185330. lajstromszámú szabadalom • Eljárás (+)-4-helyettesített 2-indanolok előállítására
1 185 330 2 ezek elegyei. Az oldószer típusának és mennyiségének megválasztása annak figyelembevételével történik, hogy a 2-indanol célszerűen részben, de ne teljesen oldódjék fel. Mivel a 4-helyettesített-2-indanol 2S és 2R izomeije enantiomer, azonos mennyiségű oldószerben lesznek oldhatók. Mivel mindkét izomer jelen van a mosásra kerülő mintában, az oldószer a két izomer ekvimoláris mennyiségét fogja feloldani, ily módon tovább dúsítva a fel nem oldott anyagot az eredetileg nagyobb mennyiségben jelenlévő S izomerben. Ezt az izomer-dúsítási vagy finonütási módszert a 4-fenil-2-indanolra vonatkozó 3. példában írjuk le, amely szerint előzetesen tisztított és kristályosított vegyületből indulunk ki. A mosást toluollal végezzük, szobahőmérsékleten. A következő példák az inszekticid vegyületek űj alkohol közti termékeinek előállítását írják le, a fentiekben bemutatott általános módszer szerint. A példákban minden hőmérsékletet °C-ban, minden nyomás-értéket Hgmm-ben adunk meg és a folyadékok betöményítésére alkalmazott csökkentett nyomást — hacsak erre nem utalunk másként — vízsugár-szivattyúval állítjuk elő. Az enantiomer-felesleg százalékos értékeit a 4-helyetíesített-2-indanol acetát származékainak királis eltolási reagens jelenlétében végzett NMR elemzése alapján, a kapott csúcs-magasságokból számítjuk ki. Az alkalmazott eltolási reagens az (Eu/hfc/3), a trisz-(3-)heptafluorpropil-hidroxi-metilén-(d-kámforsav) európium(III) származéka. Az acetil csoportok metil protonjaira vonatkozó csúcs-magasságokat mint koncentrációkat helyettesítjük be, a képletbe, amelyben X az S izomer, Y pedig az R izomer koncentrációja. A királis eltolási reagens módszerrel kb. 95 % feletti EE értékek pontos meghatározása nehezen végezhető pontosan el. Ezért a 95-100% tartományba eső értékeket egyszerűen ,,95% felett” jelzővel jelöljük. Az 1 és 2. példa alkoholok, vagyis olyan I. képletű vegyületek előállítását írja le, amelyekben R2 jelentése hidrogénatom. Az i. példában részletesen leírjuk a lényegében tiszta termék előállítására irányuló észterezési módszert, míg a 2. példában a dehidratációs módszert ismertetjük. A 3. példa az izomer dúsítási vagy finomítási lépést tárgyalja, amelynek során a 4-helyettesített- 2-indanolt tovább dúsítjuk fel az 5 izomerben, a lényegében tiszta 2-indanol szerves oldószerrel végzett mosása révén. I I példa A (+)-4-fenil-2-indanol előállítása A. A 7-fenil-lH-indén hidrobórozása 5,45 g (0,04 mól) (+)-alfa-pinént 15 ml tetrahidrofuránban oldunk és az oldatot száraz nitrogén-atmoszférában kevertetjük és 0 °C-ra hűtjük. Lassan beadagolunk 20 ml 1M borán-tetrahidrofurán komplex oldatot (0,02 mól) és a reakcióelegyet 1 órán át 0 °C-on kevertetjük. Elrhez az elegyhez csepegtetve hozzáadunk egy oldatot, amelyet 3,28 g (0,017 mól) 7-fenil-lH-indénnel és 15 ml tetrahidro furán na! állítottunk elő. A reakcióelegyet 2,5 órán át 0 °C-on, maid szobahőmérsékleten 2 órán át