185419. lajstromszámú szabadalom • Eljárás halogénezett szteroidszármazékok előállítására
1 185 419 2 kenőcsök vagy krémek. Ezek a gyógyszerkészítmények adott esetben sterilizálva is lehetnek és/vagy segédanyagokat, mint pl. konzerváló-, stabilizáló-, nedvesitővagy emulgeálószereket, továbbá az ozmózisnyomás megváltoztatása céljából sókat, végül puffereket tartalmazhatnak. A szóbanforgó gyógyszerkészítmények még terápiás szempontból értékes vagy biológiailag hatásos más anyagokat is tartalmazhatnak. Elsősorban azonban a helyileg alkalmazható gyógyszerkészítmények, így krémek, kenőcsök, paszták, habok, tinktúrák és oldatok jönnek tekintetbe; ezek kb. 0,01 % — kb. 0,5 % hatóanyagot tartalmaznak. A krémek „olaj a vízben” típusú emulziók, melyek 50%-nál több vizet tartalmaznak. Olajos jellegű alapanyagként elsősorban zsíralkoholokat, így pl. lauril-, cetil- vagy sztearilalkoholt; zsírsavakat, mint pl. palmitin- vagy sztearinsavat; folyékony és szilárd viaszokat, mint pl. izopropil-mirisztátot, gyapjúviaszt vagy méhviaszt és/vagy szénhidrogéneket, mint pl. vazelint (petrolátumot) vagy paraffinolajat használunk. Emulgeálószerként az olyan felületaktív anyagok jönnek tekintetbe, melyek főleg hidrofil tulajdonságokkal rendelkeznek. Ilyenek a megfelelő nem ionos emulgeátorok, így a polialkoholok zsírsavakkal képezett észterei, vagy ezek etilén-oxiddal alkotott adduktumai, mint pl. a poliglicerin-zsírsavészterek vagy a polioxietilén-szorbitán-zsírsavészterek (Tween-féleségek), továbbá a polioxietilén-zsíralkohol-éterek vagy -zsírsavészterek; vagy pedig a megfelelő ionos emulgeátorok, így a zsíralkohol-szulfátok alkálifémsói, mint pl. a nátrium-lauril-szulfát, a nátrium-cetil-szulfát vagy a nátrium-sztearii-szulfát, melyeket szokásosan egy zsíralkohol, mint pl. cetil-alkohol vagy sztearil-alkohol jelenlétében alkalmazunk. A vizes fázishoz adott adalékanyagok feladata pl. a krém kiszáradásának megakadályozása; ilyenek például a polialkoholok, mint pl. a glicerin, a szorbit, a propilénglikol és/vagy a polietiléngiikolok. A krémekhez még konzerválószereket és illatanyagokat stb. is adhatunk. A kenőcsök „víz az olajban” típusú emulziók, amelyek legfeljebb 70 %, előnyösen azonban csak mintegy 20-50 % vizet vagy vizes fázist tartalmaznak. A zsírfázis elsősorban valamilyen szénhidrogén, mint pl. vazelin, paraffinolaj és/vagy kemény paraffin lehet. A vízmegkötő képesség növelése céljából a zsírfázis előnyösen még valamilyen alkalmas hidroxivegyületet, így pl. zsiralkoholokat vagy ezek észtereit, mint pl. cetil-alkoholt; vagy gyapjúviasz-alkoholokat illetve gyapjúviaszt tartalmaz. Emulgeátorként a megfelelő lipofil anyagok szolgálnak, ilyenek a szorbitán-zsírsavészterek (Span-féleségek), mint pl. a szorbitán-oleát és/vagy a szorbitán-izosztearát. A vizes fázis adalékanyagai többek között nedvességet megtartó szerek, így polialkoholok, mint pl. glicerin, propilénglikol, szorbit és/vagy polietilénglikol, továbbá konzerválószerek, illatanyagok stb. lehetnek. A zsíros kenőcsök vízmentesek, és az alapanyaguk különösen szénhidrogéneket, így pl. paraffint, vazelint és/vagy folyékony paraffinokat, továbbá természetes vagy félszintetikus zsírokat, mint pl. kókuszzsírsav-trigliceridet, vagy előnyösen valamilyen keményített olajat, mint pl. hidrogénezett földimogyoróolajat vagy ricinusolajat, ezen kívül még a glicerin részleges zsírsavésztereit, mint pl. glicerin-monosztearátot és glicerin-disztearátot, valamint a kenőcsökkel kapcsolatban megemlített és a vízfelvevő