185281. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés biológiailag fokozott értékű cukorrépa vetőmagok előállítására

1 185 281 2 A találmány eljárás biológiailag fokozott crtckü cukorrépa-vetőmagok előállítására és erre való be­rendezés, mely alkalmas a cukorrépa iparszerü ter­mesztési technológiájának továbbfejlesztésére és termelésének növelésére. A cukorrépa-termesztés jelenlegi módjának elé­réséhez többszöri fejlesztéssel jutottak el, így első­ként fontos lépést jelentett a répamagok 1958-ban szabadalmazott önkoptatásos eljárásnak a beveze­tése, mely szerint a répamagok folyamatos keverés közben egymáshoz dörzsölődésével lekoptatják a tapadást okozó lágy magburkot, külső pararéteget, ami megvalósíthatóvá tette a magok egyenletes vet­­hetőségét. Az „önkoptatott” ún. depellált magok sorvető géppel végzett vetésével elérték a vetés fo­lyóméterenkénti egyenletességét, a szemenkénti ve­téssel pedig a vetőmagmennyiség csökkentését, ezt követően pedig az egymagvú (monogerm, mono­­carp) fajták bevezetése lehetővé tette az egyelés kézi munkaerő-szükségletének jelentős csökkentését, majd pedig drazsirozással a cukorrépa-vetőmagok minőségjavításának ez idő szerinti szintjét érték el. Az évtizedekre visszamenően időrendi sorrend­ben vázlatosan ismertetett fejlesztési folyamat igen nagy fejlődést jelentett, amelynek eredménye fő­képpen a cukorrépa-termesztés gépi megvalósításá­ban mutatkozott. Ezzel párhuzamosan azonban a cukorrépamagok vethetőségének megjavítása mel­lett megoldandó feladat maradt a vetőmagok mi­nőségi javítása, csírázóképességének és kelési eré­­lyének, ill. termőképességének, valamint biológiai értékének fokozása. A fokozódó minőségi követel­mények, a vetőmag-szabvány paramétereinek nö­vekedése szükségessé tette új, hatékonyabb eljárá­sok kidolgozását a vetőmag biológiai értékének fokozására. A találmány ennek megvalósítására alkalmas el­járás és foganatosítására való berendezés. Lényege, hogy a répagomolyokat depellitorral nemcsak a magburok párás rétegeinek eltávolítására, hanem a belső magburok színének előtünéséig koptatjuk, amit a koptatás intenzitásával és/vagy időtartamá­nak növelésével oly mértékben végzünk, amíg a vetőmagok színkülönbségeit láthatókká tesszük és azokból meghatározott színen belüli eltéréseket is érzékelő fotocellás berendezéssel a megfelelő sötét tónusú magokat kiválasztjuk. E célból a kiváló tulajdonságúnak minősülő magok szín alapján tör­ténő kiválasztásának gyakorlati megvalósítására kézenfekvőnek adódott a konzerviparban már színválasztásra alkalmazott gépekből erre alkalmas típus, oly berendezés kiegészítésével megvalósított továbbfejlesztése, melyet ily módon a répamagok fokozódó minőségi követelményeinek megfelelő magok kiválasztására alkalmassá teszünk. E célra az itthon rendelkezésre álló SORTEX típusú hat­­csatornás, mono- és bikromatikus osztályozásra alkalmas gépet vettük használatba, azonban már kísérleteink kezdetén kderült, hogy a konzervipar­­bani követelmények teljesítésére alkalmas és hasz­nálatos ezen és más típuson színosztályozó gépek a répamagok továbbfejlesztett minőségű egyedei­­nek színük alapján történő osztályozással végzendő kiválasztására meglevő kivitelükben nem alkalma­sak. A konzerviparban! feladat ugyanis a gyárakba szállított nyersanyagokból a feldolgozásra alkal­masak kiválasztása, melyek egyedeinek (pl. gyü­mölcsök. bab stb.) nagysága a répagomolyok mére­teinek többszöröse és csupán a termények érettsé­gét mutató színüket kell kiválasztani, amelyek erő­sen eltérő színűek a többiektől, emellett a termé­nyek méretarányai, ill. nagysága is jelentős időtar­­tam-hosszabitást nyújt a kiválasztásra. A fotocellás nyersanyagválogatók az ismeretes gépeknél csak az erősen eltérő fényvisszaverődést mutató pl. fehér­fekete, világos-sötét színellentétes egyedeket vá­lasztják szét, melyekről több fény és hosszabb ideig verődik vissza a fotocellára, amelyek megnövelt működtető hatást fejtenek ki a meg nem felelő egyedek sűrített levegővel kifúvására. A cukorrépa virágzata összetett bogasfürtös vi­rágzat. A virágok különböző elhelyezkedése a mag­­termő hajtásokon befolyásolja a gomolyok bioló­giai tulajdonságait. A hajtástőn, majd a közép haj­tásrészen kifejlődő virágok termékenyülnek meg először, ezáltal hosszabb érési idő áll rendelkezé­sükre, így a beérésig több tápanyagot halmozhat­nak fel, biológiailag értékesebbek a később (a haj­tásvégeken) kifejlődött gomolyoknál. Általános biológiai törvényszerűség, hogy az érettebb mag színe sötétebb. Á cukorrépa gomolytermésénél ez a színkülönbség csak a vetőmag intenzív koptatása során jön elő. Az említett sötét tónusú vetőmagok előfordulási aránya az egyes évjáratok vetőmagtételeiben 60-80%, a környezeti tényezőktől (időjárás, talaj stb.) függően. Hasonlóképpen változhat a sötét szín tónusa. Találmányunk a kitűzött cél elérését több feladat megoldásával valósítja meg, melyek közül elsőként a répamagokat ún. gomolyokat a biológiailag érett magok belső magburok rétegének színmegállapít­hatóságára alkalmas mélységű és időtartamú kop­tatásnak vetjük alá, melyekből ezután a biológiai­lag érett magokat kiválasztjuk a színtónusuk alap­ján, amelyhez alkalmas típusból választott gépet az alapszínűre koptatott magok közül a biológiai érettségükre mutató szinárnvalatúak kiválasztásá­ra alkalmas elektronikus kegészitő berendezéssel látjuk el. A magtermesztés során vetésre eddig is alkalmas magot állítottak e!ö, melyet önkoptatással és faj­súly, nagyság és rugalmasság szerinti válogatással készítettek elő a vetésre. Az így előkészített mag 60-80% arányban rejtve tartalmazza a biológiailag érettebb, sötétebb tónusú magokat is. Ezek kivá­lasztását a találmány szerinti módszer és berende­zés segítségével valósítjuk meg, amikor is az inten­zívebb koptatással láthatóan és érzékelhetően elő­­tűnővé tesszük a belső magburok színtónusát es ennek alapján a sötét rozsdabarna színűeket kivá­lasztjuk fénysugárzásukat érzékelő elektronikus berendezéssel. Az igy nyert mag az előzőnél 15-25%- kai jobban csírázik, jobban kel, nagyobb termést ad. % Az előzőekben ismertetett találmány szerinti el*.y járás foganatosítására való berendezés pé!daképpe-|; ni kiviteli alakját a csatolt rajzok szemléltetik és L hozzá tartozó alábbi leírás ismerteti. „ Az 1. ábra a koptatott répamagok magvezeto esjg 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents