185517. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szövött termékek mintázatának előállítására
1 185 517 2 decimális jelsorozattal vihető be. Nagyméretű minták esetén ez 1/4-ére csökkenti az egyértelmű leíráshoz szükséges jegyek számát. A továbbiakban a számítógép alkalmazása révén adódó előnyös működési módokat ismertetjük. A számítástechnikai lehetőségek kihasználásával a megelőzőleg generált és archivált mintákat újra elő lehet hívni, reaktíválni lehet valamilyen nyilvántartási kód alapján. Analóg bemeneti perifériáról a kötésrajz az előzőleg fóliára, patronpapírra elkészített kötésrajzról vihető be a számítógépbe. A bevitel történhet kézi adatbeviteli eszközökkel az előbb ismertetett direkt vagy szimbolikus jelek (például 4-esek formájában). Beadhatók továbbá a különböző kezdeti feltételek (nyüstbefűzés, felvetési sorrend), a minta jellege (átlós, szimmetrikus, általános krepp stb.), a szövéstechnológiai paraméterek (fonallebegések, kereszteződési hányad, szőhetőségi index stb.), a működésmód a minta felhasználására, hogy csak néhányat említsünk. A számítógép ezeket a bevitt alapjeleket felhasználva mintasorozatot hoz létre. A mintasorozat generálása félautomatikus vagy automatikus lehet. Félautomatikus üzemmódban a tervező együttműködik a számítógéppel. A számítógép a kötésre előírt feltételeket is meghatározza, illetve ellenőrzi. A számítógéphez kapcsolt megjelenítő csak az előírt feltételek teljesítése esetén hozza ki a generált kötést. A megjelenített kötésterv a tervező kívánságai szerint hagyható jóvá, választható ki vagy manipulálható. Ez utóbbi történhet többszörözéssel, ahol a minta jobb megítélése érdekében az eredeti mintaelem kétdimenziós többszöröse megjeleníthető. A torzítás során a minta egyes sorainak többszöröse, elhagyása vagy felcserélése új minta kialakítására vezet. A forgatást akkor alkalmazzuk, ha a technológia szabadsága lánc- és vetülékirányban különböző. Ezzel jobb technológiai feltételek, például szőhetőség alakítható ki. A tükrözés szimmetrikus minták kialakításának egyik lehetséges módszere. A kötésminta bármely oldala vagy sarokpontja körül tükrözhető. Speciális fajtája, amikor az alapkötés komponensét rakjuk tükörképként, amikor az ún. kőmintázat jön létre. Addícióval és átlapolással lehetőség van az előzőekben előállított, manipulált kötésminták egymás mellé, illetve egymásra illesztésére. Az így összetett kötésmintákkal erősített kötéseket, dublé kötéseket lehet előállítani. A számítógép minden manipulációt csak az eredeti peremfeltételek határain belül engedélyez. A lehetséges beavatkozások száma és sorrendje kötetlen. A véglegesnek elfogadott kötés kinyomtatható, memóriában tárolható, archiválható vagy le is szőhető rendszerhez illesztett elektronikus vezérlésű szövőgép segítségével. Önműködő üzemmódban az előre megadott peremfeltételek mellett a számítógép önállóan generál kötéseket és meghatározza a kötések jellemzőit, a fonal sűrűségét stb. A kötésrajzot archiválja vagy automatikusan vezérli a szövőgépet az előírt méretű mintaszövet leszövéséhez. Mint ahogy korábban említettük, a kötésterv vagy mintázat részeként színtervet is készíthetünk, amit szintén a számítógépbe viszünk és ott manipulálunk. Ilyenkor a számítógéphez színes megjelenítő van kapcsolva, amelyen a lánc- és vetülékrendszerben a színes fonalak sorrendje, a kötésminta együttesen és a szövet színmintázata jeleníthető meg. Miután a kötés és a színmintázat laza kapcsolatban van egymással, és azonos színmintázat több kötése