kevertetjük. Az elegyet 0 °C-ra hűtjük és lassan, a 4 megadott sorrendben hozzáadunk 6,9 ml vizet, 10,3 ml 3N nátriumhidroxid oldatot és végül 10,3 ml 30%-os hidrogénperoxidot. Az elegyet 2 napon át szobahőmérsékleten kevertetjük, majd vízbe öntjük és 2X100 ml 5 dietiléterrel extraháljuk. Az éteres kivonatokat 100 ml vízzel mossuk, vízmentes nátriumszulfát felett szárítjuk, szűrjük és a szűrletet betöményítjük; így egy olajat kapunk. Az olajat golyós hűtővel ellátott dcsztiliáló berendezésben desztilláljuk (95 °C/2,5 mm); így 2,62 g 10 olajos üstmaradékot kapunk. Az olajos maradék NMR spektruma 3 :1 4-fenil-2-indanol/4-fenil-l-indanol arányt mutat (gázkromatográfiával kapott tisztaság 99%). B. A 4-fenil-2-indanol elkülönítése. 15 Észterezési módszer A 4-fenil-2-indanolt és 4-fenil-1-indanolt 3 :1 arányban tartalmazó előbbi keverékből 2,46 g-ot (0,0117 mól) és 1,03 g (0,013 mól) piridint 15 ml toluolban oldunk 20 és az oldatot 5 °C-ra hűtjük. Csepegtetve hozzáadjuk 0,91 g (0,012 mól) acetilklorid 6 ml toluollal elkészített oldatát és az elegyet 16 órán át szobahőmérsékleten kevertetjük. A keveréket szűrjük és a szűrletet csökkenteti nyomáson betöményítjük; így 2,57 g olajos maradé- 25 kot kapunk. Az olajat szilikagélen végzett oszlopkromatográfiával kezeljük; az eluálást először hexánnal, majd 98 2 hexán : etilacetát eleggyel végezzük. A megfelelő frakciókat egyesítjük; így 0,34 g 2-il-acetátot és 1,53 g 2-il- és l-i!-acetátot tartalmazó keveréket kapunk. Az 30 1,53 g súlyú keveréket újra-kromatografáljuk, mi mellett az eluálást hexánnal, 99:1 hexán : etilacetát eleggyel, majd végül 98:2 hexán : etilacetát eleggyel végezzük. Ily módon további 1,04 g 2-il-acetátot kapunk. Az NMR spektrum a feltételezett szerkezettel áll összhangban. 35 Egy hasonló 4-fenil-2-indanil-acetát készítmény esetében a terméket NMR spektroszkópiával elemezzük, Eu(hfc)3 eltolási reagenst alkalmazva. Az eredmények arra mutatnak, hogy a jobbra forgató izomer 50%-os enantiomer feleslegben van jelen. 40 1,22 g (0,0048 mól) fenti módon előállított 4-fenO-2-indani!-acetátol és 0,39 g (0,007 mól) káliumhidroxidot 10 ml absz. etanol és 5 ml víz elegyében oldunk és az elegyet kb. 18 órán át szobahőmérsékleten kevertetjük. A reakcióelegyet betöményítjük és a maradékhoz 45 vizet adunk; ekkor csapadék képződik. A csapadékot szűrőpapíron összegyűjtjük és megszárítjuk, ily módon 0,'79 g (+)-4-fenil-2-indanolt kapunk, op.: 87—92 °C, EE 50%. 50 2 példa A (+)-4-fenil-2-indanol előállítása 55 A. A 7-fenil-lH-indén hidrobórozása Ezt a reakciót az 1A. példa szerinti eljárással analóg módon végezzük. A reakció során 32 g (0,23 mól) (+)aL'a-pinént, 11 ml 1,05 M (0,116 mól) borán-tetrahidro- 60 furán komplex oldatot, 18,8 g (0,098 mól) 7-fenil-lH- indént, 40 ml vizet, 60,3 ml 3N vizes nátriumhidroxid oldatot, 60,3 ml 30%-os hidrogénperoxid oldatot és 225 ml tetrahidrofuránt alkalmazunk; a reakciótermék golyós hűtővel végzett desztillálásával 17,4 g olajos üst- 65 maradékot kapunk. Az olaj gázkromatográfiás elemzése
