185517. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés szövött termékek mintázatának előállítására
1 185 517 2 kapcsolását diódás áramkör végzi akkor, ha hálózati tápegység által szolgáltatott tápfeszültség egy küszöb érték alá csökken. Az ilyen kapcsolások önmagukban ismertek, úgy hogy további bemutatást nem igényelnek. A mechanikus kelmeképző berendezés és az elektronikus számítógép összekapcsolása érdekében a kettő közé elektromechnaikus átalakítót kell iktatni. A 7. ábra azt az esetet szemléltetni, amikor az elektromechanikus átalakító nyüstgép tűválogató rendszeréhez csatlakozik láncmintázás érdekében. A korszerű szövőgépeken a láncfonalak kötésének vezérlését az ún. kétütemű nyüstgép valósítja meg, amelynél platina mozgató 25 és 26 kések, 27 és 28 platinákkal kapcsolódva 29 himba és 30 emelőkar útján emelik a nyüstöket. A 27, 28 platinák és a 25, 26 kések kapcsolata a vezérléstől függ. A 7. ábra szerinti esetben a 28 alsó platinát alsó 31 tű, a 27 felső platinát pedig felső 32 tű emeli. A platina emelő 31 és 32 tűk kétkarú 33 és 34 emelőkkel kapcsolódnak. Az alsó platina emelő 31 tűt mozató 33 emelő 35 bütyökhöz, a felső 32 tűt mozgató 34 emelő 36 bütyökhöz kapcsolódik. A kétkarú 33 és 34 emelőknek ez a karjuk egy-egy 37 elektromágneshez csatlakozik. A 7. ábrán látható elektromechnanikus átalakító a következőképpen működik. A vezérlés pillanatában a 35, 36 bütykök a 37 mágnesek vasmagjaira nyomják a 33, illetve 34 emelőket. Ha a 37 elektromágnesek közül valamelyik áram alá kerül, akkor a 33, 34 emelők közül az egyik nem tud elválni a hozzátartozó 37 elektromágnes vasmagjától. Ennek következtében az illető 33, vagy 34 emelőhöz tartozó 31 vagy 32 tű nem tud lesüllyedni és a 25, 26 kés elmozdulásakor az illető 27 vagy 28 platina a helyén marad. A 33 és 34 emelők elfordulását 38 húzórugó segíti elő. A 7. ábrán a 34 emelőhöz tartozó 37 elektromágnes nincs gerjesztve, úgyhogy a 38 húzórugó és a 27 platina súlya hatására el tud fordulni és a 27 platina rásűllyedhet a 25 késre. Ekkor a 27 platina a 25 késsel együtt mozdul el. A 8—14. ábra esetében olyan kiviteli alakot mutatunk be, amikor az elektromechnanikus átalakító szövőgép vetülékbevívő rendszeréhez van csatlakoztatva. Ez vetülék mintavezérlésére szolgál. A 8. ábra felülnézetéből megállapítható, hogy 41, 42, 43 és 44 vetülékfonalakat 45, 46, 47 és 48 fonalvezetők olyan kétdimenziós elrendezésbe vezetik, amelyeknél a mintavezérléssel mozgatott fonal a helyben maradó fonalakkal nem érintkezhet. A 41—44 vetülékfonalak mindegyike egyik végükkel 52 szövetbe vannak beszőve és bordaverés közben két 50 és 51 ollópenge között 49 horog alá kerül. Az elektromechanikus átalakító működése közben a vetülék kiválasztása úgy történik, hogy az 5., illetve 6. ábrán látahtó elektronikus vezérlőegységből érkező vezérlőjel hatására 53 elektromágnes gerejesztett állapotba kerül, 54 vasmagját 56 nyílirányba húzza. Ezt a mozgást 55 rugó is elősegíti. Ekkor a kiválasztott 48 fonalvezető és 44 fonalat vetülékbevívő 57 fej alá a gömbvégű 58 csap fölé viszi (8. ábra). Ezt követően az 59 tengely elfordul, az erre ékelt 60 emelő, illetve az 58 csap a kiválasztott 4 fonalat a vetülékbevívő 57 fej 61 orrai elé viszi. Ezt a helyzetet kinagyítva, külön is szemlélteti a 10. ábra. Ezzel megtörtént a vetülékkiválasztás. A vetülékkiválasztás után az 57 fej hajtű alakban viszi be a szádnyílásba a kiválasztott 44 vetülékfonalat. (11. ábra). Az 52 szövet másik széle felől egyidejűleg 63 áthúzófejei tartalmaz 62 vetülékvívő is a szád közepe felé közelít, ahogy ezt a 12. ábrán mutatjuk. A vetülékbevívő 57 fej és a 63 áthúzófej részleteit a 13 ábra metszetén külön is bemutjuk. Ez az ábra azt a pillanatot ábrázolja, amikor az 57 fej éppen átadja a 44 vetülékfonalat a 63 áthúzófejnek. A 63 áthúzófej 64 laprugóval és 65 orral van ellátva. A 63 áthúzófej úgy hatol be a vetülékbevívő 57 fej nyílásába, hogy az utóbbi által bevitt 44 vetülékfonal a 64 laprugó és a 65 orr közé kerül. Eközben a szádnyílásba bevitt vetülékfonalat a 49 horoggal az 50, 51 ollópengék közé juttatjuk (11. ábra). Amikor a 63 áthúzófej átveszi a vetülékbevívő 57 fejtől a kiválasztott 44 vetülékfonalat, az 50 és 51 ollópengék elvágják azt és a vetülékbevitel eddigi szakaszában nyitott 69 fonalfék bezár. A visszahúzódó 62 vetülékbevívő a láncfonalak közé fekteti a 44 vetülékfonalat. A fonal elvágásával egyidejűleg az 58 csap alapállásba kerül, amivel az újabb 41—44 vetülékfonal kiválasztás megtörténhet. A 14. ábrán távlati képben külön is kirajzoltuk a gömbvégű 58 csap és az 50, 51 ollópengék működtető elemeit. Az előbbi a 60 emelő útján, az utóbbiak közvetlenül az 59 tenelyre vannak ékelve, aminek a végére 66 egykarú emelő van rögzítve. A 66 egykarú emelőhöz pontvonallal jelzett 67 vonórúd csatlakozik, ami az ábrán fel nem tűntetett bütyökkel együtt az 59 tenelyt 68 nyíl irányában fordítja el. Ekkor zárulnak az 50 és 51 ollópengék és lép működésbe a 69 fonalfék. A befektetett vetülékfonal tehát szimpla. Az újabb ciklus kezdésekor, a 41—44 vetülékfonalak következő kiválasztásakor a 69 fonalfék ismét old. Ha a következő vetésnél nem a 44 vetülékfonalat akarjuk bevinni, hanem valamelyik másikat, akkor az 53 elektromágnes kikapcsol, nem kap gerjesztő áramot és valamelyik másik 45—47 fonalvezetőhöz tartozó elektromágnes lép működésbe. További kiviteli alakot mutat a 15—17. ábra, ahol az elektromechnaikus átalakító mikrovetélős szövőgép vetülékválogató rendszeréhez van csatlakoztatva. Mint ismeretes, az ilyen típusú szövőgépek esetében a vetülékváltás hengerpalástban kiképzett vezetékben mozgó fonalfogók segítségével történik. A fonalfogókat tartalmazó ívet — kúpfogazású kapcsoló fogasívekkel — a 15. ábrán látható 71 tengely végzi. A 71 tengely I, illetve II helyzetét (ami egyúttal egy-egy vetülék fajta kiválasztási helyének is megfelel) 72 lépcsős csúszka állítja be. Ha a 72 lépcsős csúszka 73 nyíl irányában mozdul el, rugóterhelésű 74 görgő a 72 lépcső csúszkában lévő 75 bemélyedésbe fut, a 71 tengely pedig a II helyzetből az I helyzetbe vált át. A 72 lépcsős csúszkát az 5., illetve 6. ábra szerinti kapcsolással vezérelt 76, 77 elektromágnesek működési állapotától függően 78 kétkarú emelő mozgatja. Ennek a 78 kétkarú emelőnek a lehetséges helyzeteit — két színváltós berendezés esetében — a 16. ábra mutatja vázlatosan. A 15. ábrára visszatérve láthatjuk, hogy a 78 kétkarú emelőhöz a 72 lépcsős csúszka csatlakozásával ellentétes végénél 79 csuklópont útján 80 rúd kapcsolódik. A 80 rúd állandóan forgó tengelyre ékelt 81 tárcsa 82 execentrikus csapja által hajtva mozog. Ha most újra a 16. ábrát szemléljük, láthatjuk, hogy a vetülékvezérlés a 78 emelő jobboldali 79 csuklópontja függőleges elmozdulásának engedélyezésével vagy meggátolásával történik. A 78 kétkarú emelő reteszelő szerkezethez van csatlakoztatva. Ebből a célból 83 csukló útján 84 csúszka van csatlakoztatva, amely 85, 86, 87 és 88 kivágásokkal van ellátva. A reteszelő szerkezetnek továbbá az ezekhez a 85—88 kivágásokhoz való kapcsolódásra képes 89 és 90 5 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