képességet növelő zsíralkoholokat, emuigeátorokat és/vagy adalékanyagokat tartalmaz. V paszták olyan krémek illetve kenőcsök, melyek szexrétumckat abszorbeáló porokat tartalmaznak; ilyenéi: pl. a fémoxidok, így a titán-oxid, vagy a cink-oxid, továbbá a talkum és/vagy az alumínium-szilikátok. Ezek feladata a nedvesség vagy a szekrétum megkötése. A habokat nyomásálló edényekből adagoljuk és ezek aeroszol-alakú folyékony, olaj a vízben típusú emulziók, amelyekhez propellensként halogénezett szénhidrogéneket, így klőr-fluor-(rövidszénláncú)-alkánokat, mint pl. dikíór-difluor-metán és diklór-tetrafluor-etánt használunk. Olajos fázisként többek között szénhidrogéneket, mint pl. paraffinolajat, zsíralkoholokat, mint pl. cetilahoholt, zsírsav-észtereket, mint pl. izopropil-mirisztátot és/vagy egyéb viaszokat használunk. Emulgeátorként a túlnyomórészt hidrofil tulajdonságokkal rendelkezőket, így pl. polioxietilén-szorbitán-zsírsavésztereket (Tweenfék ségek), továbbá a túlnyomórészt lipofil tulajdonságokkal rendelkezőket, így pl. szorbitán-zsírsavésztereket (Span-féleségek), illetve ezek elegyét alkalmazzuk és a készítményhez még a szokásos adalékanyagokat, így pl. konzerválószereket is adhatunk. A tinktúrák és az oldatok esetében a készítmény alapja víz és etanol, amely még — egyebek mellett — polialkoholokat, mint pl. glicerint, glikolt és/vagy polietiiénglikolt tartalmaz a párolgási veszteségek csökkentése céljából. További adalékanyaguk az ún. zsírositó sze-ek, mint pl. a kisebb molekulasúlyú polietiléngiikolok zsírsavakkal alkotott észterei, vagyis vizes elegyekben oldható lipofil anyagok, amelyek az etanol által a bőiből kioldott zsíros anyagokat pótolják. A készítményekhez szükség esetén más segédanyagokat is adhatunk. A helyileg alkalmazható gyógyszerkészítmények előállítása önmagában véve ismert módszerekkel történik, így például a hatóanyagot feloldjuk vagy szuszpendáljuk az alapanyagban vagy annak egy részében, szükség esetén. A hatóanyagnak oldat formájában történő felhasználásánál azt rendszerint még az emulgeálás előtt a két fázis közül az egyikben oldjuk. A szuszpenzió alakban történő feldolgozás során a hatóanyagot az emulgeálást követően az alapanyag egy részével összekeverjük és azután adjuk hozzá a készítményhez szükséges további anyagokhoz. A hatóanyag, mint pl. az előbbiekben különösen kiemelt bármelyik vegyület, adagolása elvileg hasonlít az ismert kortikoid-tipusú helyi gyulladásgátló szerekéhez . Az adagolás mégis függ egyrészt a kezelendő melegvérű fajtájától, testsúlyától, életkorától és egyéni állapotát 51, másrészt az alkalmazás módjától. Az adagolást minden egyes esetben ismert módon végzett rutin-tesztek segítségével be lehet állítani. A találmány tárgyához tartozik még az a módszer is, amellyel melegvérűek — mindenekelőtt az ember — testének, kiváltképpen bőrének, gyulladással együttjáró patológiás állapotát csillapítjuk, illetve szüntetjük meg; a módszert az jellemzi, hogy az említett testet vagy testrés. t valamely A általános képletű vegyület gyulladások ellen hatásos mennyiségével kezeljük egymagában, vagy valamilyen gyógyszerkészítmény formájában, mimelletí a h;lyi alkalmazást előnyben részesítjük. A „gyulladások ellen hatásos mennyiség” meghatározás alatt a hatóanyag azcn mennyiségét kell érteni, amely a gyulladás szignifikáns gátlására elegendő. A következő Példákban a jelen találmány gyakorlati megvalósítását közelebbről is bemutatjuk, anélkül azon-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 7
