185101. lajstromszámú szabadalom • Berendezés csővezetékben szállított közeg nyomásának szabályozására

185 101 2 vezérlőszelep 23 működtetőegységének 22 munkateré­hez csatlakozik. A 9 szabályozószelep 15 működtetőegységének du­gattyúja a 9 szabályozószelepet zárt alaphelyzetbe térítő 24 rugóval van ellátva. A 12 vezérlőszelep 19 működ­tetőegységének dugattyúja a 12 vezérlőszelepet nyitott alaphelyzetbe térítő 25 rugóval van ellátva. A 13 vezérlő­szelep 23 működtetőegységének dugattyúja a 13 vezérlő­szelepet zárt alaphelyzetbe térítő és a holtjátékot létre­hozó 26 rugóval van ellátva. Az a holtja te, lehetővé teszi, hogy a 23 működtetőegység dugattyúja a 13 ve­zérlőszelepet nyitó értelemben mozduljon el anélkül, hogy a vezérlőszelep azonnali nyitását eredményezné. A találmány szerinti berendezés működését a követ­kezőkben a különböző üzemi állapotok leírásával ismer­tetjük. A 6 fogyasztó bekapcsolása előtt az 5 főcsap zárt állapotban van. A 24 rugó hatására a 9 szabályozószelep is zárva van. A 12 vezérlőszelcp a 25 rugó hatására nyi­tott, míg a 13 vezérlőszelep a 26 rugó hatására zárt hely­zetben van. A 6 fogyasztó bekapcsolása pillanatában az 5 főcsap kinyit és az üzemelés teljes ideje alatt nyitott állapotban marad. Mivel a 12 vezérlő szelep 25 rugó hatására nyitott állapotban van, a szállított közeg, elsősorban víz nem­csak a 9 szabályozószelephez, hanem all ágvezetéken és a 12 vezérlőszelepen át a 9 szabályozószelep 15 mű­ködtetőegységének 14 munkateréhez is akadálytalanul eljut. A 14 munkatérben fellépő nyomás a 9 szabályozó­­szelep nyitásához vezet, úgy, hogy a víz átfolyva a 20 fojtáson a 6 fúvókán át távozik. A 20 fojtás és a 9 szabá­lyozószelep funkciója folytán az 1 vezeték mentén nyomáskülönbségek alakulnak ki, amelyeket a nyomás , és a mennyiség vezérlésére használunk fel. A 20 fojtás két oldalán fellépő nyomáskülönbség a 17 ágvezetékben uralkodó nyomás megnövekedéséhez vezet és ezáltal a 12 vezérlőszelep állását a zárás értelmében befolyá­solja. A 12 vezérlőszelep azután zár, amint a névleges nyomás kialakul a 6 fúvókán. Az immár zárt helyzetű 12 és 13 vezérlőszelepek között meghatározott nyomású vízoszlop helyezkedik el, amely a 9 szabályozószelep 15 működtetőegységében a 24 rugó terhelésével tart egyen­súlyt, és ezen a módon tartja a 6 fúvóka névleges nyomá­son történő üzemeléséhez szükséges értéket a 9 szabá­lyozószelep fojtószelepének állításával. Ha az üzemi nyomás a névleges nyomást meghaladja, megnövelt vízmennyiség kerül a szabályozórendszerbe. Ezzel a 20 fojtás és a 6 fúvóka nyomás-térfogat jelleg­görbéjének megfelelően megnövekszik a fellépő különb­ségi nyomás is. Míg a 12 vezérlőszelep zárt állapotban marad, a 13 vezérlőszelep 23 működtetőegysége a ve­zérlőszelepet nyitó értelemben mozdul el, amint a 21 ág­vezeték nyomása a 6 fúvóka névleges nyomását meg­haladja. A 13 vezérlőszelep nyitása után a 11 ágvezeték 12 és 13 vezérlőszelepek közötti szakaszából víz távozik, ezáltal esik e vezetékszakaszban fennálló nyomás és a 9 szabályozószelep 15 működtetőegységének dugattyúja a 24 rugó hatására a szabályozószelepet záró értelemben mozdul el. A 9 szabályozószelep fojtószelepe csökkenti az átfolyási keresztmetszetet, ezáltal megnő a 9 szabá­lyozószelepen fellépő nyomásesés, úgy, hogy az átfolyó vízmennyiség és a 9 szabályozószelep utáni nyomás addig