185251. lajstromszámú szabadalom • Hajtómű
1 185 251 2 terhelhetőségi kördiagram 90°-ónként való elforgatására, mint az 1 450 737 sz. és az 1 750 886 sz. NSZK, továbbá a 492 146 sz. svájci, és az 1 227 231 sz. angol szabadalmi leírásokban ábrázoltak. Az általuk nyújtott elvi lehetőség a gyakorlatban ritkán használható ki, mert a hajtómű megfelelő irányú és mértékű fordítása sokszor nem hajtható végre a kívánt rögzítőfelület kötött helyzete, az igényelt tengelymagasság kötött értéke, a meghajtás adottságai vagy a kenési körülmények (olajszint) meg nem engedett megváltozása miatt. Egyes esetekben pedig még a 90°-onkénti elfordítás sem hozza meg a kívánt eredményt (különösen nagyobb terhelések esetén) és finomabb beállításra van szükség. Találmányunk lényege azon felismerésen alapszik, hogy szükség van olyan hajtóműre, amely úgy építhető be, hogy kimenőtengelyének legkedvezőbb radiális terhelési iránya közelítőleg mindenkor a kívánt terhelési iránnyal essen egybe, és egyidejűleg az áthajtómü többféle beépítési helyzetben rögzíthető legyen. A cél elérésére a külső radiális terhelhetőségi kördiagramot a mindenkori igénynek megfelelő irányban és mértékben el kell forgatni. Annak ismeretében, hogy a kördtegram helyzete a kimenőtengely középvonala és fogaskerekének kapcsolódási pontja által meghatározott sík helyzetéhez képest állandó, a kördiagramot a fent említett síknak a kimenő tengely körüli elforditásával lehet elforgatni. A gyakorlatban ezekét különböző módon, ill. ezek kombinációjaként hajtható végre:- a hajtómű elforgatásával kimenőtengelye körül;- a hajtómű rögzítő bkjainak elforgatásával a fent említett síkhoz képest. A találmány hajtómű, elsősorban motorral történő hajtás fordulatszám - és nyomaték viszonyainak megváltoztatására, házzal, kimenőtengellyel és a felerősítésre szolgáló egységgel, amely a kimenőtengely terhelhetőségének jobb kihasználása céljából olyan kialakítású, hogy a felerősítésre szolgáló egység rögzitőkeretként van kiképezve. A rögzítőkeret legalább két különböző, a felerősítéshez szükséges rögzítőfelülettel rendelkezik, melyek a kimenőtengely középvonala és az előtéttengely középvonala által meghatározott síkhoz képest legalább két lehetséges helyzetet foglalhatnak el. (Adott fogaskerék kapcsolat esetén ezen sík helyzete és a kördiagram helyzete ugyancsak állandó.) A találmányunk szerinti hajtómű újszerűsége és haladó jellege abban áll, hogy eddig .nem ismert módon lehetőséget nyújt ahhoz, hogy kimenőtengelyére ható bármely irányú radiális erő közelítőleg egybeessen a megengedhető legnagyobb radiális erő irányával, függetlenül a hajtómű igényelt beépítési helyzetétől. A találmányt a mellékelt ábrák segítségével mutatjuk be: 1. ábra: A kimenőtengelyre ható erők vektor ábrája. 2a és 2b ábra: A kimenőtengely radiális terhelhetőségi kördiagramja. 3a és 3b ábra: A kimenőtengely radiális terhelhetőségi diagramja. 4a ábra: A hajtómű egyik kiviteli alakjának oldalnézete (részben metszetben). 4b ábra: A hajtómű felülnézete (részben metszetben). 4c ábra: A hajtómű elölnézete. A hajtómű - melynek egyik kiviteli alakja a 4. ábrán látható - szerkezeti felépítése a következő: Az I bemenőtengelyen elhelyezkedő 2 kis fogaskerék a 3 köztengelyen lévő 4 nagyfogaskerékhez kapcsolódik, a 3 köztengelyen lévő 5 kisfogaskerék pedig a 6 előtéttengeíyen elhelyezkedő 7 nagy fogaskerékhez. A 6 előtéttengelyen rögzített 8 kis fogaskerék a 9 kimenőtengelyen lévő 10 nagy fogaskerékhez kapcsolódik. A nevezett tengelyeket és fogaskerekeket a 11 hajtómüház öleli körül, melynek nyílásait a 12 bemenő és a 13 kimenőfedél zárja le. A 11 hajtómüházhoz a hajtómű 14 felerősítésére szolgáló egységként a 15 és 16 rögzítőkeretek csatlakoznak, amelyek a hajtómű négy különböző oldalán rögzítőfelüieteket képeznek, ezen rögzítőfelületek a 9 kimenőtengely középvonalával párhuzamosak és a hajtómű lefogási, rögzítési síkjait képezik. A 15 és 16 rögzítőkeret többféle módon csatlakozhat a 11 hajtómüházhoz, a 4. ábrán a 11 hajtómüházzal egybeöntött kivitelben ábrázoltuk, de arra más módon is felerősíthető. A hajtómű 15 és 16 rögzitőkereteknél fogva rögzíthető a lefogási helyre, pl. a 15 és 16 rögzitökeretekbe fúrt furatokba helyezett csavarok segítségével, vagy más módon. A 15 és 16 rögzítőkeretek nem szükségszerűen állandó szélességüek, vagy folytonosak. Az 1 bemenötengely a 17 kapcsolón keresztül kapcsolódik a 18 motorhoz, de más kivitel esetén a 18 motor tengelye az 1 bemenő tengely szerepét töltheti be, ez esetben a 2 fogaskerék azon helyezkedik el. A fent leírt szerkezeti kialakítású hajtómű 3 fokozatot valósít meg, Két fokozatú kivitel esetén a 4 nagy fogaskerék a 6 előtéttengelyre kerül, a 3 köztengely, a 7 és 5 fogaskerekek elmaradnak. Egyfokozatú kivitel esetén a 3 köztengely, a 4 nagy fogaskerék és a 2 kis fogaskerék is elmarad. A találmányunk szerinti hajtóműnek alapvető jellegzetessége, hogy a 6 előtéttengely számára a 11 hajtóműházban a 15, 16 rögzítőkeretek helyzetéhez képest legalább két 23, 24 lehetséges helyzet van kialakítva, amelyek geometriai középvonalai a 9 kimenőtengely geometriai középvonalával párhuzamosak és attól egyenlő távolságra vannak, lehetővé téve a 6 előtéttengely csereszabatos szerelését bármelyik 23, 24 lehetséges helyzetben a 8 és 10 fogaskerekek kapcsolódási viszonyainak megváltozása nélkül. A variációk számának növelése érdekében célszerű, ha a 23, 24 lehetséges helyzetek geometriai középvonalai és a 9 kimenőtengely geometriai középvonala által meghatározott 25 és 26 síkok a szomszédos 19, 20, ill. a 20, 21, ill. 21, 22, ill. a 22, 19 rögzítőfelületekkel különböző a és ß, y és <5 hegyesszögeket zár be. Ugyanilyen okból célszerű továbbá, hogy a fent említeti 25, 26 síkok egymással bezárt q szöge a fent említett szomszédos rögzítőfelületek egymással bezárt szögéhez képest eltérő nagyságú legyen. Ily módon a kördiagram lehetséges elhelyezkedéseinek száma a rögzítőfelületek számának és a 6 előtéttengely lehetséges heiyzetei-5 13 15 20 25 30 3E 40 45 50 55 60 65 4
