185308. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gonadotrop hormonokra ható peptidek előállítására
1 185 308 2 A találmány tárgya eljárás új peptidek előállítására, melyek befolyásolják az agyalapi mirigy által termelt gonadotropinok kiválasztását emlősökben, ideértve az embereket is. Részletesebben, a találmány tárgya eljárás peptidek előállítására, melyek, ha emlősöknek intenzíven adagolják, gonadotropinok megnövekedett kiválasztását okozzák, és a gonadotropinok ezután a szteroid hormonok, a progeszteron, tesztoszteron és esztrogének kiválasztását okozzák. Az agyalapi mirigy egy nyélen keresztül csatlakozik az agy alapján a hipctalamusz néven ismert részhez, és két fő lebenye van: az elülső lebeny és a hátulsó lebeny. Az agyalapi mirigy hátulsó lebenye tárolja és juttatja az általános keringési rendszerbe a hipotaiamuszban termelt két hormont, a vazopresszint és az oxitocint. Az agyalapi mirigy első lebenye számos hormont választ ki, melyek komplex protein vagy gliko-protein molekulák, keresztüljutva a véráramon különböző szervekhez, és a perifériás szervekben más hormonok kiválasztását segítik elő a véráramba. Részletesebben, a íollikulusz stimuláló hormon (FSH), valamint a luteinizáló hormon (LH), melyeket néha gonadotropin vagy gonadotrop hormonok néven említenek, választódnak ki az agyalapi mirigyből. Ezek a hormonok kombinációban szabályozzák az ivarmirigyek működését, hogy a herék tesztoszteront állítsanak elő, és a petefészkek progeszteront, valamint esztrogént, ezenkívül szabályozzák az ivarsejtek keletkezését és érését. Ahhoz, hogy az agyalapi mirigy elülső lebenye hormont válasszon ki, általában szükséges a hipotalamusz által termelt más fajtájú hormonok előzetes kiválasztása. Ez a hipotalamusz hormon hat olyan faktorként, amely előidézi a gonadotrop hormonok kiválasztását, különösen a luteinizáló hormonét (LH). Az a hipotalamusz hormon, amely az LH és az FSH gonadotropin hormonok stimuláló faktoraként hat, ezentúl LRF néven említjük, ahol az RF az eleresztő faktort jelenti, és az L jelenti, hogy az egyik stimulált hormon az LH. Az LRF-et izoláltuk, azonosítottuk és szintetizáltuk. Kimutatták, hogy néhány nőstény emlős, amelynek nincs ovuláciős ciklusa, és amelyeknek nincs agyalapi vagy petefészek hibája, elkezdenek normál mennyiségű gcnadotropint, LH-t és FSH-t kiválasztani, LRF adagolás után. Az LRF ilyen adagolása megfelelő olyan meddőségi esetben, ahol a működési hiba a hipotaiamuszban van. Az ovulációt is elő lehet idézni a nőstény emlősökben LRF adagolásával. Azonban az LRF adagolási szintje ahhoz, hogy befolyásolja az ovulációt, néha nagyon magas. Újabb cikkek jelzik, hogy az LRF nagy mennyiségű és gyakori adagolása gátolja hím és nőstény patkányokban az ivarmiiigyek működését, az agyalapi mirigy, valamint az ivarszervek érzéketlenítésével, és a hormonhálózat ezt követő lerombolásával. Ebből az okból az LRF-et, valamint az LRF analógjait, melyek hatásosabbak az LH kiválasztás előidézésében, mint az LRF, fogamzásgátlóként való alkalmazás céljából vizsgálták. Ezeknek a peptideknek, mint lehetséges fogamzásgátlóknak a fő hátránya természetesen a nagy mennyiségű és gyakori adagolás. Kívánatos lenne olyan peptidek adagolása, amelyek sokszor hatásosabbak az LH kiválasztásának előidézésében, mint az LRF. Ezért a találmány fő célja, hogy