185361. lajstromszámú szabadalom • Hatóanyagként cikloalkán-karbonsav-származékokat tartalmazó növénynövekedést szabályozó készítmények és eljárás a hatóanyag előállítására
1 185 361 2 hab? ‘t elősegítő anyagok felhasználása mellett. Ha töltőanyagKÍnt vizet használunk, segédoldószerként például szerver oldószereket is felhasználhatunk. Folyékony oldószerekként elsősorban a következő vegyületek jönnek számításba: aromás szénhidrogének, így xilol, toluol vagy alkil-naftalinok; klórozott aromás vegyületek vagy klórozott alifás szénhidrogének, így például klór-benzol, klór-etilén vagy metilén-klorid; alifás szénhidrogének, így ciklohexán vagy paraffinok, például kőolajfrakciók; alkoholok, így butanol vagy glikol, valamint ezek éterei és észterei; ketonok, így aceton, metil-etil-keton, metilizobutil-keton vagy ciklohexanon; erősen poláros oldószerek, így dimetilformamid és dimeíilszulfoxid; valamint a víz. Cseppfolyósított gázalakú töltőanyagokon vagy hordozóanyagokon olyan folyadékokat értünk, amelyek normál hőmérsékleten és nyomáson gázalakúak, például aeroszolos vivőgázokat. Ilyenek a halogénezett szénhidrogének, valamint a bután, propán, nitrogén és széndioxid. Szilárd hordozóanyagként elsősorban a Következő anyagok jönnek számításba: természetes kősztek, így kaolin, agyagok, talkum, kréta, kvarc, attaj-ulgit, montrnorillonit vagy diatonraföldek és szintetikus kőlisztek, így a nagydiszperzitású kovasav, alumíniumoxid és szilikátok. Granulátumokban használható szilárd hordozóanyagok például a következők: összetört és frakcionált természetes kőlisztek, így kaiéit, márvány, gipsz, szepiolit, dolomit valamint szervetlen és szerves iisztekből készült szintetikus granulátumok, ezen kívül szerves anyagokból készült granulátumok, ahol a szerves anyag lehet például fűrészpor, kókuszdióké), kukoricaszár és dohányszár, Emulgeáló- és/vagy habzáselősegítő anyagként a következők jönnek szóba: például nemtonos és amonos ernulgeátorok, így polioxictilén-zsírsavészterek, polioxietilén-zsíralkohoi-éterek, így alkil-arilpoiiglikol-éterek, alkil-szulfonátok, alkil-szulfátok, arilszulfonátok valamint fehérje hidrolizátumok. A diszpergálószerek például a következő anyagok közül kerülőéinek ki: lígnin-szulfitszennylűgok és metil-ceílulóz. A készítményekben . ragasztóanyagok, így karboxirnetil-cellulóz; és természetes és szintetikus, porszerű, szemcsés vagy látexformájű polimerek is felliasználhatók. Az utóbbiak közé tartozik például a gumiarábikum, a polivinil-alkohol és a polivinil-aeetát. Színezőanyagok, így szervetlen színezékek, például vas-oxid, titán-oxid, ferrociánkék, és szerves színezőanyagok, így alizarin- vagy azol-fém-ftalocianin-típusú -zinezékek; valamint nyomnyi mennyiségű tápanyagok, gy vas-, mangán, bór-, réz-, kobalt-, moiibdén- és cinksók is felhasználhatók a készítményekben. A készítmények általában 0,1-95 súly %, előnyösen 0,5 -90 súly % hatóanyagot tartalmaznak. A találmány szerinti hatóanyagok a készítményekben más. ismert hatóanyagokkal együtt is jelen lehetnek. Az ismert hatóanyagok lehetnek például fungicid, inszektieid, akaricid vagy herbicid hatású anyagok. A készítmények tartalmazhatnak ezen kívül trágyázószereket és egyéb növekedésszabályzó Íratással rendelkező anyagokat is. A hatóanyagok hatásukat a belőlük készített készítmények, illetve az azokból előállított felhasználásra kész készítmények formájában fejtik ki. Ilyenek a felhasználásra kész okiatok, emulgeálható koncentrátumok, emulziók, habok, szuszpenziók,' permetporok, paszták, oldható porok, porozószerek és granulátumok. Az alkalmazás szokásos módon, például öntözéssel, fröcsköléssei, 6 permetezéssel, porozással, habzással, gázosítással történhet. A hatóanyagok ezen kívül kihordhatok még az úgynevezett „ultra-kistérfogal ” eljárással, a növények vagy növényi részek bekenhetők a készítményekkel, illetve a hatóanyagkészítmények injektálással is a talajba juttathatók. A vetőmagok kezelésére is lehetőség nyílik. A felhasznált hatóanyag-mennyiségek széles tartományon belül változtathatók. Általában hektáronként 0,01-50 kg, előnyösen 0,05-10 kg hatóanyagot tartalmazó készítményeket használnak. Az alkalmazás egy előnyös időtartományon belül kell, hogy történjék. Ennek pontos meghatározása az éghajlati és vegetációs viszonyok alapján történik. A következő példákkal a készítmények növekedésszabályzó hatását szemléltetjük anélkül, hogy kizárnánk a növekedésszabályzáson belüli további alkalmazási lehetőségeket. A példa Dohány-oldalhajtások növekedésének gátlása Oldószer: 30 súlyrész dimetilformamid Emulgeátor: 1 súlyrész polioxietilén-szorbitánmonolauiát Célszerű készítmény előállítása céljából 1 súlyrész hatóanyagot elkeverünk a fenti mennyiségű oldószerrel és emulgeátorral, majd a kapott készítményt vízzel a kívánt koncentrációra hígítjuk. Dohánynövényeket melegházban a 7. lomblevél kifejlődéséig nevelünk. Ebben a stádiumban eltávolítjuk a növények csúcsi vegetációs csúcsát, majd a növényeket a fenti lűgított készítménnyel cseppnedvesre permetezzük. Három hét múlva letörjük a növények oldalhajtásait és megmérjük a súlyukat A kezelt növények oldalhajtásainak súlyát összehasonlítjuk a kontroll növényekével. 100%-os a gátlás, ha az oldalhajtások teljesen hiányoznak, míg 0 %-os, ha az oldalhajtások növekedése pontosan megfelel a kontroll növényeknél tapasztaltnak. A hatóanyagokat, hatóanyag-koncentrációkat és a kapott eredményeket a következő A táblázatban adjuk meg. A táblázat Dohány-oldalhajtások növekedésének gátlása Hatóanyag-Növekedés Hatóanyag koncentráció gátlás (%) (%) ; (kontroll)-0 „Off-Shoot-T”® ismert 0,2 20 2. példa szerinti 0,2 64 5 10 1b 20 25 39 35 40 45 50 55 60 65
