185321. lajstromszámú szabadalom • Eljárás farmakológiailag hatásos enkefalin analógok előállítására
1 185 321 2 tását az ilyen célra szokásos (úgynevezett deblokkoló) szerek segítségével valósítjuk meg. A peptidek szintézisében átlagos szakmai jártassággal rendelkező vegyész könnyen ki tudja választani a rendelkezésére álló védőcsoportok közül azokat, melyek kompatibilisek a szó olyan értelmében, hogy azokat a termékről szelektíven le lehet hasítani. Ez más szavakkal kifejezve azt jelenti, hogy az aminosav vagy a peptid-fragmens védőcsoportjai közül csak egyet vagy többet távolítunk el, de nem hasítjuk le valamennyit. Ezek az eljárások a peptidkémiában jól ismertek. A védőcsoportok szelektív lehasítására szolgáló módszerek részletesebb ismertetését a szakirodalomban megtalálhatjuk, lásd például Schröder és Lübke: The Peptides, Volume I. Academic Press, New York (1965) című munkáját és különösen a mű 72—75. oldalán található táblázatot. A karboxil-védőcsoportok lehasítását alkálikus körülmények között végzett elszappanosítással valósíthatjuk meg. Az észterek hidrolíziséhez viszonylag erősen alkálikus reakciókörülményeket alkalmazunk, így alkálifémhidroxidot, mint például nátrium-hidroxidot, káliumhidroxidot, lítium-hidroxidot és ezekhez hasonló vegyületeket használunk. Szakmai körökben jól ismertek azok a reakciókörülmények, melyek között ez az elszappanosítási reakció végbemegy. A karboxilcsoportot védő sokféle csoport közül többet katalitikus hidrogenoh'zissel is el lehet távolítani, ilyen módszer például a szénre felvitt palládium katalizátor jelenlétében végzett hidrogenolízis. Azokban az esetekben, amikor a karboxilcsoport védőcsoportja p-nitrobenzil- vagy 2,2,2-triklóretil-csoport, ezek lehasítását cinkkel és sósavval végzett redukció útján is elvégezhetjük. Számos amino-védőcsoportot le lehet hasítani oly módon, hogy a védett aminosavat vagy pepiidet valamilyen savval, így például hangyasawal, trífluor-ecetsawal (TFA), p-toluolszulfonsawal (TSA), benzolszulfonsawal (BSA), naftalinszulfonsawal és hasonlókkal kezeljük, amikor is termékül a megfelelő savaddíciós sót kapjuk. Más csoportok, így például a benzil-oxikarbonil-csoport lehasítását a védett aminosav vagy peptid hidrogén-bromid - ecetsav eleggyel végzett kezelésével lehet megvalósítani és ennek során a megfelelő hidrogén-bromid savaddíciós sót kapjuk. A védőcsoportok eltávolítására irányuló reakciók során az alkalmazásra kerülő egyes módszereket vagy reagenseket ezen speciális reakciókban résztvevő anyagok kémiai és fizikai tulajdonságaitól függően választjuk meg. A kapott savaddíciós sót úgy lehet átalakítani valamilyen farmakológiai szempontból előnyösebb és jobban elfogadható sóvá, hogy az előbbit egy alkalmas ioncserélő gyantával, mint például DEAE Sephadex A25-tcl vagy Amberlyst A27-tel, illetve ezekhez hasonlókkal kezeljük. A hidroxücsoport védőcsoportját meg lehet tartani a peptidmolekulán a szintézis folyamatán; ilyen esetben annak lehasítását az aminocsoportot védő csoport lelvasításával együtt, a szintézis utolsó lépésében végezzük. Azonban a karboxilcsoportot blokkoló csoport eltávolításánál alkalmazott körülményektől függően a hidroxilcsoport védőcsoportját az előállítási folyamat korábbi szakaszában is el lehet távolítani. A hidroxilcsoportot védő csoport változatlanul megmarad, ha a karboxilcsoportot alkálikus elszappanosítással tesszük szabaddá, de ha a karboxilcsoport védőcsoportjának eltávolítása céljából katalitikus hidrogénezési reakciót alkalmazunk, úgy a hidroxücsoport védőcsoportja is le fog