185256. lajstromszámú szabadalom • Eljárás új xantin-származékok előállítására

1

_ _ 185 256

2

kontrollbeadásoknál észlelt mozgások százalékában kifejezett átlagok és a dózis logaritmusának tízszerese közötti összefüggést adja meg (csak azokat a dózisokat vesszük figyelembe, amelyek 75%nál nem nagyobb mértékben csökkentik a mozgás- 5 aktivitást).

A mozgásoknak és felállásoknak megfelelő regressziós görbék gradienseit összehasonlítjuk olyan derékszögű koordinátarendszerben, amelyben az abszcisszán (d) a mozgásgörbe gradiensét és az 10 ordinátán (r) a felállási görbe gradiensét tüntetjük fel. Ezek az értékek egy adott anyag esetén demonstrálják a hatás-dózis viszonyt.

Meghatározzuk a mozgás gradiensének a felállás gradiensére vonatkoztatott arányát, miáltal lehető- 15

vé válik egy adott anyagnak a szorongásos állapotban kifejtett specifikus hatása megállapítása.

A kapott eredményeket a 3. táblázatban adjuk meg.- a gradienseket a „t” teszt szerint p<0,05, p<0,01 és p< 0,001 valószínűségeknél hasonlítjuk

össze.- n. s. azt jelenti, hogy a gradiens szignifikánsan nem különbözik nullától vagy hogy a mozgások gradiense és a felállások gradiense közötti arány nem szignifikánsan tér el 1-től- S. N. azt jelenti, hogy a vegyület nem-specifikus szedatív hatású- S. A. azt jelenti, hogy a vegyület anxiolitikus jellegű szedatív hatású

P pszichostimuláns hatásra utal

3. táblázat

A példa száma

ed5Q

[mg/kgj

Mozgási gradiens * 0(d)

Felállási gradiens 4- O (r)

Gradiensarány

[d/r]

Hatás

1

0,14

p< 0,001

p<0,01

n. s.

S. N.

2

1,60

p< 0,001

p <0,001

< 1; p< 0,001

S. A.

3

0,98

p< 0,001

p <0,001

< 1; p< 0,001

S. A.

4

0,25

p< 0,001

p<0,01

n. s.

S. N.

5

6,24

p<0,01

p< 0,001

< 1; p< 0,001

S. A.

6

0,27

p< 0,001

p< 0,001

<1; p<0,01

S. A.

7

1,03

p< 0,001

p<0,01

< 1; p<0,01

S. A.

8

1,02

p < 0,05

p<0,01

< 1; p<0,05

S. A.

9

2,38

p< 0,001

p< 0,001

< 1; p< 0,001

S. A.

10

3,95

p<0,01

p<0,01

n. s.

S. N.

11

0,35

p< 0,001

p <0,001

<1; p<0,00i

S. A.

12

0,25

p<0,01

p<0,01

<1; p< 0,001

S. A.

13

1,05

p<0,01

p <0,01

< 1; p<0,05

S. A.

14

0,37

p<0,01

p < 0,001

< 1; p<0,01

S. A.

15

0,42

p<0,01

p<0,01

n. s.

S. N.

16

1,76

p<0,05

p <0,01

n. s.

S. N.

Chlorproma-21

p<0,05

p<0,05

n. s.

S. N.

zme

Haloperidol

1

p<0,01

p <0,01

n. s.

S. N.

Chlordiaz-12

p<0,01

p<0,01

< 1; p<0,01

S. A.

epoxide

Teofillinp< 0,001

n. s.

< 1; p< 0,001

P

Egy adott vegyület hatását az említett kétféle gradiens által képzett 1 : 1 arányhoz viszonyított arányértéke alapján ítéljük meg. Ha egy vegyület- 55 nek ilyen a gradiens-aránya, akkor hasonlóan hat a felállásokra és a mozgásokra, vagyis szedatív hatása nem specifikus (S. N.). Ezeknek a vegyieteknek az esetén a megadott EDS0 értékek a kétféle regressziós görbe átlagai. 60

Azok a vegyületek specifikusan hatnak a szorongásos állapotra, amelyeknek a felállások gradiensének abszolút értéke szignifikánsan nagyobb, mint a mozgások gradiensének abszolút értéke. Ezek a vegyületek az anxiolitikus jellegű szedatívumok 65

A 3. táblázat adataiból megállapítható, hogy (i) az 1., 4., 10., 15. és 16. példák vegyületeinek hatásprofilja hasonló az olyan ismert neuroleptikumokéhoz, mint a Chlorpromazine [2-klór-10-(3-dimetilamino-propil)-fentiazin] vagy a Haloperidol, azaz az 1 -[3-(4-fiuor-benzoil)-propil]-4-(4-klór-fenil)-4- hidroxi-píperidin;

(ii) a 2., 3., 5-9. és a 11-14. példák vegyületeinek hatásprofilja hasonló a Chlordiazepoxidehoz (S A.). Ilyen esetekben az ED50 értéket a felállásoknál felvett regressziós görbéből számítjuk.

[7-klór-2-(metil-amino)-5-fenil-3H-l,4-benzodia zepin-4-oxid]; és

(ifi) a teofillin pszichostimuláns hatású és nincs semmiféle hatással szorongásos állapotokra.

7