185289. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és kapcsolási elrendezés többdimenziós szállítópályával kialakított szállítórendszerek üzemeltetésére

1 185 289 2 Gyakran találunk hasonló arányt a betorkolló, il­letve elágazó határpontok számára nézve, ami szin­tén növeli annak jelentőségét, hogy alkalmas szá­mítástechnikai kiszolgálás esetén a találmány sze­rinti eljárás alkalmazása során csak a betorkolló határpontoknál gyűrűzik szükségszerűen visszafelé a ráhordó szakaszok leállítása, ha egy adott sza­kasz megtelt. A végállomások címadatait általában az itt mutatottnál bonyolultabb és eltérő szerkezet­ben is kell esetleg képezni. Az itt mutatott esetben a 11, 12, 31, 32, 40 címadat a.rakomány által érin-. tendő határpontok közül csak valamely karakte­risztikus határpont számjegyét tartalmazza; szoká­sosan az érintendő elágazások a címadatba befog­­lalandók. Ennek megfelelően elegendő itt, ha a 12 címadat pl. azt reprezentálja, hogy ez a Hl határ­pont, mint 1 jelű elágazás érintése után az egyik, elérhető végállomás, a 11 címadat pedig azt, hogy a végállomás ugyancsak az 1 jelű elágazás útján érhető el. Hasonlóképpen a betorkolló H3 határ­pont felől továbbhaladó rakományok mind átha­ladnak a H4 határponton, s minthogy összesen három végállomás irányába haladhatnak tovább, itt sincs szükség két digitesnél nagyobb cimre: a H4 határpontnál elrendezett T4 szerv egyik (a nem mutatott) állása esetén a 3 kezdetű címadattal jel­lemzett végállomások felé haladnak tovább a rako­mányok az SZ9 szakaszon, s a H5 határpontban tereli a beavatkozó T5 szerv a rakományt a muta­tott állásban az SZÍ0 szakaszon ál a 32 címadatú végállomás felé, s a másik állásban az SZÍ 1 szaka­szon át a 31 címadatú végállomás felé, míg a T4 szerv mutatott állásában a rakományok egyértel­műen a 40 cimadatú végállomás felé haladnak, A számozás természetesen ettől teljesen eltérően is végezhető; közös sajátosság, hogy a végállomás legalább annyi digitből álló címadattal van megad­va, ahány független kétállapotú megkülönböztetés szükséges a teljes útvonal mentén, és így alakul ki a digitális A szám terjedelme, helyiértékeinek szá­ma. A rakományok az FI vagy F2 feladóhelyről ke­rülnek a pályára. A megengedett követési időt (tá­volságot) a pálya sebessége, valamint a terelő be­avatkozó Ti (példánknál i= 1, 2, 4, 5) szervek mű­ködési ideje határozza meg. Ha a rakományt a 2. ábrán mutatott SZ K szakaszból az SZ K + 1 sza­kasz felé kell terelni, akkor az áthaladási idő az az idő, amennyi alatt a rakomány az R helyből az R' helyzetbe kerül. Jelöljük ezt az időt tkl-nek, az SZ K + 2 irányba való terelésnél megfelelően tk2-nek. Minden határpontnál (akár betorkolló, akár elága­zó) tehát két áthaladási időt kapunk, mert vagy két eltérő szakaszból határozzuk meg az áthaladást a közös elhordó szakasz irányába, vagy egy közös ráhordó szakasz felől határozzuk meg az áthaladási időt a két elhordó szakasz irányába. N darab határ­pont esetén a rendszerben 2 x N darab időtag nyer alkalmazást. Az egyes feladási helyeken betartandó minimális követési időt a szóba jöhető határ­pontok időtagjai közül a mindenkori legnagyobb határozza meg. A RAM adattárban minden egyes SZj (ahol példánk szerint j = 1...11) szakasz részére fenntartunk egy-egy adatmezőt. Ez történhet huza­lozással, de programozástechnikai