185151. lajstromszámú szabadalom • Eljárás 1-karboxi-alkanoil-indolin.2-karbonsav-származékok és az ezeket tartalmazó gyógyszerkészítmények előállítására

1 185 151 2 A találmány tárgya eljárás új, l általános képlett! i-karboxi-(alkanoil vagy aralkanoiI)-indolin-2-karbonsav­származékok - mely képletben Ph jelentése hclyettcsítetien 1,2-fenilán-csoport, vagy rövidszénláncú alkilcso porttal, rövid szénláncú alkoxicsoporttai vagy halogénatommai szubszti­­tuált 1,2-fenüén-csoport, R0 jelentése hidrogénatom vagy fenilcsoport, Rí, R2 és R3 jelentése hidrogénatom és n jelentése t, 2, 3,4, 5, 6,7 vagy 8 ^, ezek anúdjai, rövidszénláncú alkii-észterei és ezek sói, különösen gyógyászatiig alkalmazható sói, továbbá az ezeket a vegyületeket tartalmazó gyógyszerkészítmé­nyek előállítására. l-Alkanoil-indolin-2-karbonsavakat és ezek 5,6 dihidr­­oxi-származékait, nevezetesen az N-acilezett ciklodopa­­-származékokat a Nippon Kagaku Zasshi 87, 760 (1966), a 3 796 723 sz. amerikai szabadalmi leírás, illetve a Helv. Chim. Acta 53, 1701 (1970) ismertet, például az 0- és/vagy N-acil-származékok szintéziséhez. Ismertek az 1- l-karboxi-aci!-(azetidin-, pirrolidin vagy piperidín)-2-kar­bonja vak és ezek funkcionális származékai is, pl. a 4 052 511 sz. amerikai szabadalmi leírásból, mint magas vérnyomás ellenes hatású vegyületek. Meglepő módon azt találtuk, hogy az előbb említett indolinokba karboxilcsoportot bevezetve, vagy a lenti pirrolidineket indolin-gyűrűrendszerré bővítve, értékes magas vérnyomás ellenes szereket kaptunk. Az I általános képletben a Ph 1,2-fenilén-csoport elő­nyösen helyettesítetlen vagy monoszubsztituáít. Ezek helyettesítőit a következők szemléltetik: rövidszénláncú alkiícsoport, például a metücsoport, etilcsoport, n- vagy izopropil- vagy -butil-csoport; rövidszénláncú alkoxicso­port, például a metoxicsbport, etoxicsoport, n- vagy izo­­propoxi- vagy -butoxi-csoport; halogénatom, például a fluor-, klór- vagy brómatom. A „rövidszénláncú” kifejezés az előzőekben és a továbbiakban legfeljebb 4, különösen 1 vagy 2 szénato­mos szerves csoportokat vagy vegyületeket definiál. A CnH2n-i-Ro alkilén- vagy fenil-alkilén.-csoport egyenes láncú vagy előnyösen elágazó széniáncú és elő­nyösen legfeljebb 8 szénatomot tartalmaz. így jelentése, ha R0 hidrogénatom, például etiléncsoport, 1,2- vagy 1.3- propilén-csoport, 2-metí!-l,2- vagy -1,3-propilén-cso­­port, 1,2-, 1,3-, 2,3- vagy vagy 1,4-butilén-csoport, 1,2-, 1.3- , 1,4-, 2,4- vagy 1,5-pentilén-csoport. Amennyiben Ro jelentése fenilcsoport, úgy a fentiekben említett csoport co-fenil-(l ,2-, 1,3- vagy 2,3-propilén-csoport, -butiién- vagy -pentilén-csoport, 1,3-, 2,3- vagy 2,4-buti­­lén-csoport, -pentiJén- vagy hexilén-csoport, vagy 3,5-hepíilén- vagy -oktilén-csoport). Az említett funkcionális származékok, amelyekben egy vagy mindkét karboxilcsoport észterezett vagy amidált, előnyösen mono- vagy bisz(rövidszénláncú al­­kií)-észterek, például metil-, etil-, n- vagy izopropil- vagy -butil-cszter; mono- vagy bisz:amidok. A sók előnyösen gyógyászatiig alkalmazható sók, például az említett savak fémsói vagy ammóniumsói, különösen alkálifém- vagy alkáli-fö!dfém-sói, például nát­rium-, kálium-, magnézium- vagy kalcium-sói; elsősorban könnyen kristályosodó ammónium-sói. Ezek ammóniá­ból vagy szerves aminokból, például mono-, di- vagy tri­­-rövidszénláncú-(alkil, cikloalkil vagy hidroxi-alkil)-ami­­nokból, rövidszénláncú aikilén-diaminokból vagy (hidr­oxi-rövidszénláncú alk.il vagy aril-rövidszénláncú alkil­­-(rövidszénláncú alkil-ammónium bázisokból származtat hatók, és például a következők: metii-amin, diefil-amin, trictil-amin, diciklohexil-amin, trietanol-amin, ctilén- 5 -diamin, trisz.4hidroxi-metil) amino-metán vagy benzil -trímetii ammónium-hídroxid. A találmány szerinti vegyületek értékes farmakológiai tulajdonságokkal, elsősorban vérnyomáscsökkentő, magas vérnyomás ellenes és bradikardiás hatással rendel- 10 keznek, amelyet többek között az angictenzint előállító enzimre gyakorolt gátló hatással idéznek elő. Ezek a far­makológia! tulajdonságok ín vivo vagy in vitro végzett állatkísérletekkel, előnyösen emlősállatokkal - így patká­nyokkal, macskákkal, kutyákkal -, vagy ezek elkülöní- 15 tett szervein végzett kísérletekkel igazolhatók. Az állatok lehetnek normotenzívek vagy hipertenzívek, például genetikusán hiperienzív patkányok, vagy renálisan hiper­­tenzív patkányok vagy kutyák, vagy olyan kutyák, amelyektől a nátriumot megvonták. 20 Az említett állatoknak a találmány szerinti vegyületek enterálisan vagy parenterálisan, előnyösen orálisan vagy intravénásán, például zselatin kapszulákkal vagy kemé­nyítőt tartalmazó szuszpenziók, illetve vizes oldatok alakjában adhatók be. Az alkalmazott dózis körülbelül 25 0,01 és 50 mg/kg/nap közötti, előnyösen körülbelül 0,1 és 25 mg/kg/nap közötti, különösen körülbelül 1 és 10 mg/kg/nap közötti tartományban lehet. Az in vivo vérnyomáscsökkentő hatást közvetlenül katéterrel például egy kutya comb-artériájába bevezetett 30 katéterrel, vagy közvetlenül a patkány farkán artériás vérnyomásmérővé! határozzuk meg és egy átvivő szerke­zettel regisztráljuk. A vérnyomást a hatóanyag beadása előtt és után Hgmm-ben méljük. így például azok a talál­mány szerinti reprezentatív vegyületek, amelyeket a pél- 35 dákban ismertetünk, hipertenzív patkányoknál vagy ku­tyáknál már egy alacsony, 10 mg/kg/nap orális dózisban, vagy ennél kisebb mennyiségben beadva, igen haté­konyak. Az új vegyületek gátló hatást fejtenek ki a normoten- 40 zív patkányok vérnyomásának angiotenzin 1 hatására tör­ténő reakciójára is. A renin-enzim normál körülmények között a cirkuláló renin-szubsztrát-protein specifikus hidrolízisét idézi elő. Ez a hidrolízis az angioíenzin I-et eredményezi, amely az említett, az angiotenzint átala- 45 kító enzim hatására tovább hidrolizál 3Z erősen érszűkítő angiotenzin Il-vé. Az említett enzim gátlásával megaka­dályozható az angiotenzin H keletkezése az angiotenzin I-bŐl. Ez a gátlás tehát csillapítja a vérnyomás reakcióját angiotenzin-I-attak után. 50 A megfelelő in vivo tesztet normotenzív hímpatká­nyokkal végezzük, amelyeket 100-120 mg/kg, intrape­­ritoneálisan adagolt et;I-(l-metil-propil)-maionil- tiokarb­­amid-nátriumsóval narkotiz.álunk. A comb-artériába és a lábikrába egy-egy kanült vezetünk be a vérnyomás köz- 55 vetlen mérésére, valamint az angiotenzin I és a találmány szerinti vegyületek intravénás adagolására. Az alapvér­nyomás stabilizálása után, háromszori, 5 perces időkö­zökben 0,33 pg/kg angiotenzin I intravénás adagolásával végzett izgatás után meghatározzuk a nyomás változását. 60 A vérnyomás változását a vizsgálandó vegyület intravénás vagy perorális (gyomorszondával végzett) beadása után 5, 10, 15, 30 és 60 perccel is meghatározzuk. Az utóbb említett nyomásváltozásokat összehasonlítjuk a kezdeti értékekkel. A vérnyomás reakciójának megállapított 65 2

Next

/
Thumbnails
Contents