185229. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyógyászatilag hatásos peptidek és acetátjaik előállítására
1 185 229 2 vagy klór-metilezetl polisztirol gyantái használva (ennél az eljárásnál az első, C-terminális aminosavat szilárd hordozóhoz kötjük, majd a következő aniinosavat lépésenként rákondenzáljuk). A kész terméket a hordozógyantáról hidrogén-fluoriddal körülbelül 0 6C-on lehasítjuk, majd tisztítjuk, szokásosan kromatográfiás eljárással. Bármilyen módszert használunk, az (1) általános képletü vegyület előállítása magába foglalja az aminosavak vagy peptidtöredékek összekapcsolását úgy, hogy egyikük karboxilcsoportja és a másik aminocsoportja között savamidkötést (peptidkötést) létesítünk. A kapcsolás hatásos létrehozása céljából kívánatos, hogy (a) a reakcióban közvetlenül részt nem vevő minden reakcióképes funkciós csoportot alkalmas gátló csoportokkal inaktiváljunk és (b) a kapcsolandó karboxilcsoportot megfelelően aktiváljuk a kapcsolás létrehozása céljából. Mindez magával vonja a reakciósorrend és reakciókörülmények gondos megválasztását, valamint specifikus védőcsoportok használatát, hogy a kívánt peptidtermék létrejöjjön. Az (1) általános képletü vegyületek előállítására használt minden aminosavat, ezek sajátosan megválasztott védőcsoportjait és/vagy aktiváló funkciós csoportjait a peptidkémiában jól ismert módon állítjuk elő. Az (I) általános képletü vegyületek teljes szintézisének minden fázisában a peptidkémiában ismert védőcsoportok meghatározott kombinációit alkalmazzuk. Azt találtuk, hogy ezek a sajátos kombinációk működnek a legsimábban. Más kombinációk is alkalmazhatók lennének az (I) általános képletü vegyületek szintézisénél, bár talán kevésbé eredményesen. így például benzil-oxi-karboni!-, /m’-butoxi-karbonil-, /e/r-amií-oxi-karbonil-, pmetoxi-benzil-oxi karbonil-, adamantil-oxi-karbqnil- és izobornil-oxi-karbonil-csoport vegyesen használható aminovédő csoportként az (I) általános képletü vegyületek szintézisénél. Ezenfelül hid* roxilvédő csoportonként általában benzilcsoportot (Bzl) használunk a tíro/.ilgyök blokkolására, bár mások, mint p-nilrobenz.il-csoport (PNB), p-meloxi-benzil-csoport (PMB) és mások is eredményesen alkalmazhatók. Az(I) általános képletü vegyületek előállításánál alkalmazott karboxilvédö csoportokat jellemző észterképző csoportok közül választjuk ki, beleértve például a metil-, etil-, benzil-, />-nitro-benzil-, p-metoxi-benzil-, 2,2,2-triklór-etil-csoportot és másokat. Amikor a megfelelően megvédett, N-blokkolt aminosavat vagy peptidtöredéket összekapcsoljuk a megfelelően megvédett, karboxil-biokkolt aminosavval, az aminosav vagy peptidtöredék szabad karboxilcsoportját reakcióképessé tesszük a kapcsolási reakció számára. Ez bármely jól ismert technikával megvalósítható. Az egyik ilyen aktiválási technika során a karboxilcsoportot vegyes anhidriddé alakítjuk át. A szabad karboxilcsoportot más savval, jellemzően karbonsavszármazékkal, mint savkloridda! aktiváljuk. Vegyes anhidridek képzéséhez használatos savklorid például az etil-klórformiát, fenil-klór-formiál, szék-butil-klór-l'ormját, izobutil-klór-formiát, pivaloil-klorid és hasonlók. Előnyösen izobutil-klór-formiátot használunk. A karboxilcsoportot a kapcsolási reakcióhoz úgy is aktiválhatjuk, hogy reakcióképes észterszármazékká alakítjuk át. Ilyen aktív észterek például a 2,4,5-triklór-fenil-észterek, pentakiór-fenil-észterek, p-nilro-fenil-észterek és hasonlók. Egy másik, jól használható kapcsolási eljárásnál a szabad savból. vagy még alkalmasabban az észterből hidrazidon át azidot állítunk elő. Az (1) általános képletü vegyületek előállításánál előnyben részesített kapcsolóeljárásban N,N'diciklohexil-karbodiimidet (DCC) használunk a szabad karboxi-csoport aktiválására, lehetővé téve ezzel a kapcsolás létrejöttét. Ezt az aktiválási és kapcsolási eljárást úgy hajtjuk végre, hogy ekvimoláris mennyiségű DCC-t és aminosavat vagy peptidtöredéket használunk, ekvimoláris mennyiségű 1-hidroxilbenzo-triazol (HBT) jelenlétében. A HBT jelenléte meggátolja a nem kívánatos mellékreakciókat, beleértve a racemizálódás lehetőségét. Az (1) általános képletü vegyületek szintézisének meghatározott fázisaiban a védőcsoportokat szelektíven kell lehasítani. A peptidszintézisekben jártas vegyész a jellemző védőcsoporlok közül könynyen ki tudja választani azokat a csoportokat, amelyeknek használata lehetővé teszi a termék olyan értelmű hasítását, hogy az aminosavon vagy a pepiid töredéken jelenlevő védőcsoportok közül egyet vagy többet, de nem valamennyit távolítsunk el. Ezek a technikák jól ismertek a peptidkémiában. A szelektív hasításra alkalmas technikákkal részletesebben foglalkozik Schröder és Lubke [The Peptides, I. kötet, Academic Press, New York (1965) 72-75. oldal táblázata]. A karboxilvédő-csoportok hasítása lúgos elszappanosítással történhet. Általában viszonylag erősen lúgos körülményeket, jellemzően alkálifémhidroxidot, mint nátrium-hidroxidot, káliumhidroxidot, litium-hidroxidot és hasonlókat használunk a védett karboxilcsoport regenerálására. Az elszappanosítás körülményei jól ismertek a kémia ezen területén. Sok karboxilvédő-csoportot katalitikus hidrogenoüzissel, például palládium/szén katalizátor jelenlétében távolítunk el. Ezenfelül olyan esetben, amikor az eltávolítandó karboxilvédö csoport /;-nitro-benzil- vagy 2,2,2-triklór-etil-csoport, a hasítást cink és sósav jelenlétében hajtjuk végre. Sok aminovédö-csoportot úgy hasítunk le, hogy a védeti aminosavat vagy pepiidet savval, mint hangyasavval, triíluor-ecetsavval (TFÄ), p-tolulolszulfonsavval (TSA). benzolszulfonsavval (BSA), nafuilinszulfonsavval és hasonlókkal kezeljük, és így a megfelelő savaddíciós só termékhez jutunk. Egyéb csoportok, például a benzil-oxi-karbonilcsoport hasítását úgy hajtjuk végre, hogy blokkolt aminosavat vagy pepiidet hidrogén-bromid és ecetsav keverékével kezeljük és így a megfelelő hidrobromid savaddíciós sót kapjuk. Az alkalmazott sajátos módszer vagy reagens a védőcsoport eltávolítására szolgáló specifikus reakcióban használt anyagok kémiai és fizikai jellemzőitől függ. A képződött savaddíciós só a gyógyászatban előnyösen alkalmazható formává alakítható át ioncserélővel gyantával (például DEAE Sephadex A-25, Ambe rly st A-27) történő kezeléssel. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3