csökken, amíg a 6 fúvókán ismét a névleges nyo­mású és mennyiségű víz folyik át. Ebben az esetben a 13 vezérlőszelep ismét zár 23 működtetőegységének dugaty­] tyújára ható 26 rugó terhelésének hatására, és a 12 és a 13 vczérlőszclepek közötti vízoszlop immár csökken­tett nyomása állandósult. A 9 szabályozószelep fojtó­szelepének állása változatlan marad, amíg az 1 vezeték­ben szállított közeg nyomása nem változik. Ha az 1 vezetékben csökken az üzemi nyomás, úgy a 20 fojtás és a 6 fúvóka karakterisztikájának meg­felelően a 9 szabályozószelep után a szállított víz nyo­mása és térfogata is a névleges érték alá csökken. Ebben az esetben a 13 vezérlőszelep zárt helyzetben marad. A csökkenő nyomáskülönbség alapján a 12 vezérlő­­szelep 19 működtető egységének dugattyújára ható 25 rugó hatására nyitni kezd, ezáltal a 9 szabályozószelep 15 működtetőegységének 14 munkaterében megnövek­szik a nyomás. Ez a nyomásnövekedés a 9 szabályozó­­szelep átömlési keresztmetszetének növekedéseit idézi elő, úgy, hogy a 9 szabályozószelep után az 1 vezeték­ben ismét megnő a szállított közeg nyomása és mennyi­sége, amíg a 12 vezérlőszelep a 17 ágvezetékben és 19 működtetőegységének 18 munkaterében fennálló nyo­más alapján ismét zár. A 12 és 13 vezérlőszelepek kö­zötti vízoszlop nyomása ismét egyensúlyba kerül a 9 szabályozószelep 15 működtetőegysége 24 rugójának erejével és a 9 szabályozószelep fojtószelepe új helyzeté­ben marad, amely lehetővé teszi a 6 fúvóka névleges körülmények közötti üzemeléséi. A berendezés zárása során a 2 mágnesszelepet zárjuk, ezáltal zárt állásba kerül az 5 főcsap is. Az 5 főcsap után adódó nyomásesés következtében a 12 vezérlőszelep a 25 rugó hatására kinyit. Analóg módon zár a 9 szabá­lyozószelep a 24 rugó hatására. A 13 vezérlőszelep zárva marad. Ezen a módon megvalósulnak egy újabb bekap­csoláshoz szükséges kiindulási feltételek, és a fogyasztó bekapcsolása esetén a fent leírt szabályozási folyamatok ismétlődnek. Szabadalmi igénypontok 1. Berendezés csővezetékben szállított közeg nyomá­sának szabályozására, főleg legfeljebb öt bar nyomású folyadékokhoz, azzal jellemezve, hogy a vezetékbe (1) iktatott szabályozószelep (9) működtetőegysége (15) a szabályozószelep (9) előtti közegnyomással ágvezeté­ken (11) át a szabályozószelepet (9) a nyitás értelmében vezérlő kapcsolatban van, valamint az ágvezetékbe (11) legalább egy vezérlőszelep (12) van építve, amelynek működtető egysége (19) a szabályozószelep (9) utáni közegnyomássa! a szabályozószelepet (9) a zárás értel­mében vezérlő kapcsolatban van. 2. Az 1. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a vezetékbe (1) a szabályozó­­szelep (9) és fúvókaként (6) kialakított fogyasztó között fojtás (20) van beépítve, és a vezetékhez (1) a szabályozó­­szelep (9) és a fojtás (20) között ágvezeték (17) csatla­kozik, amely egy, az ágvezetékben (11) elhelyezett vezérlőszelep (12) működtetőegységével (19) van össze­kötve. 3. Az 1. vagy 2. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, azzal jellemezve, hogy a szabályozószelep (9) működtetőegységének (15) ágvezetéke (11) a működ­tetőegység (15) után további vezérlőszelepen (13) át tartállyal (ló) van összekötve, és a vezérlőszelep (13) működtetüegysége (23) a vezeték (1) fojtás (20) után 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 65

Next

/
Thumbnails
Contents