185229. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gyógyászatilag hatásos peptidek és acetátjaik előállítására

1 185 229 2 vagy klór-metilezetl polisztirol gyantái használva (ennél az eljárásnál az első, C-terminális aminosa­vat szilárd hordozóhoz kötjük, majd a következő aniinosavat lépésenként rákondenzáljuk). A kész terméket a hordozógyantáról hidrogén-fluoriddal körülbelül 0 6C-on lehasítjuk, majd tisztítjuk, szo­kásosan kromatográfiás eljárással. Bármilyen módszert használunk, az (1) általános képletü vegyület előállítása magába foglalja az ami­­nosavak vagy peptidtöredékek összekapcsolását úgy, hogy egyikük karboxilcsoportja és a másik aminocsoportja között savamidkötést (peptidkö­­tést) létesítünk. A kapcsolás hatásos létrehozása céljából kívánatos, hogy (a) a reakcióban közvetle­nül részt nem vevő minden reakcióképes funkciós csoportot alkalmas gátló csoportokkal inaktivál­junk és (b) a kapcsolandó karboxilcsoportot megfe­lelően aktiváljuk a kapcsolás létrehozása céljából. Mindez magával vonja a reakciósorrend és reakció­­körülmények gondos megválasztását, valamint specifikus védőcsoportok használatát, hogy a kí­vánt peptidtermék létrejöjjön. Az (1) általános kép­letü vegyületek előállítására használt minden ami­­nosavat, ezek sajátosan megválasztott védőcso­portjait és/vagy aktiváló funkciós csoportjait a peptidkémiában jól ismert módon állítjuk elő. Az (I) általános képletü vegyületek teljes szintézi­sének minden fázisában a peptidkémiában ismert védőcsoportok meghatározott kombinációit alkal­mazzuk. Azt találtuk, hogy ezek a sajátos kombi­nációk működnek a legsimábban. Más kombináci­ók is alkalmazhatók lennének az (I) általános kép­letü vegyületek szintézisénél, bár talán kevésbé eredményesen. így például benzil-oxi-karboni!-, /m’-butoxi-karbonil-, /e/r-amií-oxi-karbonil-, p­­metoxi-benzil-oxi karbonil-, adamantil-oxi-karbq­­nil- és izobornil-oxi-karbonil-csoport vegyesen használható aminovédő csoportként az (I) általá­nos képletü vegyületek szintézisénél. Ezenfelül hid* roxilvédő csoportonként általában benzilcsoportot (Bzl) használunk a tíro/.ilgyök blokkolására, bár mások, mint p-nilrobenz.il-csoport (PNB), p-melo­­xi-benzil-csoport (PMB) és mások is eredményesen alkalmazhatók. Az(I) általános képletü vegyületek előállításánál alkalmazott karboxilvédö csoportokat jellemző észterképző csoportok közül választjuk ki, beleért­ve például a metil-, etil-, benzil-, />-nitro-benzil-, p-metoxi-benzil-, 2,2,2-triklór-etil-csoportot és má­sokat. Amikor a megfelelően megvédett, N-blokkolt aminosavat vagy peptidtöredéket összekapcsoljuk a megfelelően megvédett, karboxil-biokkolt amino­­savval, az aminosav vagy peptidtöredék szabad karboxilcsoportját reakcióképessé tesszük a kap­csolási reakció számára. Ez bármely jól ismert tech­nikával megvalósítható. Az egyik ilyen aktiválási technika során a karboxilcsoportot vegyes anhid­­riddé alakítjuk át. A szabad karboxilcsoportot más savval, jellemzően karbonsavszármazékkal, mint savkloridda! aktiváljuk. Vegyes anhidridek képzé­séhez használatos savklorid például az etil-klór­­formiát, fenil-klór-formiál, szék-butil-klór-l'ormj­át, izobutil-klór-formiát, pivaloil-klorid és hason­lók. Előnyösen