olyan peptideket állítsunk elő, melyek az emlősökben, ideértve az embereket, a gonadotropinok kiválasztásának előidézésében nagy hatásosságot mutatnak. A találmány tárgya továbbá eljárás olyan hatásos peptidek előállítására, amelyek a hím és nőstény emlősök, ideértve az emberek, ivarszervei által termelt szteroidok kibocsátását befolyásolják, és amelyek olyan tulajdonságokkal rendelkeznek, amelyek előnyösen érintik az adagolhatóságukat. A találmány tárgya továbbá olyan peptidek előállítása, amelyek az LRF-nél hatásosabbak az emlősök, ideértve az emberek reprodukciós folyamataira. Általában a találmánnyal összhangban LRF agonistákat szintetizáltak, melyek megnövekedett hatásossággal rendelkeznek abban, hogy az emlősök, beleértve az emberek agyalapi mirigye áltai kiválasztott gonadotropinok kiválasztását okozzák, és ezek a peptidek mind hímekben, mind nőstényekben a szaporodási funkciók gátlását okozzák, úgy, mint a serdülés késleltetésében, a terhesség megszakításában, a szexuális szervek súlyának csökkentésében, valamint a szteroid-termelés csökkentésében, és a megszakított spermatogenezisben. A találmány szerinti eljárás alapján előállított peptidek azzal jellemezhetők, hogy az LRF, vagy egy LRF analóg 6-os helyzetében egy D-Phe található, vagy ennek egy módosított molekulája. Az LRF a következő szerkezetű dekapeptidként jellemezhető: p-Glu-His-T rp-Ser-Ty r-Gly-Leu-Arg-Pro-Gly-NH2. A peptidek olyan vegyületek, amelyek két vagy több aminosavat tartalmaznak, amelyekben az egyik aminosav karboxilcsoportja, a másik aminosav aminocsoportjához kötődik. Az LRF képlete, mint azt a fentiekben bemutatjuk, a peptidek megszokott bemutatásával összhangban van, ahol az aminocsoport a molekula bal oldalán, és a karboxilcsoport a jobb oldalán található, Az aminocsoportok helyzetét úgy azonosíthatjuk, hogy az aminocsoportokat balról jobbra megszámozzuk. Az LRF esetében a jobb oldali végen lévő karboxilcsoport hidroxilrészét aminocsoporttal helyettesítjük; így amidfunkciót kapunk. Az egyes aminosav-csoportok rövidítése a szokásos, és az aminosavak triviális nevén alapszik: p-Glu jelentése piroglutaminsav, His jelentése hisztidin, Trp jelentése triptofán, Ser jelentése szerin, Tyr jelentése tirozin, Gly jelentése glicin, Leu jelentése leucin, Arg jelentése arginin, valamint Pro jelentése prolin. A glicint kivéve a találmányban szereplő peptidekben az aminosav-csoportok L-konfigurációban vannak, ha csak másképpen nem jelezzük. Ismert, hogy az LRF dekapeptid hatodik helyzetében lévő Gly helyett, ha D-aminosavat (például D-Trp) helyettesítünk, így olyan peptidet kapunk, mely körülbelül 10-30-szor nagyobb hatásossággal rendelkezik, mint az LRF, a luteinizáló hormon, valamint az emlősök agyalapi mirigyének más gonadotropinjai kiválasztásának befolyásolásában. A kiválasztási hatást akkor kapjuk, ha a helyettesített peptidet az emlős véráramába juttatjuk. A kívánt peptidek nem különböznek lényegesen vízoldhatóságban az LRF-től, jóllehet, más hatásos LRF analógok lényegesen kevésbé vízoldhatók, és ez lehetőséget ad különböző adagolási módokra, beleértve azokat a legmegfelelőbbeket, amelyek a hosszú hatású peptidekhez alkalmasak. A találmány szerinti eljárásban olyan peptideket készítettünk, melyek nagyon hatásosak a gonadotropi-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