is megvalósítható, a számítógép a kötésvariációk képzését is elvégzi. A mintázási eljárással a színes grafikus megjelenítővel gyakorlatilag számtalan színkombinációban jeleníthető meg a szövet színmintázata, ami lehetővé teszi a legkedvezőbb színállás kiválasztását. Ezzel a próbaszövés előkészítési periódusa, a mintatervezés minimális időre szorítható le. A számítógépes mintázat előállító eljárás a mintacsoportok gyakorlatilag vágtelen sorozatát készíti el és a mintázáson túlmenően a szövet gyárthatóságának paramétereiről is azonnal tájékoztat. Az 5. ábrán a 20 számítógép és a 21 szövőgép összekapcsolásának elvi vázlatát látjuk. Közöttük elektromechanikus átalakító van, aminek 22 optocsatoló és tranzisztoros 23 vezérlőpanel is része. A 20 számítógép, 21 szövőgép, 22 optocsatoló és 23 vezérlőpanel 24 jelvezetékek útján van egymással összekapcsolva. Ahhoz, hogy a mintaváltás megfelelő pillanatban történjen, a 21 szövőgépen fordulatszám-jeladó található, mely megszakítási kérelemmel jelzi a számítógépnek, hogy a mintaelem új sorát kell a vezérlőpontokra kivinni. Egy másik bemenőponton a 21 szövőgép forgásirányát jelző állapotjel van. Ez azért szükséges, mert fonalszakadáskor a 21 szövőgépet visszafelé kell forgatni, de a mintakiolvasást is visszafelé kell mozgatni. A vetülék mintázáshoz szükséges színsorrend előállítása elektromos oldalról elvileg megegyezik az előzőekben leírtakkal, tehát a számítógép által kiküldött mintasor meghatározó bitjei a vetülékoldali színválasztást vezérelhetik. Mechanikus letapogatású és vezérlésű mintaválogató rendszernél az eredeti mechanikus mintválogató rendszert nem kell megváltoztatni, ha az elektomikus és mechanikus egységek közé elektromechanikus átalakítót kapcsolunk be. Ekkor az elektronikus egységek ugyanaazok lehetnek, mint amik az 5. ábrán láhtatók. Találmányunk értelmében a mintázó berendezés tárolt programú vezérléssel is működtethető programozható memóriák segítségével. Erre azért van lehetőség, mert az ismertetett vezérléseknél a már megtervezett minta esetén a számítógép tulajdonképpen csak a soronkénti mintakiolvasást végzi. Ezért ezt a funkciót más elektronikus egységekkel is meg lehet valósítani, ha az adott mintákat tartalmazó információkat programozható (és/vagy törölhető és újra programozható) memória áramkörök tartalmazzák. A tárolt progaramoknak a kiolvasása és a 21 szövőgép mintázóberendezéseienek vezérlése a 6. ábrán vázlatosan látható áramkör segítségével történhet. Itt az 1-N-ig vezérlőponttal rendelkező 22 optocsatolóhoz ellenállások és tranzisztorok útján M mágnesek csatlakoznak. A programozható memóriából a kötésminta kiolvasása soronként történik az 5. ábrán ismertetett fordulóinak segítségével. A minta kezdő- és végcíme peremkerekes kapcsolóval állítható be. Ez a memória áramkörök jobb kihasználása szempontjából szükséges, mert ritkán fordul elő, hogy adott minta a memóriatömb teljes egészét kitöltené. A 2716-EPROM áramkörök esetén a teljes hosszúság 4096 sor, míg egy-egy gyakorlatban előforduló minta megvalósításához néhány száz sor is elegendő. Ahhoz, hogy esetleges áramkimaradás esetén az elektronika a mintvezérlést attól a ponttól tudja folytatni, ahol az áramkimaradás miatt a szövőgép megállt, a címszámláló áramkör áramkimaradás esetén is kap tápfeszültséget. Ebből a célból a kiolvasó áramkör olyan kapcsolással van ellátva, ami azt feszültségkimaradás esetén tartalék áramforrásra kapcsolja. A tartalék áramforrás rá5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 4
