185606. lajstromszámú szabadalom • Berendezés lebegő részecskék áramló folyadékból való kiválasztására
1 185 606 2 alakúak, mégpedig a jelen kiviteli példánál téglalap alakúak, hosszabbik oldalaik vízszintesek, s a kifeszítési irányuk azonos ezeknek az oldalaknak az irányával. Ezeknek az oldalaknak az / hossza az ülepítő- vagy derítőtér kialakításától, a rögzítés és kifeszítés módjától, a feszítőerő nagyságától és az 1 lamellák fóliaanyagának rugalmas nyúlásától függ. Az 1. ábrán látható módon az 1 lamellák két végükön pontvonallal jelölt 2 kapcsolószervekhez, pl. kapcsokkal ellátott rudakhoz vannak pl. hegesztéssel rögzítve. Az l hosszúság az 1 lamella kiterített, de még ki nem feszített állapotában mért hosszúsága. Az ugyancsak pontvonallal jelölt 3 rudak a derítő- vagy ülepítőmedence falához mereven csatlakoztatott rögzítőszerkezet részei, s ezek az egymással szemben elhelyezkedő 3 rudak egymástól /i távolságban vannak. Az 4>/ viszony - s egyúttal az 1 lamella I hosszúsága úgy van megválasztva, hogy az elhelyezéskor - vagyis amikor a 2 kapcsolószervek a 3 rudakkal lényegében egyvonalba kerülnek - a kifeszítés hatására h - 1 mértékben megnyúló 1 lamella fajlagos nyúlása a fólia rugalmas nyúlási tartományába essek, vagyis a fólia maradó alakváltozást ne szenvedjen, mégis feszesen, belógás nélkül álljon a helyén. A 3 rudakat tartalmazó rögzítőszerkezet egy előnyös kiviteli példáját egyébként a 7a, 7b ábrák tartalmazzák. Eszerint pl. vasbeton anyagú 6 medencefalhoz U-profilú 7 acéltartó van mereven rögzítve, s ahhoz ugyancsak mereven, például hegesztéssel vannak a 3 rudak csatlakoztatva, amelyek a vízszintessel ugyanolyan « szöget zárnak be, mint - a 3. ábrán látható módon - az 1 lamellák. Az 1 lamellák rövidebb párhuzamos oldalainak m hoszszúságát (3. ábra) technológiai méretezéssel kell megállapítani, a lamellák közötti t távolsággal és a vízszintessel bezárt a hajlásszöggel összhangban. A technológiai méretezés mikéntjére a továbbiakban még kitérünk. Amint az 1-3. ábrákon látható, a sík lemezek által alkotott 1 lamellákra hullámos alakú második 4 lamella, célszerűen ugyancsak műanyagfólia is fel van 5 vonal menti rögzítésekkel - pl. hegesztési varratokkal - erősítve, miáltal a szomszédos l lamellák között csőszerű 8 vízvezető járatok jönnek létre. Az 5 vonal menti rögzítések egymással célszerűen párhuzamosak. A hullámos második 4 lamella beépítésével tovább növelhető az átáramló folyadék által nedvesített felület, és ezáltal tovább csökkenthető az áramlásra jellemző Reynolds-szám. A második 4 lamella hullámainak s hosszát és h magasságát ugyancsak technológiai méretezéssel kell megállapítani. A technológiai méretezés módja, amelynek segítségével az a szög, valamint a t, in, s és h értékek (I. az 1-3. ábrákat) adott derítési vagy ülepítési feladatok megoldásához meghatározhatók, a szakirodalomból - természetesen merev lamellákra - ismeretes (1. pl. C. Gomella: „A szűrés előtti derítés legújabb fejlődése” 2. fejezet. A Nemzetközi Vízellátási Szövetség [IWSAJ X. Kongresszusa, Brighton, 1974. aug. 19-21. Rövidített anyaga a Vízügyi Tervező Vállalat kiadványa, 1975., Budapest). A méretezéshez a t = m • — K . v képlet szolgál kiindulásul, amely a találmány szerinti berendezéshez van adaptálva, s amelyben t = a lamellák egymástól mért merőleges távolsága (cm) ; m = a lamellák szélességi mérete, vagyis az áramlási úthossz a fóliák közötti térben (cm) ; n = a folyadékból kiülepíteni szándékozott részecske ülepedést sebessége (cm/s); v = a függőleges áramlási sebesség a függőleges átfolyású ülepítő- (derítő-) térben (cm/s); K=a lamellák hajlásszögétől, az'„s” szélességtől, az ülepítő- vagy derítőtémek a lamellák hajlása irányába eső vízszintes „L” hosszától, és a lamellák sík vagy hullámos kialakításától függő állandó. A K értékei az alábbiak:- abban az esetben, ha a sík 1 lamellára hullámos 4 lamella van erősítve, amely utóbbi hullámának s hullámhossza közel megegyezik az 1 lamellák közötti f távolsággal, és a h hullámmagasság kismértékben meghaladja a t távolságot: m/L = 0,2 0,1 0,033 0,01 a - 5° 0,058 0,065 0,070 0,072 a =35° 0,337 0,369 0,392 0,400 a =45° 0,377 0,406 0,427 0,433 a » 52° 0,378 0,404 0,422 0,428 a = 60° 0,328 0,347 0,358 0,363- abban az esetben, ha a sík 1 lamellára nincs második hullámos lamella erősítve: m/L = 0,2 0,1 0,033 0,01 a = 5° 0,049 0,055 0,059 0,061 a =35° 0,295 0,323 0,343 0,350 a =45° 0,336 0,361 0,380 0,386 a =52° 0,340 0,364 0,380 0,386 a =60° 0,323 0,342 0,353 0,358 A nagyobb hajlásszögű lamellákra lerakodott üledék a saját súlyánál fogva lecsúszik. A a hajlásszög megválasztásánál - a fenti táblázatban megadott értékeken kívül - ezt a tényezőt is figyelembe kell venni. A találmány szerinti berendezés 1-3. ábrák szerinti kiviteli példájának méretezését az alábbiakban konkrét példán keresztül ismertetjük: Téglalap alaprajzú térben a = 60°-os hajlásszöggel kifeszített, csöves hajlékony elemekkel kell megoldani 720 m3/h = 200 1/s vízhozam derítését. A víz átáramlása a műtárgyon alulról felfelé történik és az áramlás jellemző iránya függőleges. A rendelkezésre álló derítőtér alapterülete: 100 m2. A derítőtér alaprajzi mérete olyan, hogy a 3 rögzítőrudak távolsága 1, = 4 m. A derítőtérben ott, ahol a felfelé történő áramlás sebességeloszlása a derítő vízszintes metszetében egyenletes, m = 0,5 m széles, csöves kialakítású hajlékony elemeket feszítünk ki a = 60°-os hajlásszög alatt. Az egyes hajlékony elemek egymástól való merőleges távolsága: t = m ■ — K v m = 50 cm v = 720 m3/!1. = 7,2 m/h = 0,2 cm/s 100 m2 A K megállapításához kiszámítandó az m/L érték. L: a derítőtér alaprajzi hosszmérete 5 10 15 20 25 30 '35 40 45 50 55 60 65 3
