185297. lajstromszámú szabadalom • Lapradiátor, különösen melegvízfűtés céljára
185.297 A találmány tárgya lapradiátor. különösen melegvízfűtés céljára, amely hidegen kialakított, célszerűen 230-270 IT/mm^ folyási határu acéllemezből készült lapelemekből áll és villamos ellenállás hegesztéssel van kialakítva. Ismeretes, hogy a különböző épületek, lakások, műhelyek, stb. fűtésének egyikcélszerü és elterjedt módja a melegvízfűtés. E fütésmód lényege az, hogy zártkörben kéringtetett.vizzel fűtőberendezésben, például kazánban hőt közlünk, ezt a hőt a viz radiátorok közvetítésével adja le a fűteni kívánt helyiségnek. Az igy kialakított központi fűtések egyik kritikus részét éppen a hőleadó radiátorok jelentik. A hagyományos, és végeredményben az öntöttvasradiátorok alakját utánzó lemezradiátor ok nagy helyigényüek, áramlási szempontból kedvezőtlenek, mert alsó részükben pangó terek alakulnak ki, és gyártástechnológiájuk is bonyolult. Ha az ilyen radiátorok üzemeltetési feltételeit nem sikerül kézben tartani, súlyos korróziós káresetek léphetnek fel. Az úgynevezett lapradiátorok képezik a lemezből gyártható fűtőtestek legkorszerűbb változatát. Eőleg acéllemezből, de aluminiuinlemezbŐl is készítenek lapradiátort. Ezek épületgépészetileg ideálisnak mondhatók, a lakóteret alig csökkentik, esztétikusak, és a gyár tás költs égre vonatkoztatott hőteljesitményük is viszonylag a legkedvezőbb. Két fő tipusuk van. A lapradiátorok egyik típusa végeredményben hajlított, hegesztett profilból készülj az egyes elemeket szintén hegesztessél illesztik össze, de - főleg az aluminiumlemezből készült radiátorok esetébœ - ragasztást is alkalmaznak. A lapradiátorok másik típusa két sajtolással kialakított félből alakul ki, a két felet szintén hegesztéssel egyesitik. A sajtolással létrehozott, és a két fél egyesítésekor kialakított üregekben áramlik a viz. Az acéllemezből - mint legolcsóbb alapanyagból - készült radiátorok falvastagsága általában 1,20-1,30 mm. Ha az oxigént oldva tartalmazó fütőviz okozta egyenletes korrózió sebességét vesszük alapul, az ilyen radiátorok élettartamának legalább 10 évnek kellene lennie. A tapasztalat azonban azt mutatta, hogy esetenként már egy éven belül kilyukadtak a radiátorok, főleg a hagyományos alakú lemezradiátorok. Ez a tény egyértelműen arra utal, hogy a korróziós káresetet nem lehet az egész felületen egyenletesen sebességgel lejátszódó, általános korróziós folyamat rovására írni. A találmány szerinti lapradiátor kialakításakor arra az uj felismerésre támaszkodtunk, hogy a radiátorok anyagának korróziós károsodása helyi korróziós folyamat eredményeképpen alakul ki, és a korróziót kiváltó tényezők hatása nagymértekben csökkenthető, ha a radiátorok anyagául célszerűen megválasztott összetételű lemezt használunk, a radiátor üregrendszerét úgy alakitjuk ki, hogy pangó terek ne keletkezhessenek, vagyis ne alakulhassanak ki olyan vizterek, amelyekben az oldott oxigénkoncentráció tartósan különbözik a fütőviz oxigénkoncentráciojától, továbbá, lehetőség szerint a radiátorok gyártásakor létrejövő korróziónak kevésbé ellenálló részeket, például a hegesztési varrat hőhatásövezetét, erősen alakított vagy éppen már kontrahált területeket, úgy alakítjuk ki, hogy azok a korróziós közeggel ne érintkezzenek, vagy az alapanyag tulajdonságainak helyes megválasztásával lehetőség szerint ezeknek a helyeknek a korróziós hajlamát csökkentsük. 2