intézkedéssel is, mikor is a futtatási programban ennek a mezőnek a címeit erre a célra tartjuk fenn. A mutatott pél­dánknál ez a mező (3. ábra) forgalmi rekeszből és címadat rekeszből áll. Forgalmi rekeszként pél­dánknál egyik, illetve másik B-állapotú VI, illetve V2 pozíciót és kétállapotú (egy bites) V3 pozíciót tartunk fenn. A V3 pozíció a szakasz hajtásának pillanatnyi állapotát tárolja, pl. ha a hajtás üzemel, akkor L állapotot, ha leállt, akkor 0 állapotot írunk be. Az egyik VI pozícióban a mindenkor soron következő beírási címet tároljuk, a másik V2 pozí­cióban a mindenkor soronkövetkezö kiolvasó cí­met. A címadat rekeszben a pozíciók száma: B. Terjedelmüket a címadatok digitális A terjedelme határozza meg. Dekadikus szervezésben az ábrá­zolt rendszer végállomásai két digittel címezhetők, így a címadat pozíciók két digit terjedelműek. A címadat pozíció megcímzésére szolgáló digitá­lis információ, a pozíciócím terjedelme alapvetően attól függ, hány szakaszból áll a pálya és hány címadat pozíciót tartalmaz a szakaszonkénti adat­mező. A pozíciócímmel ugyanis annyi eltérő kom­binációt kell tudni megvalósítani, hogy mindegyik adatmező mindegyik címadat pozíciójának pozí­ciócíme eltérjen a többitől. Ha a szakaszok száma és a rekeszenkénti címadat pozíciók száma olyan kicsi, hogy a szükséges kombinációk száma nem haladja meg az egybites információval kifejezhető eltérő alakok számát (dekadikus digitnél tíz, hexa­decimális digitnél tizenhatféle alak), akkor a pozíci­ócím akár egydigites adat is lehet, mely egyértelmű­en kijelöli mind a választolt adatmezőt, mind azon belül a választott címadat pozíciót. Ha pl. a rend­szer - az j. ábrán mutatott módon - tizenegy sza­kaszból áll és a küszöbszám B = 3, akkor valóban elegendő lehet egydigites pozíciócím alkalmazása és ez a lehetőség a találmány szerinti adatkezelés egyik jelentős előnye. Ha azonban a szakaszok száma és a rekeszek címadat pozícióinak száma olyan nagy, hogy valamennyi kombináció nem fog­ható át egydigites címmel, akkor a pozíciócímben általában külön heiyiérték(ek) - egy vagy több digit - reprezentáljá(k) a választott adatmezőt kijelölő információt és a pozíciócímben külön helyiérték - általában egyetlen digit - reprezentálja az adott adatmezőben választott címadat pozíciót kijelölő információt. A továbbiakban - általánosabb ér­vény kedvéért - az utóbbi szerkezetből indulunk ki, mégpedig dekadikus digitet alkalmazva annak elle­nére, hogy az áttekinthetőség kedvéért kellően kis­számúra választott szakasz és címadat pozíc’ó tar­tomány folytán az előbbi címszerkezet, nevezetesen hexadecimális egyetlen digitből álló pozíciócím is elegendő lehetne. Ennek megfelelően példánk sze­rint a címadat pozíció címzését úgy kapjuk meg, hogy az adott adatmező Ck címét kiegészítjük a pozíciónak a rekeszen belüli címével. Egyszerűség kedvéért ezt is dekadikus digitekben kifejezve, a példánk szerinti összesen 11 szakasz adatmezői két digittel címezhetők, s ha az adott szakaszban egy­idejűleg legfeljebb B== 3 rakomány haladhat, akkor az adatmezőn belül a pozíció egy digittel címezhe­tő, az eredő cim három digit terjedelmű lesz. A sor­rendben első címadat pozíció címe tehát Ckl, a további két pozícióé: Ck2, illetve Ck3. Természete-5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 5

Next

/
Thumbnails
Contents