185295. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés sínpályás járművek tűz elleni védelmére
2 185 295 A találmány tárgya berendezés sínpályás jármű- j vek tűz elleni védelmére, főleg személyszállító vagonok, távolsági utasszállító vagonok, csapatszállító vagonok, poggyász és postavagon és motorkocsik tűz elleni védelmére. Sínpályás jármüvek tűz elleni védelmére ismertek olyan eljárások, amikor is csupán egy jellemzőt (hőmérséklet) alkalmaznak tűzjelzésre és a jelet a tűzoltás indítására irányuló intézkedések megtételére érzékelik, amelyek olyan berendezéseket alkal- 0 maznak, amelyek hőmérsékletjelző érzékelőt és riasztóberendezéssel összekötött vevőberendezést tartalmaznak. Hátrányos ebben az esetben, hogy a tűzjelzés rendszerint a tűz előrehaladott stádiumában történik, amikor a tűzoltás költséges és már viszonylag nagy kár keletkezett, valamint emberi élet is veszélyben van. A találmány célja olyan berendezés kidolgozása, amellyel a tűz keletkezési állapotában felismerhető költséges tűzoltási intézkedések elkerülhetők, értékek és az emberi élet védhető. A találmány feladata több, a tűz keletkezését jellemző adatokat ismert jelzőberendezéssel érzékelni és a jelzőberendezések optimális helyét a sínpályás járműben meghatározni. A találmány szerinti feladatot azzal oldjuk meg, hogy a keletkező tűz füstgázát a sínpályás jármű különböző helyein vagy tűz esetében keletkező hőmérsékletet egy-egy érzékelővel érzékeljük, a jelet központi vevőberendezésre vezetjük, ahql a jeleket kiértékeljük és ezt követően a riasztást indítjuk, aminek következtében a sínpályás jármű energiaellátását lekapcsoljuk. Az eljárás egy további foganatosítást módjánál a központ által vezérelt tűzoltó berendezéseket indítjuk. Az eljárás foganatosítására olyan berendezést dolgoztunk ki, amely- ellenőrizhetetlen helyiségekben, azoknak legmagasabb pontjain, a szellőzők melletti kapcsolószekrényekben, utas- vagy csapatszállító térben; fix ablakokkal ellátott szakaszos vagonok esetében a boltozatban, csúszóabíakokkal ellátott szakaszos vagonok esetén a fülkeajtó felett, fixablakú tehervagonoknál a boltozatban, csúszóablakkal ellátott tehervagonoknál a hajlat vége és a vagon közepe 45 között a mennyezetben; mozdonysátorban a vagonmennyezeten és villanymozdonyok géptermeinek legmagasabb pontjain szellőző közelében elrendezett ismert felépítésű ionizációs érzékelőkkel I-jelzőkkel van ellátva; 50- továbbá a kazántér boltozatában WC-k, villanymozdonyok géptermének legmagasabb pontjain elrendezett maximális hőmérséklet-különbözetet jelző érzékelőkkel (MTD-jelzőkkel) van ellátva, ahol 55- az ionizációs érzékelők és a maximális hömérséklet-különbözetet jelző érzékelők kölcsönösen legalább két vonallal a központtal vannak összekötve, amely az energiaellátás főkapcsolójával kapcsolatban van. 60 A találmány lényeges előnye, hogy a jelzés a tűzkeletkezés korai stádiumában történik, és ezáltal gyors tűzoltás lehetséges. A találmányt részletesen több kiviteli példa kapcsán, rajz segítségével ismertetjük, ahol a rajzon az 65 ábra a találmány szerinti berendezés egy előnyös kiviteli alakját ismerteti. A találmány szerinti megoldást távolsági személyszállító vonaton való alkalmazásával ismertetjük. A tüzet számos sokrétegű adattal - mint füst, sugárzás, hőmérséklet és lángok - jellemezhetjük, mindegyik adat viszont különböző időpontban jelentkezik a tűz keletkezésétől számítva. Egyik megbízható és a tényleges tüzet általában megelőző izzás folyamatában keletkező jellemző a füstrészecskék, amelyek a levegővel együtt ismert ionizációs érzékelőkkel regisztrálható aeroszolt képeznek. Teljesen más típusú adat a hőmérséklet, amelyet ismert maximális hőmérséklet-különbözetetjelző érzékelővel érzékeljük. A személyszállító vonaton áramlási és hötechnikai területen szerzett ismereteket, valamint a tűzvédelmi kutatások területén szerzett tapasztalatokat figyelembevéve 3 érzékelőket oly módon felosztva helyezzük el, hogy minden potenciálisan tűzveszélyes körzetet bevonjunk és egyidejűleg hibás jelzést adó határértéket kizárjuk. Egy vonat vagonja számára tizenöt-húsz darab 3 érzékelő szükséges. A 3 érzékelő által adott jdeket - „normális üzemállapot”, „zavar” vagy „riasztás” - elektromos vezetékeken át, legalább l ét 1, 2 vonal segítségével a vagon kezelőfülkéjében elrendezett 7 központba vezetjük, ahol a jelek automatikus kiértékelése történik. A szolgálatban levő jegykezelőt a normális üzemállapotról és a zavaresetről egy-egy optikai jellel értesítjük. A „riasztás” jel hatására a jegykezelő fülkéjében a 4 vezetéken optikai jelzés és hangjelzés történik a tűz keletkezési helyére vonatkozó tájékoztatással. Egyidejűleg a főkapcsolón keresztül a vagon egyes áramköreit lekapcsoljuk. Csupán a jelzőberendezés és a vészvilágítás marad üzemben. Az energiaellátás kikapcsolása az erős levegőáramlás és a szellőzőberendezésen keresztül történő további oxigénbevezetés megakadályozására és a berendezés feszültségmentesitésére szolgál. Ezáltal utólagos kár (pl. rövidzár miatt) és az emberéletre veszélyes nagy érintési feszültség keletkezése elkerülhető. A jegykezelőnek adott riasztójel alapján a célzott tűzoltásra vonatkozó intézkedések megindíthatok és szükség esetén a vészfék kioldható. A találmány szerinti megoldás előnye, hogy a jelzőberendezések illetéktelen eltávolításakor a riasztóállapothoz hasonlóan az energiaellátás egyes áramkörei automatikusan kikapcsolódnak. Ezáltal az utasok az ebből adódó jogi következmények miatt a vészfék indokolatlan használatához hasonlóan az érzékelők indokolatlan eltávolításában akadályozva vannak. A találmány egy további megoldásánál a riasztójel hatására a 6 vezetéken a tűzoltóberendezés automatikus bekapcsolása következik be. A továbbiakban a találmány szerinti berendezést személyszállító vonaton való elrendezésével ismertetjük. Az egyes érzékelők a teljes vagonon az alábbiak szerint vannak elrendezve:- ionizációs 3 érzékelők fixablakú fülkékben a boltozaton, csúszóablakos fülkékben a fülkeajtó felett,- ionizációs 3 érzékelők a fülkékben való elhelyezésével hasonlóan a. szolgálati helyiségben, 2
