185361. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként cikloalkán-karbonsav-származékokat tartalmazó növénynövekedést szabályozó készítmények és eljárás a hatóanyag előállítására
185 361 2 X általános képletű vegyületet és adott esetben 1 mól savmegkötőszert számítunk. A reakcióelegy feldolgozását szokásos módszerekkel végezzük. A találmány szerinti készítményekben felhasznált hatóanyagok befolyást gyakorolnak a növények metabolizmusára, és ezért a készítmények a növények növekedésének szabályozására használhatók fel. A növénynövekedést szabályozó anyagok hatásmechanizmusának eddigi vizsgálata arra az eredményre vezetett, hogy egy hatóanyag egy vagy akár több különféle hatást is kifejthet a növényekre. A kifejtett hatás általában függ az alkalmazás időpontjától, a magok fejlődési stádiumára, illetve a növények fejlettségére vonatkoztatva, a növényekre, illetve a növények környezetébe kihordott hatóanyag-mennyiségtől és az alkalmazás módjától. Minden esetben követelmény, hogy a növekedésszabályzó anyagok a kultúrnövényeket a kívánt módon pozitiven befolyásolják. A növényi növekedés szabályozására alkalmas készítményeket felhasználhatjuk például a növények vegetatív növekedésének gátlására. Ez a fajta növekedésgátlás elsősorban a fű esetében jelentős gazdaságilag, mert a fűnövekedés visszaszorítása révén csökkenthető például a fűnyírás gyakorisága díszkertekben, parkokban és sportpályákon vagy utak mentén. Fontos a lágyszárú és faszerű növények növekedésének visszaszorítása is utak mentén, távvezetékek környékén vagy általában szólva olyan területeken, álról nemkívánatos az erős növekedés. A növekedésszabályzó anyagok további fontos felhasználási lehetősége a gabonafélék hosszirányú növekedésének gátlása, mert a szár megrövidülésével csökken a növények eltömésének veszélye betakarítás előtt, vagy teljes mértékben el is kerülhető. Ezen kívül a növekedésszabályzók előidézhetik a gabonák szárának megerősödését is, ami szintén a letörés, más szóval elfekvés ellen hat. Sok kultúrnövény esetében azt eredményezi a vegetatív növekedés gátlása, hogy a kultúra sűrűbben nő, így a talaj felületegységére számítva több termés érhető el. Egy másik mechanizmus szerint a növekedésszabályzók azáltal növelik a terméshozamot, hogy lehetővé teszik, hogy a tápanyagok nagyobb mértékben a virág- és gyümölcsképződésre fordítódjanak, miközben a vegetatív növekedés gátlást szenved. Sok esetben a növekedésszabályzó készítményekkel a vegetatív növekedés elősegítése is elérhető. Ennek akkor van nagy gyakorlati jelentősége, ha a vegetatív növényi részeket takarítjuk be. A vegetatív növekedés gyorsulása azonban egyidejűleg a generatív növekedés gyorsulásához is vezethet úgy, hogy például megnő a termések mérete vagy mennyisége. Néhány esetben a terméshozam a növényi anyagcserébe való olyan beavatkozással is növelhető, amely nem érezteti hatását a vegetatív növekedés befolyásolásában. A növekedésszabályzó készítmények ezen kívül megváltoztathatják a növények összetételét is, és így jobb minőségű termés betakarítását teszik lehetővé. így lehetőség van például a cukorrépa, cukornád, ananász és citrom cukortartalmának emelésére vagy a szójabab protein-tartalmának növelésére. A növekedésszabályzók befolyásolhatják a virágok nemét is. Kedvezően befolyásolható a növekedésszabályzó készítményekkel a szekunder növényi anyagok termelődése és elvezetése is. Példaképpen a gumifák latexének lecsapolását említjük meg. A növények növekedése során a növekedésszabályzók segítségével gyarapíthatók az oldalelágazások is, a csúcsi dominancia kémiai megtörésével is. Ennek például a dugványtermelésnél van jelentősége. Lehetőség van az oldalhajtások növekedésének gátlására is, például dohánynövények esetében a tetejezés után az oldalhajtások növekedésének gátlása a levélnövekedést segíti elő. A növekedésszabályzó készítményekkel úgy szabályozható a növények levélborítottsága, hogy a kívánt időportra teljes levélhullás legyen elérhető. Ez a fajta! lombtalanítás azért érdekes, mert segítségével megkönnyíthető például a szőlő vagy gyapot mechanikai betakarítása, vagy a növények átültetésének időpontjára lecsökkenthető a párolgás. Meggátolható a növekedésszabályzók felhasználásával az idő előtti terméshullás is. Lehetőség van azonban arra is, hogy a terméshullást - például gyümölcsök esetében - kémiai ritkítás révén meghatározott mértékben elősegítjük. A növekedésszabályzók arra is felhasználhatók, hogy kultúrnövényeknél a betakarítás időpontjára lecsökkentsék a termések eltávolításához szükséges erőt, és így lehetővé tegyék a termés mechanikai betakarítását, illetve megkönnyítsék a kézi betakarítást. A növekedésszabályzó készítmények alkalmasak a termés érésének gyorsítására vagy lassítására is, akár betakarítás előtt, akár utána. Ez különösen azért előnyös, mert ezáltal optimálisan lehet alkalmazkodni a piac szükségleteihez. A növekedésszabályzók néhány esetben javíthatják a gyümölcsök színét is. Ebből következik, hogy ezzekel a készítményekkel az érés időbeli koncentrálása is elérhető. Ezáltal például dohány, paradicsom vagy kávé esetében biztosítható, hogy a termés akár gépileg akár kézi úton egyetlen munkafolyamatban betakarítható legyen. A növekedésszabályozó anyagokkal befolyásolható a növények magvainak vagy a növényi rügyeknek a nyugalmi állapota, tehát az endogén évritmus is. így elérhető, hogy bizonyos növények, például az ananász vagy a kertészetek dísznövényei olyan időpontban csírázzanak, hajtsanak ki vagy virágozzanak, amelyben erre egyébként nem mutatnának hajlandóságot. A növekedésszabályzókkal gátolható a rügyek kihajtása és a magok csírázása is, ami például felhasználható arra, hogy fagyveszélyes területeken csökkentsük a késői fagyok által okozott károkat. A növekedésszabályzó készítményekkel halofília is előidézhető kultúrnövényeknél. Ezzel biztosítható annak a lehetősége, hogy növényeket sótartalmú talajokon is termeszthessünk. A növekedésszabályzó készítményekkel ezen kívül növelhető a fagy- és szárazságtűrő képesség. A hatóanyagok szokásos készítményekké alakíthatók, amelyek lehetnek oldatok, emulziók, permetporok, szuszpenziók, porok, porozószerek, habok, paszták, oldható porok, szemcsék, aeroszolok, szuszpenziósemulzíós koncentrátumok, csáváz óporok, hatóanyaggal impregnált természetes és szintetikus anyagok, polimer anyagokkal készült finomkapszulázott készítmények, csávázási célra szolgáló burkolómasszák és ULV-hideg- és melegköd készítmények. A készítmények előállítása szokásos módon történik, például úgy, hogy a hatóanyagokat elkeverjük töltőanyagokkal, tehát folyékony oldószerekkel, nyomás alatt álló cseppfolyósított gázokkal és/vagy szilárd hordozóanyagokkal. adott esetben felületaktív anyagok, tehát emulgeátorok és/vagy diszpergálószerek, és/vagy 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65
