185281. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés biológiailag fokozott értékű cukorrépa vetőmagok előállítására
1 185 281 2 színválasztó berendezését mutatja nézetben, vázlatosan ábrázolva; a 2. és 3. ábrák a színválasztó berendezésbeli optika részeit és működésűket szemléltető vázlatok; a 4. ábra az erősítő és vezérlő áramköri elemek tömbvázlata; az 5. és 6. ábrák az elektronika átalakított megoldását, éspedig a késleltetést, valamint a kifúvási időt vezérlő áramköröket szemléltetik. A találmány megvalósítására választott berende-. zéshez példaképpen használt többcsatornás gép egyik osztályozó csatornájába a 2 magvezető vályún át érkeznek az alapszínűre koptatott 1 répamagok a 3 optikai dobozba. Mindegyik csatorna két - 4a elülső és 4b hátsó - mérési iránnyal rendelkezik. A 3 optikai dobozban az 5 jód izzók világítják meg diffúz fénnyel az eséssel átáramló 1 répamagokat és az összehasonlító színeket mutató 6a és 6b háttér lemezeket, melyek a 7a és 7b optikákkal szemben helyezkednek el a 8 fókusz kétszeres távolságában. A 7a és 7b optikákban levő 13 fotocellák (la 2. ábrán) ä"l>ä és 6b háttér lemezek színeivel hasonlítják össze a 9 nézőövezeten átáramló 1 répamagok színét és színárnyalatát. Az 1. ábrán láthatók még a 10 kifúvó, a jó magokat gyűjtő, ill. továbbító 11 csatorna és a kiválasztott, ún rossz magokat elvezető 12 csatorna. Ha a 2 magvezető vályún és a 9 nézőövezeten nem halad keresztül mag, akkor az optikákban levő 13 fotocella (2. ábra) csak azt a 14 fényt, ill. fénysugarat látja pl. a 7a optikán, ill. optikai rendszeren keresztül (3. ábra), amely a 6a, ill. 6b háttérlemezekről verődik vissza. Ha i répamag halad át a 9 nézőövezeten, akkor a visszavert 15 fényben változások következnek be. Mint említettük, a konzerviparbeli színnel válogatók nagyobb tömegű termékek mint kávé, mogyoró, bab, borsó válogatására készültek, ezért céljainkra a berendezés már ismertetett mechanikai részén túlmenően fejlesztéseket, ill. új megoldásokat valósítottunk meg a répamagok kiválaszthatósága céljából kiegészített elektronika alkalmazásával úgy, hogy a nagyon kis tömegű répamag is válogatható legyen, aminek szükségessége az alábbi összehasonlításból látható; a répamag ezermagsúlya 18-20 g, míg pl. a borsóé 180-200 g, a babé 180-400 g között van fajtától függően. Ezek a 7a, ill. 7b optikákon és 16 színszürőn át érkező 15 - fényváltozások a 13 fotocella áramában változásokat hoznak létre éspedig a 7a, ill. 7b optikában 17, ill. 18 pozitív, ill. negatív impulzusokat kapunk - attól függően, hogy az 1 - termék - a vele szembeni 6a, ill. 6b háttérlemeznél világosabb vagy sötétebb. (A rajzon csak a 7a optika van szemléltetve.) A 4. ábrán követve a 19a-ból az impulzusokat a 19b erősítőbe vezetve, annak kimenetén megjelenő felerősített jelekkel vezéreljük a 19c fcszültségstabilizátort, illetve azokat tovább vezetjük a 19d fokozatba, ahol választókapcsolók megfelelő állásba kapcsolásával dönthetünk arról, hogy a világos vagy a sötét terméket távolitjuk el. A 19e üzemi erősítő áramkörök analóg IC-ket tartalmaznak, amelyeknek a színválasztó kapcsolók 19d helyzetétől függően (világos-sötét válogatás) hol a noninvert, hol az invert bemenetére kapcsoljuk a fotocella impulzusait, így az IC-k szabadon maradt bemenetéit a tápfeszültség negatív pontjára kötjük. A kapott impulzusokat a 19f színdetektáló IC-k noninvert bemeneteire vezetjük. Az invert bemenetre a 19g érzékenység szabályozó potenciométerről levett változtatható pozitív feszültséget vezetünk, így az áramkör mint egy egyenáram - feszültség összehasonlító kör dolgozik. Ha a bejövő impulzus alacsonyabb szintű, mint a 19g-ről kapott vonatkoztatható feszültségszintje, akkor az áramkör kimenetén nem kapunk impulzust. Ha viszont magasabb, akkor a kimeneten egy négyszögimpulzust kapunk, melynek segítségével működtetni tudjuk az időkésleltető és kifúvásvezérlő 19h áramkört, melynek vezérlésére a 19i kifúvó szelep ejektor működésbe lép. 19k a feszültségelosztó tápegységet jelöli. A találmány megvalósításának első lépéseként megfelelő 6a, ill. 6b háttérszínt, mint összehasonlítási alapot kellett találni, mivel a magok közötti színeltérés kicsi, melynek segítségével az átalakított elektronika révén megfelelő nagyságú, jól értékelhető impulzusok állíthatók elő, minthogy a konzerviparban használatos gépeken levő háttérszínekkel nem lehetett eredményt elérni. Hosszas, oszcilloszkópos vizsgálat és kísérletezés után a matt fekete szín hozta a tökéletes eredményt. A 13 fotocellák a 16 színszürökön keresztül vizsgálják a magokat és ezáltal másképpen látják a színeket, mint az emberi szem. Ezért csak az oszcilloszkópon megjelenített impulzusok kiértékelésével dönthető el, hogy melyik szín a megfelelő. A világos magok meredek felfutású pozitív 17, a sötétek pedig negatív 18 impulzusokat hoznak létre. A már ismertetett módon a 2 magvezető vályún érkező 1 termék a 9 nézőövezeten a 8 lencsefókuszon halad keresztül, ahol elhaladás közben a 7a, ill. 7b optikák lencséi mögött levő 13 fotocellák minden szemet megvizsgálnak. Amennyiben színében - annak árnyalatait is érzékelő - nem megfelelő terméket, ill. magokat észlel a fotocella, az általa létrehozott impulzus utasítást ad a találmány szerint átalakított 19h időkésleltető áramkörön keresztül a kifúvást vezérlő 19i áramkörnek (4. ábra), mely nyitja a 10 kifúvó szelepét (1. ábra), amelynek kiáramló levegőjét eltéríti esési pályájától az 1 magot, így az a 12 „rossz” gyűjtőcsatornába, míg a jó termék akadálytalanul a 11 jó csatornába kerül. Ennek a szétválasztási műveletnek a végrehajtásához szükséges először a késleltetési impulzust vezérlő 19i áramkört beállítani. Ez az az időegység, amely alatt a mag a 8 fókusztól a 10 kifúvó szelep 10a kifúvási síkjáig az -s- kb. 10 mm utat megteszi (1. ábra). Ezt az időt az -RV-2 potenciométerrel 1,5-6 msec időtartamok között változtathatjuk (5. ábra). A 10 kifúvószelepet egy beállító elem segítségével alaphelyzetbe állítjuk, az RV-2 potenciométerrel minimális helyzetbe állítva kapjuk a minimális 1,5 msec-ot. A másik beállítandó idő a kifúvási idő hossza. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
