185101. lajstromszámú szabadalom • Berendezés csővezetékben szállított közeg nyomásának szabályozására
2 A találmány tárgya csővezetékben szállított közeg nyomásának szabályozására szolgáló berendezés, amely főleg legfeljebb öt bar nyomású folyadékokhoz alkalmazható. Nagy nyomásingadozásnak kitett rendszerek viszonylag alacsony nyomásának szabályozása különösen a bányaművelés területén jelentős nehézséggel bír. Portalanító berendezésekben például állandó vízmennyiséget kell lehetőleg azonos nyomással szétporlasztani a kívánt eredmény elérésére. Egy bányahálózat vízellátásában azonban nyomásértékbeli és mennyiségbeli változások léphetnek fel. A találmánnyal célunk olyan berendezés létrehozása, amellyel például a fent megnevezett helyeken szükséges alacsony fogyasztói nyomású közegek mennyiségét és nyomását szabályozhatjuk. A portalanító berendezések üzemi nyomása például 1,5 bar, ahol kb. 10-15 liter/ perc állandó vízmennyiséget kell biztosítani. A találmány szerinti berendezéssel ezt az állapotot a fogyasztó gyakori ki- és bekapcsolása esetén is gyorsan és biztonságosan be kell tudni állítani. A találmány azon a felismerésen alapszik, hogy csővezetékben szállított közegek nyomását és ezzel egyidejűleg mennyiségét is szabályozhatjuk, ha a csővezetékben olyan szabályzóelcmcket helyezünk el, melyek működtetőegységei a szabályozóelem előtti közegnyomást és a szabályozóelem utáni közegnyomást is érzékelik, és a szabályozóelemet a megfelelő értelemben nyitják, illetve zárják. A csővezetékben szállított közeg nyomásának szabályozására szolgáló berendezést találmány szerint oly módon fejlesztettük tovább, hogy a vezetékbe iktatott szabályozószelep működtetőegysége a szabályozószélcp előtti nyomással ágvezetéken át a szabályozószelepet a nyitás értelmében vezérlő kapcsolatban van, valamint az ágvezetékbe legalább egy vezérlőszelep van építve, amelynek működtetőegysége a szabályozószelep utáni közegnyomással a szabályozószelepet a zárás értelmében vezérlő kapcsolatban van. Azáltal, hogy a vezetékben a szabályozószelep előtt uralkodó közegnyomást a szabályozószelep állítására és a szabályozószelep utáni közegnyomást egy, a szabályozószelep működtetőegységéhez csaüakozó vezetékbe iktatott vezérlőszelep állítására hasznosítjuk, különösen egyszerű módját nyújtja a szállított közeg mennyiségének, valamint nyomásának megbízható szabályozására. A találmány célszerű továbbfejlesztése értelmében a vezetékbe a szabályozószelep és a fúvókaként kialakított fogyasztó között fojtás van beépítve, és a vezetékhez a szabályozószelep és a fojtás között ágvezeték csatlakozik, amely egy, az ágvezetékbe épített vezérlőszelep működtetőegységével van összekötve. A jobb szabályozás által a szállított közeg mennyiségét állandó értéken tarthatjuk. A szabályozási folyamat egyenletessé tétele érdekében és stacioner állapot létrehozására a szabályozási körben különösen előnyös, ha a találmány szerinti berendezés úgy van kialakítva, hogy a szabályozószelep működtetőegységének ágvezetéke a működtetőegység után további vezérlőszelepen át tartállyal van összekötve, és a vezérlőszelep működ tetőegysége a vezetékfojtás után uralkodó közegnyomásával van nyitó értelmű vezérlő kapcsolatban. Előnyös, ha az ágvezetékbe iktatott vezérlőszelep és ennek a vezeték fojtás utáni közegnyomásával működtetett működtetőegysége között holtjáték van. Ezáltal elérhető, hogy a további vezérlőszelep csak akkor kezd nyitni, miután közte és működtetőegysége között a holtjáték megszűnik. így olyan esetekben, amikor az ellátó hálózatban kismértékű ingadozások léphetnek fel, biztosíthatjuk a szabályzókor állandósult állapotát. A szabályozószelep és a vezérlőszelepek működtetőegységeit egyszerű esetben rugóterhelésű dugattyúk alkotják, melyek munkaterei össze vannak kötve az ágvezetékekkel. A találmány szerinti berendezés célszerűen továbbfejlesztett kiviteli alakjánál a szabályozószelep működtetőegységének dugattyúja a szabályozószelepet zárt alaphelyzetbe térítő rugóval ellátva, a vezérlőszelep működtetőegységének dugattyúja a vezérlőszelepet nyitott helyzetbe térítő rugóval van ellátva, valamint a további vezérlőszelep működtetőegységének dugattyúja a vezérlőszelepet zárt alaphelyzetbe térítő és a holtjátékot létrehozó rugóval van ellátva. Ezzel az intézkedéssel biztosítható, hogy az ellátó hálózat állandó nyomása esetén a szabályozószelep müködtetőegységére ható nyomást a két zárt állapotú vezérlőszelep közötti nyomás határozza meg és ezáltal elkerülhetők a szabályozás instabilitásai. így a szabályozószelep fojtószelepének helyzete sem változik, amíg a vezetékben szállított közeg nyomásábamnem áll be változás. Folyamatos és lágy szabályozási karakterisztika megvalósítására a vezérlőszelepek célszerűen ütközővel vannak ellátva, amelyek a vezérlőszelepek teljesen nyitott helyzetének elérése előtt azok működtető egységeivel működnek együtt. Mivel az ellátó hálózat nyomása rendszerint magasabb mint a fogyasztó által megkívánt nyomás, célszerű, ha a vezetékbe a szabályozószelep és az ágvezeték leágazási pontja előtt szabályozható fojtás van beépítve. Ezen a módon biztosítható, hogy a csővezetékben szállított közeg egy legkisebb nyomás mellett mindig rendelkezésre áll, úgy, hogy a szabályozás révén stabil állapot érhető el. A találmányt részletesebben a rajz alapján ismertetjük, amely a találmány szerinti berendezés egy példakénti kiviteli alakjának vázlatát ábrázolja. Mint a rajzon látható, egy vezeték a rajzon fel nem tüntetett közegforrásra csatlakozik. A közegáramlás zárására és nyitására az 1 vezetékhez csatlakozó 3 ágvezetékbe épített 2 mágnesszelep szolgál, és az 1 vezetékbe iktatott 5 főcsap 4 működtetőeleméhez csatlakozó 3 ágvezeték nyitása illetve zárása révén a 2 mágnesszelep az 5 főcsappal áll vezérlőkapcsolatban. Az 1 vezetékbe az 5 főcsap után 7 szűrő és szabályozható 8 fojtás van beépítve. A 8 fojtás után és 9 szabályozószelep előtt az 1 vezetékbe 10 pontban 11 ágvezeték csatlakozik, amelybe felső 12 vezérlőszelep és alsó 13 vezérlőszelep van iktatva. All ágvezeték a 9 szabályozószelep 15 működtetőegységének 14 munkateréhez kapcsolódik a 12 és 13 vezérlcszelepek között, és a 13 vezérlőszelep után 16 tartályba torkollik. Másik előnyös kialakítás értelmében all ágvezeték a 13 vezérlőszelep után visszafolyó vezetékkel van összekötve. A 9 szabályozószelep után az 1 vezetékhez további 17 ágvezeték csatlakozik, amely a 12 vezérlőszelep 19 működtetőegységének 18 munkaterébe torkollik. Az 1 vezetékben a 17 ágvezeték csatlakozása után további 20 fojtás van építve, és a 20 fojtás és a jelen kiviteli alakban 6 fúvókaként kialakított fogyasztó között további 21 ágvezeték ágazik le az 1 vezetékből, amely az alsó 13 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65 2
