185210. lajstromszámú szabadalom • Eljárás hőre keményedő vízmentes poliuretán alapú rétegképzőszer előállítására
! 185 210 2 A találmány tárgya eljárás höre keményeik) vízmentes, poliuretán alapú rétegképző szer, előállítására ketoximcsoporttal védett, aromás NCO- csoportokat tartalmazó előpolimerizátumból és térhálósító szerből. A rétegképzőszert A) átlagosan 2-4 ketoximcsoporttal védett aromás NCO-csoportot tartalmazó, 1000-1500 átlag molekulasúlyú előpolimerizátumból, B) az (I) képletű 4,4'-diamino-3,3'-diinetil-diciklohexil-metánbói, mint térhálósítószerböl - ahol a védőcsoporttal ellátott NCO-csoportoknuk az NH2-csoportokhoz való ekvivalens aránya 1,35:1 és 0,95:1 között van - állítjuk elő és adott esetben C) pigmenteket, töltőanyagot, hajtóanyagot, továbbá ismert adalékanyagokat keverünk hozzá A rétegképzőszer összesen legfeljebb 15 súly% szerves oldószert tartalmaz. A 28 14 079 számú NSZK-beli közrebocsátási irat olyan rétegképzőszert ismertet, amely vizes polimerdiszperziót, vagy polimeroldatot tartalmaz. A textil síkidomoknak olyan poliuretánkarba mid oldatokkal való bevonása, ahol az oldat oldószertartalma a 70%-ot is elérheti, már ismert megoldás. Erre a célra nemcsak teljesen reagált poliuretánkarbamidokat használnak, hanem olyan poliuretánkarbamidokat is, amelyek egy további komponenst tartalmaznak és utólagosan térhálósítva lesznek. Ez utóbbi megoldás a felvitt bevonat minőségét javítja. Az ilyen fajtájú bevonatképző szereket a 3 711 571 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás ismerteti. Oldott poliuretánkarbamidokat, az oximmal védett NCO-eíö polimerizátumokkal kevernek, majd a kapott bevonatot egy szárítóalagútban hőkezeléssel keményítik. Ennek a bevonatfelvitelnek az a hátránya, hogy legalább 50% oldószer alkalmazását igényli (és ez esetben a védőcsoport kialakításához felhasznált oldószerről nein is teszünk említést). Egyéb oldószertől mentes poliuretánkarbamid alapú bevonószereket ismertet a 3 755 261 számú amerikai egyesült államokbeli szabadalmi leírás, továbbá a 2. 462. 317 számú NSZK-beli közzétételi irat. Itt olyan hőre keményedő elegyeket ismertetnek, amelyek folyékony NCO-előpo!imerizátum bői és 4,4/-diamino-difenilmetán-sót (MDA) tartalmazó keményítőszerből állnak. A keményítő szert oly módon teszik folyékonnyá, hogy az MDA-só komplexet legalább 50 súly%-nyi, ftálsav észter-típusú lágyítóval szuszpendálják.. Az NCG- elő-polimerizátumok a kiviteli példák szerint viszonylag magas szabad diizöcianát-tartalommal rendelkeznek. Az ilyen típusú bevonatképző szer azonban fiziológiás tekintetben hátrányos tulajdonságokat mutat. A viszonylag nagy mennyiségű szabad diizocianát, de különösen a keményítőszerként alkalmazott MDA toxicitása előnytelen. További hátrányt jelent az, hogy az ilyen típusú bevonatok kivirágzása vagy izzadása nem teszi lehetővé, hogy száraz, hibátlan fedőrétegéi hozzunk létre velük. A 970. 459 számú brit szabadalmi leírás olyan eljárást ismertet, amely szerint habfóliát textíliával ragasztanak össze. Ragasztószerként reakcióképcs eleg>el alkalmaznak, amely a ketoximmal védett NCO- előpolimerizátumot és térhálósító szerként N.N,N,,N'-tetrakisz-2-(hidroxí-propil)-etilén-diamint térhálósítószerként tartalmaz. Minthogy ezt a rendszert az ureláncsoportokon és nem a karbamidcsoporlokon keresztül keményítik, végső soron puha filmeket kapnak, amelyek nem alkalmasak fedőrétegek képzésére. Verhanig J. (Bőripari kongresszus előadási jegyzete 18-22. 10. 78, Budapest, 1279-1288. oldal. OMKDK Technoinform 1428; Budapest), egy olyan termoaktív oldószertől mentes PUR-rendszerről számol be, ahol poliéter alapú, fenollal védett NCO-előpolimereket mintegy 750 molekulasúlyú poliéteraminokkal elegyítve habbevonatok képezhetők. Eltekintve a fenol lesza látásakor fellépő toxikus hatástól, ennek a rendszernek az a hátránya, hogy a mechanikai tulajdonságai következtében csak egy egészen szűk alkalmazási területen használható. A találmány szerinti megoldás feladata, hogy az ismert hátrányokat kiküszöbölje és egy oldószertől mentes, illetve oldószerben szegény fiziológiásán ártalmatlan bevonatképző szert dolgozzon ki, amely megfelel az alkalmazástechnikai követelményeknek, és alkalmas hab-, tapadó-, bevonórétegek, de akár hegeszthető bevonatok előállítására is. Ennek a feladatnak felelnek meg a találmány szerint előállított bevonatképző szerek. A találmány szerinti eljárással nyert készítményt különféle anyagoknak bevonására alkalmazzuk. A ketoximmal védett NCO-előpolimerizátumokat aromás poliizocianátokból állítják elő, mini ahogy azt a 3 984 607 számú amerikai egyesült államokbeli leírás továbbá a 4. 035. 213 számú NSZK- beli közzétételi irat, valamint a 2457387 számú NSZK-beli közrebocsátási irat ismerteti. A talál mány szerinti megoldáshoz célszerűen 2,4'- illetve 4,4'-diizocianát-difenilmetánt, izomer toluiiéndiizocianálot továbbá ezen diizocianátok elegyél alkalmazzuk. Az NCO-előpolímerizátum előállításához e poliizocianátok reakciópartnereként olyan pohhidroxilvegyületek jönnek figyelembe, amelyek 2-8, célszerűen 2-3 hidroxilcsopcrtot tartalmaznak, és amelyek molekulasúlya 500-10000, célszerűen 1000-6000 között van, mint ahogy az a fent említett publikációkból kitűnik. A találmány szerinti megoldáshoz célszerűen átlagosan 2-3 hidroxil-csoportot tartalmazó propilénoxid-poüétert alkalmazunk, amely anyag polietilénoxid egységeket is tartalmazhat, vagy olyan 60 °C hőmérséklet alatt olvadó 2- vagy 3- véghelyzetií hidroxilcsoportot tartalmazó hidroxilpoiiésztert alkalmazhatunk, amelynek molekulasúlya 1000-6000. A találmány szerinti megoldáshoz különösen azokat a hidroxi-poliéter és hidroxipoliészter elegyeket célszerű alkalmazni, amelyek adipinsavból, hexándiol-1,6-ból és 1000-3000 átlagos molekulasúlyú neopentilglikolból vannak felépítve. Az NCO-előpolimerizáíumok előállításánál adott esetben alacsony molekulasúlyú poliolok is figyelembe jöhetnek, amelyek molekulasúlya 300- nál kisebb, ezek a vegyüíetek önmagukban iáncmeghosszabbitó szerként ismeretesek. E vegyüíetek közül a találmány szerinti megoldáshoz célszerűen 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 1