hasadni. Ez utóbbi azonban nem jelent komoly problémát, mivel az I általános képletű vegyületek előállítását szabad hidroxilcsoportot tartalmazó tirozin-rész (így például a tirozilgyök) jelenléte esetén is el tudjuk végezni. Az 1 általános képletű vegyületek előállítására szolgáló klasszikus módszerek — vagyis a folyadékfázisban megvalósított módszerek — közül az egyik előnyös eljárásváltozat abból áll, hogy a külön előállított N-terminális tripeptidet az ugyancsak külön előállított C-terminális dipeptiddel kapcsoljuk, majd a még meglévő védett csoportokról a védőcsoportokat alkalmas módon lehasítjuk. A külön előállított C-terminális dipeptidet, melyet az N-terminális tripeptiddel reakcióba viszünk, úgy alakítjuk ki, hogy az egy anridcsoportot tartalmazzon. Egy másik változat szerint ez egy olyan csoportot hordozhat, amely a kívánt C-terminális csoport prekurzora. Az eljárást és a lépések sorrendjét az 1 általános képletű pentapeptidek tekintetében az I. Folyamatábrán szemléltetjük, ahol Z a C-terminális csoportot jelenti, mégpedig akár végleges formában, akár prekurzor alakjában, míg A A egy aminosavgyököt jelent és az AA szimbólum mellei t lévő szám az aminosav pozíciószámát jelenti a peptid végtermék aminosav-sorrendjének megfelelően. Az I. Folyamatábrán az 1 általános képletű vegyületek előállításának csak az egyik lehetséges reakciósorozatát mutattuk be és más reakciósorozatot is alkalmazhatunk. így például a folyadékfázisú módszert lépésenként is megvalósíthatjuk, amikor is a peptidlánc felépí’ését a C-terminális aminosavnál kezdjük el, és ehhez az egyes aminosavakat a szekvenciának megfelelően egymás után kapcsoljuk. A módszert illetően használhatjuk az előbbiekben leírtakat, de a kívánt célnak megfelelő más módszerek is alkalmazhatók. A peptidek kémiájában és szintézisük módszerei területén jártas szakemberek előtt nyüvánvaló, hogy erősen alkálikus reakciókörülmények között, mint például a fenti alkilezési lépés során, az a-szénatomon racemizálódás léphet fel. A racemizálódás a reakcióban alkalmazott aminosavtól függően kisebb vagy nagyobb mértékű lehet. A racemizációt úgy lehet visszaszorítani, illetve a minimumra csökkenteni, hogy az alkilezőszert feleslegben használjuk és a reakciót a lehető legrövidebb idő alatt véghezvisszük. Mégis, ha nagyfokú racemizálódás lépne fel, úgy a terméket egy alkalmas kiralitású aminnal, mint például d(+)-a-fenil-etil-aminnal képezett sója alakjában, átkristályosítási művelettel tisztítani lehet. Az I általános képletű peptidek C-terminális része szabad karboxilcsoport, de ezt át kell alakítani primer anaiddá. Az 1 általános képletű amidált pentapeptidekben az amidcsoport helyettesítettem Az amiddá történő átalakítást úgy valósítjuk meg. hogy az aminosav karboxilcíoportját N.N'-diciklohexil-karbodiimiddel (DCC) aktiváljuk 1-hidroxi-benztriazol (HBT) jelenlétében, amikor is HBT-észtert kapunk. Ezt az észtert azután vízmentes ammóniával vagy a megfelelő primer aminnal reagált ltjuk, és így a helyettesítetlen amidokhoz jutunk. Az I általános képletű pentapeptidek előállításához alkalmas primer aminok a következők: metil-amin, etilamin, n-propil-amin és izopropil-amin. Az 1 általános képletű vegyületek értékes gyógyszerhatóanyagok, melyek fájdalomcsillapító és neuroleptikus hatással rendelkeznek. Különösen alkalmasak a fájdalmak és az emocionális zavarok enyhítésére illetve csökkentésére, amennyiben ezeket emlősökön (az embert is beleértve) parenterálisan vagy orálisan alkalmazzuk. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5
