185098. lajstromszámú szabadalom • Eljárás aálatok takarmányozására valamint a takarmány előállítására
1 2 lez, amikor az etető-berendezés működik, ezáltal a sertés gyorsan megtanulja a rendszer működését, és egyéni világításos etetést érünk el úgy, hogy nincs szükség felkapcsolni a szokásos ól-világítást az egyes etetések előtt (amely etetés nem történhet egyszerre az összes ólnál egy nagy istállóban, mivel az etetési gyakoriság sűrűn változik a választási periódusban). A sertések étkezési reflexének további fokozása érhető el egy akusztikus jel segítségével, amely társul a berendezés etetési folyamatára történő előkészületekhez és/vagy az egyes falatok adagolásához. A találmány ilyen szempontból különösen fontos kiviteli módja szerint az akusztikus jel a malacok szopást kísérő röfögését utánozza. A találmány szerinti folyékony kiegészítő takarmány előnyösen olyan módon van összeállítva, hogy csupán kombinálni kelljen a szénhidrát-alkotórésszel, pl. árpa-darával — és az etetésnél adagolt vízzel — változó arányban, ez az arány a sertések 2—3 hetes korától a vágósúlyig a fejlődés egyes stádiumai táplálkozási igényeinek felel meg. így egy egyszerű kiegészítő takarmány-anyag mindvégig megfelel a teljes tenyésztési időtartam során kiegészítő takarmányként. A jelen találmány egy előnyös kiviteli módja szerint másik lehetőség speciális kiegészítő takarmány-anyaggal dolgizni, amely táplálkozási szempontból úgy van összeállítva, hogy a választási periódus során fellépő, korábban említett igényeknek feleljen meg (azaz általában a sertések 2-12 hetes kora között, de abban az esetben is, amikor a sertést igen fiatal korban választják el, pl. az ellés utáni második napon). A találmány elveinek hasznosításával lehetségessé válik jelentősen növelni a sertések takarmány-felvételét a választási periódus alatt, akár kb 35%-kal is. Az egyes sertésfajoknak, ól-típusoknak, rendelkezésre álló tápanyag-összetételeknek megfelelő optimális paramétereket a kellően jártas szakember könnyen meghatározhatja. Legtöbb esetben ajánlatos a sertések takarmány-befogadását kb. 20%-kal növelni. A találmány szerinti folyékony kiegészítő takarmány-anyag alapanyaga - amint korábban említettük — lehet pl. vágóhídi vér és vágóhídi hulladék, amely megfelelően fel van aprítva és a vérben eloszlatva. Tejipari hullagék, pl. savó és a sajtgyártás kazein-hulladéka is jó alapanyag a kiegészítő takarmány-anyaghoz. Nyers hal-pép szintén lehet alapanyaga a folyékony kiegészítő takarmány-anyagnak, amely a jól ismert értékes fehérje-összetétele mellett abban is előnyös hatású, hogy részt vesz a kiegészítő takarmány viszkozitásának csökkentésében és a hal-tömegből származó pepszin a fehérjére hidrolizáló hatással van. A háztartási élelmiszer-hulladék, amely olyan háztartásokból származik, ahol a hulladékot élelmiszer-hulladék részre és nem-élelmiszer-hulladék részre választják szét, egy másik értékes fehérje-forrást jelent, és gyakran olyan aminosav-egyensúlyt mutat, amely hasznosítható a folyékony kiegészítő takarmány-anyag végső aminösav-egyensúlyának kialakításához. A kiegészítő takarmány-anyag előállítása általában egyszerűen csak az alkotórészek összekeveréséből áll, ha szükséges, a jelen lévő szilárd alkotórészek aprításával, amelyeknek el kell oszolniok a folyékony anyagként jelentkező végtermékben. Az így keletkező fehérje-levest, amely általában 20-45%, leginkább 