelmiszer-alapnak az előállítására, amelynek során a zsírt vagy a lisztes anyag és zsír keverékét hőkeze­lésnek vetjük alá, a zsír előnyös kristály-alakjának kialakítása céljából. A száraz leves- és mártás-készítmények kötésére alkalmazott lisztek és keményítőfélék forró vízzel történő felöntésük esetén nem diszpergálódnak, ha­nem csomósodnak. Másrészről, a mártások készí­tésénél sűrítőként, valamint mártás-alapként is al­kalmazott és a háziasszonyok által jól ismert lisztes rántást liszt és zsír felhevített elegyéből állítják elő; nyilvánvaló az ilyen rántásokban a zsír pozitív sze­repe a rántás diszpergálhatósága szempontjából. Minthogy azonban a zsírt nagy mennyiségi arány­ban tartalmazó elegyek kevéssé alkalmasak a por­alakú készítmények előállítására, az ilyen jellegű, nagy zsírtartalmú, felhasználásra kész élelmiszer­alapokat inkább csészébe vagy tubusba kiszerelt alakban készítik. Amennyiben azonban mégis pely­­hek alakjában akarják ezeket elkészíteni, akkor számolni kell azzal a nehézséggel, hogy a pelyhek erősen hajlamosak lesznek az összetapadásra. Az 1 602 739 számú francia szabadalmi leírás zsíranyagok porkeverékét ismerteti. A leírásból ki­tűnik, milyen körülményes az oldhatatlan csomók képződésének kiküszöbölése, minthogy az elegy zsírtartalma több mint 20-30%. Az 1 355 907 számú brit szabadalmi leirás egy mártásokhoz való koncentrátum előállítását ismer­teti, amely forrásban lévő vízben diszpergálható és megolvasztható. A koncentrátum azonos arányban tartalmaz zsíranyagot, amideket és ízanyagot. A zsíranyag olaj és zsír keverékéből áll és emulgeá­­lószert tartalmaz. A 4 126 710 számú egyesült államokbeli szaba­dalmi leírás fenti koncentrátumhoz hasonló keveré­ket ismertet. A termék előállítása során egy köz­benső hűtést alkalmaznak, amely a végtermékben még nem idéz elő kristályosodást, de kedvezően befolyásolja a kiinduláshoz használt zsír és kemé­nyítő tartalom elegy reológiai tulajdonságait. Nem történik említés azonban pehelyszerű termékről, sem olyan megoldásról, amelynek segítségével ilye­neket elő lehetne állítani. A jelen találmány célkitűzése az volt, hogy a kiindulási anyagok és mennyiségi arányaik megfe­lelő megválasztása, valamint megfelelő hőkezelés útján egy olyan, lisztes anyagból és zsírból álló élel­miszer-alapot állítsunk elő, amely szobahőmérsék­leten szabadon ömleszthető, finom elosztású és ösz­­sze nem tapadó jellegű és ezt a jellegét huzamos tárolás alatt is megtartja, emellett vízben azonnal diszpergálható és eközben nem csomósodik, hanem a kívánt viszkozitású eleggyé alakul. A találmány szerinti eljárást az jellemzi, hogy a lisztes anyagot és a zsírt egymáshoz képest 55 : 45 és 80 : 20 közötti mennyiségi arányban alkalmaz­zuk és a hőkezelést a megolvadt zsír szabályozott lehűtésével végezzük, oly módon, hogy a zsírban a folyékony állapotú zsír magmágneses rezonancia­­méréssel megállapított mennyiségi aránya körülbe­lül 25-35 °C hőmérsékleten 50%-nál kisebb legyen. Azt találtuk, hogy a zsírtartalmú keverék kívánt tulajdonságai csupán hőmérséklet-ciklusok alkal­mazásával nem érhetők el. Általában feltételezik ugyan, hogy a zsírok hőkezelése során csak a hő­mérséklet-szintnek, amelyen a zsírt tartják, vala­mint a hőntartási időnek van jelentősége, a jelen esetben azonban megállapítottuk, hogy a felmelegí­tett keverék szabályozott lehűtése döntő jelentőség­gel bír. A jelen leírásban az „élelmiszer-alap” szót olyan termékek vagy féltermékek megjelölésére alkalmaz­zuk, amelyek leves- vagy mártás-keverékekbe be­dolgozhatok, hogy ezek a leveseknek, illetőleg már­tásoknak a száraz keverékek forró vízzel való fel­öntése útján történő elkészítése során kötőanyag­ként hassanak. Az ilyen élelmiszer-alapoknak tehát - amikor forrásban levő vízzel felöntik őket - csomóképző­dés nélküli kötőanyagként kell szerepelniük, emel­lett a száraz keveréknek a felhasználásig szobahő­mérsékleten eltarthatónak kell lennie, anélkül, hogy a keverék összetapadásra lenne hajlamos. Megállapítottuk, hogy az ilyen termékek célszerű felhasználhatósága és megfelelő organoleptikus tu­lajdonságai két kritérium alapján ítélhetők meg; ezeket a kritériumokat a következőkben „csomóso­dási szám”, illetőleg „kötőhatás” vagy „viszkozi­tás” megjelöléssel fogjuk említeni. A csomósodás vizsgálata céljából a termék min­táit először is szabványos módon oldani vagy disz­­pergálni kell. Ez egy úgynevezett kanalas-gép segít­ségével történhet; ez a gép egy közönséges labora­tóriumi keverőbői áll, amelynek a fémrúdjára an­nak alsó végén, 2 cm-nyire párhuzamosan eltolva egy szokásos fajtájú kávéskanál van felszerelve. 12 g termékre 150 ml forrásban levő vizet öntünk és percenként 150 fordulattal keverjük Í5 másod­percig a fenti kanalas-géppel. Ezt követően a ka­pott szuszpenziót egy 1 mm lyukböségü szitán átfo­lyatjuk. A szitát a rajta maradt anyaggal együtt 1 óra hosszat szárítjuk 130 °C hőmérsékleten, majd lemérjük. Az így kapott mérési értékből levonjuk az üres szita súlyát és az ily módon kapott csomó­mennyiséget a teljes termékmennyiség %-ában ad­juk meg. Ha a csomó-mennyiség kisebb, mint kö­rülbelül 2%, akkor a terméket e minőségi jellemző szempontjából jónak minősítjük. A kötőképességet a Casson szerint meghatáro­zott plasztikus viszkozitás tic (mPas) alapján adjuk meg. Ha ez a viszkozitás 20 mPas és 35 mPas kö­zött van, akkor a termék organoleptikusan jónak minősíthető, abban az értelemben, hogy az ilyen termék a szájban kellemes érzést vált ki. Az ilyen viszkozitás meghatározása céljából a terméket a fért leírt módQn diszpergáljuk. A leszűrt szuszpen­ziót azután egy rotációs viszkoziméterben (Contra­­ves Rheomat 15-T-FC, fürdő-hőmérséklet : 70 °C, B-betét) vizsgáljuk folyási tulajdonságai szempont­jából. A fenti két kritérium alapján, valamint a termék szabad ömleszthetösége, összeragadás-mentessége és eltarthatósága, illetőleg stabilitása figyelembevé­telével megállapítható, hogy a lisztes anyagot és zsíit egymáshoz viszonyítva 55 : 45 és 80 : 20 kö­zöt i mennyiségi arányban kell alkalmazni és a ke­verék hőkezelését szabályozott lehűtéssel kell vég­5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents