185476. lajstromszámú szabadalom • Eljárás benzo [4,5]pirano [2,3-c]pirrolszármazékok és az ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 185 475 2 A találmány tárgya eljárás új benzo[4, 5]-pira«o [2,3-c]pirrol-származékok és az ezeket hatóanyagként tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására. A találmányhoz legközelebb a 3 888 946. számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírásban ismertetett (A) általános képletű vegyület áll, mely a ta­lálmány szerinti eljárással előállított vegyületektől szer­kezetét és farmakológiai hatását tekintve is különbözik. A szerkezetet tekintve: a piranogyűrűben az oxigén­atom más helyzetben van és az ismert vegyület két azo­nos alkilcsoport-helyettesítőt tartalmaz a piranogyűrű oxigénatomjával szomszédos szénatom. Farmakológiai hatását tekintve: az ismert vegyületről dopamin-receptorokat stimuláló hatást nem írtak le. Közelebbről, a találmány tárgya eljárás az új, (1) álta­lános képletü vegyületek előállítására, amelyek képleté­ben R^ésRí jelentése hidrogénatom, 1-4 szénatomos alkil-, 1-4 szénatomos alkoxi-, fenil-(l —4 szénatomos)-alkoxi-, hidroxilcsoport, meti­­lén-dioxi-, (1—4 szénatomos)-alkanoil-oxi­­vagy benzoil-oxi-csoport; és R3 jelentése hidrogénatom, 1-5 szénatomos alkil-, adott esetben a fenilcsoporton metoxí­­vagy hidroxicsoporttal helyettesített fenil-(l -4 szénatomos)alkil-csoport. Az új, (I) általános képletű vegyületek gyógyászatilag elfogadható savaddíciós sóinak előállítása szintén tárgya a találmánynak. A találmány szerinti vegyületek különösen hatásos dopamin-antagonisták. A találmány szerinti vegyületek előállítása az analóg vegyületek előállítására ismert, szokásos eljárásokkal történhet. Egy jól használható módszer szerint egy (II) általá­nos képletű vegyületből - a képletben R] és R2 a fenti jelentésű, 0 vagy két hidrogénatomot vagy egy oxigénatomot jelent, és R4 az Ra-mal azonos jelentéseket veheti fel, de jelent­het még egy (1-5 szénatomos)alkoxi-karbonil-cso­­portot is — vagy savaddíciós sójából indulunk ki. Ezt a (II) általános képletű vegyületet termolitikusan egy (III) általános kép­letű vegyületté - a képletben R3, R2, R4 és Q jelentése a fenti - vagy savaddíciós sójává alakítjuk. A termolízis előnyösen 100 °C és 200 °C, még előnyösebben 160 °C és 180 °C közötti hőmérsékleten megy végbe. Előnyösen olyan (II) általános képletű vegyületeket vetünk alá termolízisnek, amelyekben egy amid-kölés van jelen. Ez azt jelenti, hogy azok a (II) általános kép­letű vegyületek az előnyös kiindulási anyagok, amelyek képletében Q oxigénatomot jelent vagy R4 jelentése alkoxi-karbonil-csoport. A kapott (III) általános képletű vegyület (abban az esetben, ha még nem felel meg egy (I) általános képletű vegyületnek) szokásos módon átalakítható egy (I) általá­nos képletű vegyületté. így például az olyan (III) általá­nos képletü vegyületek, amelyek képletében Q oxigén­atomot jelent, az amidcsoportok redukciójára általáno­san alkalmazott módszerrel a megfelelő, O helyén hidro­génatomot tartalmazó (I) általános képletű vegyületté redukálhatok. A redukciót előnyösen egy komplex fém-hidriddel, így lítium-alumínium-hidriddel vagy dibo­ránnal vagy bór-hidriddel dimetil-szulfidban és tetrahid­­rofuránban végezzük. Ha egy (III) általános képletü vegyületben R4 alkoxi­­-karbonil-csoportot jelent, savas vagy bázisos közegben végrehajtott hidrolízissel olyan (I) általános képletű vegyületekhez jutunk, amelyek képletében R3 hidrogén­­atomot jelent. Az alkoxi-karbonil-csoport redukciója, amelyet előnyösen egy komplex fém-hidriddel hajtunk végre, pedig olyan (I) általános képletü vegyületekhez vezet, amelyekben R3 metilcsoportot jelent. A találmány szerinti szintézis kiindulási anyagaként használt (II) általános képletű vegyületek analóg vegyüle­tek előállítására ismert, szokásos módszerekkel állíthatók elő. Az 1. és 4. példa ismertetésénél megadott A) és B) reakcióvázlat példaképpen részletesebben szemlélteti bizonyos ilyen vegyületek előállítását. Az (I) általános képletű vegyületek két királis köz­pontot tartalmaznak, így két (I) általános képletű race­­mát (egy cisz- és egy transz-racemát) és négy optikailag aktív módosulat lehetséges. A találmány kiterjed vala­mennyi lehetséges sztereoizomer és enantiomer előállí­tására. Az (I) általános képletű cisz- és transz-vegyületek szo­kásos módon, frakcionált kristályosítással, oszlopkroma­­tográfiásan, preparatív vékonyrétegkromatográfiásan vagy megoszlási kromatográfiás úton választhatók szét. A cisz- vagy transz (I) általános képletű vegyületek természetesen úgy is előállíthatok, hogy az (I) általános képletű vegyületek előállítása során a cisz- és transz-izo­merek különválasztását egy intermedieren hajtjuk végre, majd az így kapott cisz-, illetve transz-intermediert alakítjuk át a megfelelő cisz, illetve transz (I) általános képletű vegyületté. Ebből a szempontból különösen elő­nyös intermedier az a (III) általános képletű vegyület, amelynek képletében Q oxigénatomot jelent. A racem (I) általános képletű vegyületek szokásos módon választhatók szét optikai antipódjaikra, például optikailag aktív savak felhasználásával. A rezolválás azon­ban a (III) általános képletű intermedieren is végrehajt­ható. Ebben az esetben az ismertetett szintézis közvet­lenül az optikailag aktív (I) általános képletű vegyületek keletkezéséhez vezet. A találmány szerinti vegyületek savaddíciós sói szoká­sos módon úgy állíthatók elő, hogy az (1) általános kép­letű szabad bázisokat savakkal, így sósavval, bróm-hidro­­gén-sawal, jód-hidrogén-sawal, foszforsavval, ecetsavval, maleinsawal, malonsawal, fumársawal, borkősavval, borostyánkősavval, citromsavval, aszkorbinsawal vagy szalicilsavval reagáltatjuk. Nyilvánvalóan lehetőség van arra, hogy egy (1) általá­nos képletű vegyületet átalakítsunk egy másik (I) általá­nos képletű vegyületté. így például az (I) általános képletű helyettesítetlen amin (R3 jelentése hidrogénatom) szokásos módon, például egy alkil- vagy fenil-alkii-halogeniddel reagáltatva alkilezhető vagy fenil-alkilezhető, de eljárhatunk úgy is, hogy a szóbanforgó nitrogénatomot acilezzük, majd redukáljuk a kapott N-acil-vegyületet. A nítrogénatom­­hoz előnyösen az Eschweiler-Clarke módszerrel (formal­dehid és hangyasav felhasználásával) vagy formaldehiddel és nátrium-ciano-bór-hidriddel, alkalmas oldószerben, például acetonitrillel végrehajtott reakcióval kapcsolha­tunk metilcsoportot. Ezenkívül az alkoxi- vagy fenil-alkoxi- előnyösen meíoxi-szubsztituensek a fenilcsoporton a megfelelő 5 10 15 20 25 3C 35 40 45 50 55 fiO 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents