185763. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés harangalakú forgórésztekercselés előállítására

1 2 .185 763 A találmány tárgya eljárás és berendezés harang­alakú forgórésztekercselés előállítására vasmentes egyenáramú mikromotor számára. Már ismeretesek különböző kialakítású vasmen- _ tes üreges forgórészek é| eljárások ezeknek előállí­tására. Egy ismert üreges forgórésznél a meneteket egy segédanyag alkalmazásával prizmatikus te­kerccsé tekercselik és a tekercselési művelet után ezt a tekercset a magról lehúzzák és egy készülék segít- . ségével egy síkban fekvő tekercselések körül úgy tolják el, hogy lapos tekercsszalag keletkezik. Ezt a tekercsszalagot zárt hengeres köpenyalakra haj­lítják és alkalmas ragasztóanyag segítségével ebben a helyzetben rögzítik és szilárdítják, Ezután a for­górész tekercset szigetelőanyagból levő tartótárcsá­ra tolják és rögzítik; a tartótárcsát előzetesen a forgórész tengellyel szilárdan kötik össze. A teker­cselési folyamat folyamán előállított tekercsmeg­csapolásokat a megfelelő kollektor lamellákkal kö­­tik össze. Ez a kollektor vagy lapos kollektorként 1 közvetlenül a tartótárcsán helyezkedik el, vagy dobkollektorként kialakítva, a tartótárcsával van összekötve. Ennél az előállítási folyamatnál az egyes részte­kercsek szükséges eltolása kölcsönös eltolódást 25 okoz az egymás mellett fekvő egyedi menetek kö­zött és ezáltal az egyes menetek, illetve huzalszige­­teiések megsérülhetnek. Ezen túlmenően azáltal, hogy a lapos szalagot hengeres tekerccsé deformál­ják, előfordulhat, hogy ez a tekercs kiegyensúlyo- 30 zatlan, és ezt utólag ki kell küszöbölni. Ez a ki­­egyensúlyozási folyamat természetesen ilyen kismé­retű üreges forgórészeknél járulékos technológiai problémát jelent. Hátrányos továbbá az is, hogy az ilyen üreges forgórészek előállítási folyamata több 35 gyártási és szerelési lépést foglal magában. Egy másik ismert eljárás szerint a gépi úton elő­regyártott lapos tekercseket alkalmas készülékkel derékszögű lapos tekercsekké alakítják át. Ezután a lapos tekercseket úgy deformálják, hogy azok a 40 keret hosszanti hornyaiban köralakban helyezked­nek el, míg az alsó tekercsdarabok körülbelül de­rékszög alatt kifelé vannak hajlítva és préselve van­nak. Az így deformált lapos tekercseket ezután tetőcserép alakban egymás fölött, a megalkotandó 45 forgórészalaknak megfelelően összerakják és ebben az alakban megnövelt nyomásnak vetik alá és me­revítik. Az ilyen módon előállított forgórészteker eset ezen művelethez csatlakozóan alkalmas ra gasztóanyaggal itatják és kikeményítik. Ezután tör 50 ténik az üreges forgórész szerelése oly módon, hogy a tekercstestet egyik oldalával a forgórésztengellyel szilárdan összekötött, szigetelőanyagból levő tartó­­tárcsára feltolják és ott rögzítik. Ennél az üreges forgórésznél is a kollektor lapos kollektorként köz- 55 vétlenül a tartótárcsán vart kialakítva vagy pedig dobkollektorként a tartótárcsára van erősítve. En­nél a forgórésznél hátrányos a költséges előállítási és szerelési folyamat, valamint az, hogy a vezetékek a forgástengellyel párhuzamosak, ami villamos és go mágneses szempontból kedvezőtlen. Egy további ismert eljárás szerint az axiális irá­nyú ide-oda menetnél mindenkor egy pólusosztás á áthaladó forgórésztekercselés előállítása egyetlen huzalból gépi úton történik egy ismert áramfutá >i séma szerint, cikk-cakk alakban ide-oda futva. En­nél a megoldásnál minden egyes huzalkörülfutásnál az egyes meneteket szorosan egymás mellé fektetik két vagy több sorban és a külső átmérő minden egyes sorral növekszik, míg ezt a folyamatosan futó huzalt a forgórésztest axiális végein mindenkor új irányba terelik és csak egyik kezdetnél és csak egy áramvezető szervhez és egy vagy több leágazással van a másik áramvezető.szervhez vezetve. Ennél az eljárásnál egy csapokkal ellátott segéd alaktestet használnak és ezt az alaktestet a forgórésztekercs szilárdítása után ismét eltávolítják. Ehhez csatlako­zóan történik a szerelés és rögzítés egy a forgórész­tengellyel szilárdan összekötött tartótárcsán. Ennél a vasmentes forgórésznél hátrányos, hogy a teker­cseléshez bonyolult és költséges tekercselőgépek szükségesek és a szerelési folyamat, amely ismét hibaforrásokat tartalmaz, a forgórész megbízható­ságát befolyásolhatja. A találmány célja, hogy a felsorolt hátrányokat kiküszöböljük és vasmentes egyenáramú mikromo­­torhoz harangalakú forgórésztekercselés előállítá­sára olyan eljárást fejlesszünk ki, amely csekély gazdasági ráfordítással nagy pontosságot és meg­bízhatóságot biztosít. A találmány feladata, hogy az üreges forgórésztekercselést és a forgórészt úgy alakítsuk ki, hogy folyamatos gépi gyártást bizto­sítsunk a költséges kézi szerelési folyamat megkerü­lésével. A találmány szerint a fentieket azáltal érjük el, hogy a harangalakú forgórésztekercselést egy gépi úton gyártott sugárirányú hurkostekercsből alakít­juk ki egy készülék segítségével. Erre a célra a hurkostekercset a tekercselési folyamatnál legalább három, egymáshoz képest axiális irányban eltolt sorban levő horogalakú tartóelemen rögzítjük. Ezek a három sorban elhelyezett horogalakú tartó­elemek egyenletesen vannak egy lépcsőalakú kúpos kialakításon elhelyezve, amely szigetelőanyagból levő tárcsaalakú tekercstartó kollektoroldali kerü­leti felületen van elhelyezve. A tekercstartó a forgó­résztengelyen alkalmas eszközök útján van rögzít­ve. Azáltal, hogy a hurkostekercs a tekercselési folyamatnál a tekercstartóra támaszkodik és a tar­tóelemeken van rögzítve, a tekercstartó tekercselő­magként szerepel, azonkívül akkor, amikor a ha­rangalakú forgórésztekercselést kialakítjuk, átala­kítási segédtest szerepét játssza, és ugyanakkor tá­masztótestként van alkalmazva. Továbbá a te­kercstartó lapos kollektorként képezhető ki, vagy pedig dobkollektorral köthető össze. A tekercs megcsapolások és a kollektorlamellák közötti ösz­­szeköttetések bordaalakú nyúlványokat képeznek, amelyek a tartóelemek első sorából indulnak ki. A hurkostekercset képező résztekercseket gépi úton folyamatos tekercselőhuzalból tekercseljük egy segédtest segítségével, amelynek ellipszis alakú vagy hatszögletes keresztmetszete lehet. A részte­kercsek alsó részükkel axiálisan ferdén eltolva tá­maszkodnak a tekercstartóra, és azáltal, hogy min­denkor egy meghatározott számú menet után a tekercselő huzalt megfelelő tartóelemekkel kötjük össze, a sugárirányú résztekercselések ebben a hely­zetben megmaradnak. 2

Next

/
Thumbnails
Contents