25—40% szárazanyag-tartalmú, ezután általában autoklávozni keif. Ha a fehérje-leves viszkozitása szobahőmérsékleten túl nagy, enzimeket kell hozzáadni a viszkozitás csökkentése érdekében. A fehérje-leves eltarthatóságát a pH-nak a savas tartomány felé beállításával ismert módon lehet elérni megfelelő sav, pl. hangysav adagolásával. Egy másik tartósítási mód olyan mikroorganizmus-tenyészetek beadása, amelyek pH-t csökkentő savat termelnek, pl. tejsavtermelő baktériumok. Erre a célra alkalmas baktériumok pl. a következők: Laxtobacillus acidophilus, Laxtobacillus plantaro, Lactobacillus lactis vagy Streptococcus lactis vagy Sterptococcus cremoris. A folyékony kiegészítő takarmány-anyag a szárított, fehérjedús állati takarmányok készítéséhez használt ismert módszerekkel azonos módon készíthető, elhagyva azonban a befejező szárítási lépést. Abból a célból, hogy a folyékony kiegészítő takarmány-anyag standardizálható legyen, azaz elkerüljük, hogy a nyersanyagok szolgáltatásánál fellépő változások túl nagy változásokat okozzanak a végső folyadék-anyagban, kívánatos a folyadékot vagy egyéb nyersanyagot komponenseire választani szét összetétel szerint pl. zsírrá, fehérjévé, kollagén-tartalmú vízzé stb. majd ezeket a komponenseket összekombinálni a kívánt arányban, hogy standardizált terméket nyerjünk. A fehérje-leves szállítása a termelőtől a felhasználóig történhet pl. tank-autókban, ahogyan ez pl. a prémes állatok (vidra) takarmányozásánál történik. A felhasználó a fehérje-levest tárolhatja a táróló. tartályban, ahonnan az átvezethető a takarmány-elosztó berendezésbe, előnyösen korábbi szabadalmi bejelentésekben ismertetett falatszolgáltató típusú berendezésekbe. Ha szükséges, a fehérje-leves egy második autoklávozási folyamaton is keresztülmehet, a tárolótartályból kiengedés után átáramló rendszerű autoklávon átengedve. A felhasználó a fehérje-leves eltarthatóságát — ha szükséges — szokásos konzerválószerek használatával és tejsav-termelő baktérium-tenyészetek beadásával is elérheti. A találmány szerinti kiegészítő takarmány jellege és az a mód, ahogyan elkészíthetjük, lehetővé teszi kívánt adalékanyagok hozzáadását, pl. enzimekét, mikroorganizmusokét, vitaminokét, amelyek a sertés-takarmány előállításának hagyományos folyamatában teljesen vagy részben elbomlanak vagy elpusztulnak, így érthető, hogy a jelen találmány szerinti folyamat és a kiegészítő takarmány-anyag lehetőséget nyújt a sertések fejlődésének ellenőrzésére és optimálására, különösen a választási időszak során lehetőséget nyújt a sertések fejlődésének meggyorsítására, ugyanakkor a takarmány-költségek is kicsik maradnak a vágóhidak, tejfeldolgozók és egyéb ipari létesítmények hulladék-anyagait hasznosítva. Az ábrák magyarázata. Az 1. ábra sertések háromcsoportjának súlynövekedését mutatja be a 7. és 28. hét közötti időszakban, az 1. és 2. csoport a találmány szerinti módszerrel táplált állatokból, míg a 3. csoport a hagyományos, nagy fehérjetartalmú választási takarmánnyal táplált állatokból áll. A 2. ábrában az (A) görbe a fehérje-leves (PS) és az alap-takarmány (BF) hányadosát a sertések korának és súlyának függvényében mutatja be, ez szolgál alapként az 1. ábrában bemutatott táplálási kísérletekben, a (B) görbe ugyanezt a hányadost mutatja egy másik beállítási profilnál, amelynél a választási periódus kezdetén arányosan több emészthető te-185.098 5 10 15 20 25 30 35 40 45 50 55 60 4