izobutil-klór-formiátot használunk. A karboxilcsoportot a kapcsolási reakcióhoz úgy is aktiválhatjuk, hogy reakcióképes észterszárma­zékká alakítjuk át. Ilyen aktív észterek például a 2,4,5-triklór-fenil-észterek, pentakiór-fenil-észte­­rek, p-nilro-fenil-észterek és hasonlók. Egy másik, jól használható kapcsolási eljárásnál a szabad sav­ból. vagy még alkalmasabban az észterből hidrazi­­don át azidot állítunk elő. Az (1) általános képletü vegyületek előállításánál előnyben részesített kapcsolóeljárásban N,N'­­diciklohexil-karbodiimidet (DCC) használunk a szabad karboxi-csoport aktiválására, lehetővé téve ezzel a kapcsolás létrejöttét. Ezt az aktiválási és kapcsolási eljárást úgy hajtjuk végre, hogy ekvimo­­láris mennyiségű DCC-t és aminosavat vagy pep­tidtöredéket használunk, ekvimoláris mennyiségű 1-hidroxilbenzo-triazol (HBT) jelenlétében. A HBT jelenléte meggátolja a nem kívánatos mel­lékreakciókat, beleértve a racemizálódás lehetősé­gét. Az (1) általános képletü vegyületek szintézisének meghatározott fázisaiban a védőcsoportokat sze­lektíven kell lehasítani. A peptidszintézisekben jár­tas vegyész a jellemző védőcsoporlok közül köny­­nyen ki tudja választani azokat a csoportokat, ame­lyeknek használata lehetővé teszi a termék olyan értelmű hasítását, hogy az aminosavon vagy a pep­iid töredéken jelenlevő védőcsoportok közül egyet vagy többet, de nem valamennyit távolítsunk el. Ezek a technikák jól ismertek a peptidkémiában. A szelektív hasításra alkalmas technikákkal részle­tesebben foglalkozik Schröder és Lubke [The Pepti­des, I. kötet, Academic Press, New York (1965) 72-75. oldal táblázata]. A karboxilvédő-csoportok hasítása lúgos elszap­­panosítással történhet. Általában viszonylag erő­sen lúgos körülményeket, jellemzően alkálifém­­hidroxidot, mint nátrium-hidroxidot, kálium­­hidroxidot, litium-hidroxidot és hasonlókat hasz­nálunk a védett karboxilcsoport regenerálására. Az elszappanosítás körülményei jól ismertek a kémia ezen területén. Sok karboxilvédő-csoportot katali­tikus hidrogenoüzissel, például palládium/szén ka­talizátor jelenlétében távolítunk el. Ezenfelül olyan esetben, amikor az eltávolítandó karboxilvédö cso­port /;-nitro-benzil- vagy 2,2,2-triklór-etil-csoport, a hasítást cink és sósav jelenlétében hajtjuk végre. Sok aminovédö-csoportot úgy hasítunk le, hogy a védeti aminosavat vagy pepiidet savval, mint hangyasavval, triíluor-ecetsavval (TFÄ), p-tolulol­­szulfonsavval (TSA). benzolszulfonsavval (BSA), nafuilinszulfonsavval és hasonlókkal kezeljük, és így a megfelelő savaddíciós só termékhez jutunk. Egyéb csoportok, például a benzil-oxi-karbonil­­csoport hasítását úgy hajtjuk végre, hogy blokkolt aminosavat vagy pepiidet hidrogén-bromid és ecet­sav keverékével kezeljük és így a megfelelő hidro­­bromid savaddíciós sót kapjuk. Az alkalmazott sajátos módszer vagy reagens a védőcsoport eltávo­lítására szolgáló specifikus reakcióban használt anyagok kémiai és fizikai jellemzőitől függ. A kép­ződött savaddíciós só a gyógyászatban előnyösen alkalmazható formává alakítható át ioncserélővel gyantával (például DEAE Sephadex A-25, Am­be rly st A-27) történő kezeléssel. 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 3

Next

/
Thumbnails
Contents