185261. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egyes aminosavak és peptidek n-(vinblasztionil-23-származékainak előállítására
] 2 185 261 Termek Dózis Boncolt Daganat súlya Metastasis Metastasis Áttétel nélküli XIII. táblázat mg/kg/nap egerek száma (mg) X a súlya (ing) X a átlagos X száma a egerek száma _ 20 9.64 0,916 27,61 54.53 28.4 15,22 0 VDS 2.5 22 5,72 0,698 0,40 0,91 13,68 7,49 0 VtrypE 50 21 4,83 0,868 0,047 0,038 4,58 2,83 2 Az eredményeket a XIII. táblázat tartalmazza. A három termék a primer tumorra mutatott hatásról tanúskodik. Az áttétel átlagos súlya és átlagos száma, valamint az áttételek nélküli egerek száma a táblázatból kitűnik és az adatok segítségével kiértékelhető a vegyületek anti-metasztatikus hatása. C57B1 nőstény egereket intramuszkulárisan beoltottuk a 0. napon 1,1 x 106 tumorsejttel. Az 1., 8. és 15. napon a gyógyszereket a megjelölt dózisokban adagoltuk. A 23. napon az egereket elpusztítottuk, a primer tumort megmértük és a tüdőáttételeket megszámoltuk, átmérőjüket megmértük. Az I—XII. táblázatokban feltüntetett tumorellenes hatás arról tanúskodik, hogy a találmány szerint előállított aminosav-származékok meglepő hatással rendelkeznek. A legtöbb vegyület hatása jobb mint a vindezin hatása intraperitoneális és intravénás tumorbeoltás esetén. Az L 1210 tumoroknál a vegyületek kiemelkedő hatása látszik. Említésre méltó, hogy a kísérleti tumorok közül az L 1210 leukémia elismerten a legalkalmasabb kísérleti tumor, melynek segítségével a daganatellenes gyógyszerek kiválasztása legelőnyösebben történik. A XIII. táblázatban az anti-metasztázís tesztek azt mutatják, hogy a VLB-Trypt-E-származék sokkal hatásosabb, mint a vindezin. A primer tumornál tapasztalt hatékonyság összemérhető továbbá vinblasztin vagy a vindezin hatékonyságával. Az N-(dezacetil-0-4-vinblasztin-23-oil)-etil-triptofanát-szulfát 60 nap után P 388-tumorrtál MET = 457% értéket eredményezett és az egerek fele hosszabb ideig maradt életben. Az optimális dózis 60 mg körül van. Azonban a vizsgált aminosavszármazékok az amid- vagy sav-formában csak csekély vagy nem jelentős hatást mutatnak. Ezek a vegyületek azonban hasznos intermedierek a többi hatásos bisz-indol-alkaloidok előállításához. Általánosságban szólva, a találmány szerint előállitott vegyületek sokkal kevésbé toxikusak, mint a jelenleg rákellenes gyógyászatban használt vinkaalkaloidok. A VLE LDJ0 értékét CDi nőstény Charles River törzshöz tartozó, 24 g-nál kisebb súlyú nőstény egereken határoztuk meg. A Litchfield és Willcoxon kiértékelési módszerrel az LD50 értéke 32 mg/kg. A megfelelő dózisok vinblasztinnál és vindezin* nél 24 mg/kg és 11 mg/kg. A vinblasztinnal és a dezacetil-vinblasztinnal ellentétben megfigyeltük, hogy 20-40 mg/kg dózisnál a találmány szerinti vegyületek nem toxikusak a májra. A V-Trp-E és a VILE akut toxieitását is meghatároztuk NMRI nőstény egéren. A kapott 100,8 mg/kg és 17,7 mg/kg értékeket a V-Trp-E és a VILE esetében összevetettük a vinblasztin és vinde-10 zin megfelelő, 27,4 és 13,8 mg/kg toxieitás-értékeivel. Kitűnik, hogy a V-Trp-E kevésbé toxikus mint a VLB vagy a VDS. Gyógyászati célokra a találmány szerint előállított gyógyászati készítményeket lehetőleg liofilizált 15 formában, előnyösen parenterális, gyógyászatilag elfogadható hordozóban feloldva bázis vagy gyógyászatilag elfogadható savaddíciós só formájában adagoljuk. Savaddíciós sók között megemlíthetők a nem-toxikus és gyógyászatilag elfogadható sók, 20 például a szervetlen savak sói, így sósavval, foszforsavval, kénsavvai vagy szerves savakkal, például ecetsavval, propionsavval, borostyánkősavval, borkősavval, oxálsavval, metán-szulfonsavval és benzol-szulfonsavval képezett sók. Oldószerként 25 fiziológiai vizet vagy más fiziológiai sóoldatot használunk megfelelően, például foszfát-pufferrel pufiferezve. Általában a vegyületeket a humángyógyászaiban analóg módon alkalmazhatjuk, mint a vinka-alkaloidokat. A fent említett parenterális ada- 30 goláson kívül a vegyületeket per os is adagolhatjuk. A hatóanyagot (a bázist vagy a savaddíciós sót) előnyösen mono- vagy polihidrált formában egy vagy több oldószerben hígítjuk és egységdózis formájában tablettában vagy kocsonyaszerű pilulá- 35 ban iehet. A hatóanyagot általában egységdózis formájában alkalmazzuk, az egységdózis hatóanyagtartalma 2-900 mg a származéktól és az adagolás módjától függően. Az egész heti dózis rendszerint 0,1-35 mg/kg 40 között változik. Az új vegyületeket önállóan vagy más karcinosztatikus gyógyszerekkel, például különböző alkilezőszerekkel, anti-metabolitokkal, például metotrexáttal, 5-fiuor-uracillal, 6-merkapto-purinnal, 6-tio- 45 guaninnal, a citozin arabinozidjával, ellipticinnel és más antibiotikumokkal, például aktionomicin D- vel, daunorubicinnel, adriamicínnel és cisz-diamino-diklór-platinával kombinálva alkalmazhatjuk. A találmány szerinti új vinblasztin-származéko- 50 ki t különösen előnyösen használhatjuk kombinációkban. Az alábbi példákkal a találmány további részleteit szemléltetjük. Általános módszer az N-(dezacetil-0-4-vinblasz- 55 tin-23-oíl)-aminosav-származékok előállítására lg (1.3 • 10~3 mól) 3-dekarbometoxi-0-4-dezacetil-vinblasztin-3-karboxhidrazidot 23 ml vízmentes metanolban és 74 ml 1 n sósavban oldunk. Az oldatot ezután — 10 °C-on lehűtjük és egy részlet- 60 ben 207 g nátrium-nitritet adunk hozzá. Az elegyet 10-30 percig 0 °C-on tartjuk. Vékonyréteg-kromalográfiásan nyomon követjük a reakciót és az elegy pH-ját — 10 °C-on telített nátrium-hidrogén-karborát hozzáadásával 8,5-re állítjuk, gc A lúgos oldatot 0 °C-on annyi metilén-kloriddal 7
