185764. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 7béta-acilamido- 3-metil-cef-3-em-4-karbonsavak és észtereik előállítására 6béta-acilamido-penam- 3-karbonsav-1-oxid-észterekből

185 764

2

C = 27,3; H = 2,9; N = 4,5; Cl = 34,5% Hasonló módon állítottunk elő az

0

II

R—O—P—OH

1

°H

általános képletű sókat.

1. táblázat

Minta

Sav R =

Bázis

Oldószer

8

fenil

kinolin

aceton

9

o-klórmetil-p-nitrofenol

piridin

aceton

10

p-nitrofenol

piridin

aceton

1. táblázat folytatása

Só

Minta

op. °C (korr.)

Talált %

Képlet

Számított %

C

H

Cl

N

C

H

Cl

N

8

123-125

59,3

4,7-4,4

c15h14o4np

59,4

4,7-4,6

9

137-138

41,8

3,8

10,1

7,7

C12H12'

06N2PC1

41,6

3,5

10,2

8,1

10

131-135

44,4

3,8-9,3

CnH, )06N2P

44,3

3,7-9,4

11. példa

Az 1. példát megismételjük, kinolinium-fenil- 25 dihidrogénfoszfátot (előállítását lásd a 8. példában) (0,6064 g, 2 mmól) használva. A reakcióidő IVi óra. A feldolgozás azonos módon történik, ily módon 2,2,2-triklóretil-3-metil-7 ß-fenilacetamidocef-3-em-4-karbonsav-2,2,2-triklóretilésztert ka- 30 punk (6,88 g, az elméleti kitermelés 74,9%-a); op. 160-162 °C (korrigált); [0(5 + 53,2° (c = 0,8 kloroformban); Xmax (etanol 264 nm-nél (E|°c”m 128,2).

12. példa

6 ß-fenilacetamido-penicillänsav-l ß-oxid-2,2,2- triklóretilészter (9,54 g, 20 mmól), alfa-naftil-dihidrogénfoszfát (225 mg, 1 mmól) és piridin (79 g, 1 mmól) reakciójából, az 1. példában leírt reakció és a 2. példában leírt feldolgozás után 2,2,2-triklóretil-3-metil-7 ß-fenilacetamido-cef-3-em-4-karbonsav-2,2,2-triklóretilésztert kapunk (6,5 g, az elméleti kitermelés 70%-a); op. 161-163 °C (korrigált); 45 [a]D+53,7° (c = 0,8 kloroformban); %,ax (etanol)

264 nm-nél (Ej«, 132).

13. példa 50

6 ß-fenilacetamido-penicillänsav-l ß-oxid-2,2,2- triklóretilészter (9,64 g, 20 mmól), o-karboxifenildihidrogénfoszfát (218 mg, 1 mmól), és piridin (79 mg, 1 mmól) reakciójából az 1. példa szerint és 55 feldolgozásából a 2. példa szerint, 3-metil-7 ß-fenilacetamido-cef-3-em-4-karbonsav-2,2,2-triklóretilészterl kapunk (6,7 g, az elméleti kitermelés 72,2%-a); op. 154-159 °C (korrigált); [ct]D + 53,6° (c = 0,8 kloroformban); Xm.IK (etanol) 264 nm-nél; (Ej"vm 60 130).

14. példa

A 13. példát több piridin használatával megismé- 65

telve (157 mg, 2 mmól) 3-metil-7 ß-fenilacetamidocef-3-em-4-karbonsav-2,2,2-triklóretilésztert kapunk (6,7 g, az elméleti kitermelés 72,2%-a); op. 155-159°C (korrigált); [a]i) + 54,4° (c = 0,8 kloroformban); kllllx(etanol) 264 nm-nél; (Ej133).

15. példa

6 ß-fenilacetamido-penicilkinsav-1 ß-oxid-2,2,2- triklóretilésztert (9,63 g, 20 mmól) 2-klórmetil-4- nitrofenil-dihidrogénfoszfáttal (214 mg, 0,8 mmól) dioxánban (50 ml) visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forralunk. 8 óra múlva, amikor a reakció befejeződik, az oldatot lehűtjük és keverés közben vízbe öntjük (82,5 ml). A szilárd anyagot leszűrjük, izopropanol/víz keverékével mossuk (2,3 : 1,1 iszapoló mosáshoz 125 ml, és 1 pótlólagos mosáshoz 60 ml). Szárítás után a szilárd anyagot (7,6 g, 81,8%; op. 155-159 °C (korrigált) újra éterrel mossuk (30 ml), éjszakán át vákuumban szárítjuk és 3-metil-7 ß-fenilacetamido-cef-3-em-4-karbonsav-2,2,2-triklóretilésztert kapunk (7,0 g, az elméleti kitermelés 76%-a); op. 160-162 °C (korrigált); [«],, + 53,3° (c = 0,8 kloroformban); (etanol) 264 nm-nél, Ej"",, 132.

16. példa

6 ß-fenilacetamido-penicilkmsav-l ß-oxid-2,2,2- triklóretilésztert (100 g, 0,208 mól) és 2,2,2-triklóretil-dihidrogénfoszfátot (3,84 g, 0,08 mól ekvivalens) dioxánban (500 ml) visszafolyató hűtő alkalmazása mellett forralunk. A reakció 10 Vi óra múlva befejeződik. A keveréket lehűtjük és vízbe öntjük, a kapott nyers terméket izopropilalkohollal iszapoljuk, vákuumban szárítjuk és 3-metil-7 ßfenilacetamido-cef-3-em-4-karbonsav-2,2,2-triklóretilésztert kapunk (76 g, az elméleti kitermelés 78,9%-a); op. 157-159° (korrigált); [a]l} + 54° (c = 0,8 kloroformban); X.max (etanol) 264 nm-nél, E 134.

6